Georges-Louis Leclerc de Buffon címkéhez tartozó bejegyzések

Kecskék szarva és szakálla: tragopánok és bakszakállok

A fácánfélék családja 200-nál is több fajt számlál.[1] (Tudjuk, hogy a fajok kedves szokása a taxonómiai bolyongás, ezért pontos szám nem adható meg.) Újabb kalandozásunk előtt ezt nem árt szerényen megemlítenünk. Ornitológus legyen a talpán, aki mindet számba vehetné. Időről időre azonban kénytelenek vagyunk visszatérni ehhez a különleges családhoz. Bővebben…

Párducszerű leopárd Amerikában

Que muera conmigo el misterio que está escrito en los tigres. Quien ha entrevisto el universo, quien ha entrevisto los ardientes designios del universo, no puede pensar en un hombre, en sus triviales dichas o desventuras, aunque ese hombre sea él.

Borges (1899 – 1986): El Aleph (1949). La escritura de Dios[1]

Haljon velem a jaguárokra írt titok. Aki szembenézett a mindenséggel, aki belelátott a mindenség lángoló szándékaiba, az nem gondolhat egyetlen emberre, annak köznapi boldogságára vagy balsorsára, még ha ő maga volna is az az ember.

 Az Alef. Isten betűje
Hargitai György fordítása (1998)[2]

Az évtízezredes maja kultúra[3] sokistenhitű mitológiájában érthetően fontos szerepet kap a jaguár. Különféle megjelenési formáiban megfigyelhető az elvonatkoztatás íve, a rekonstrukciók iránti kellő óvatosság fenntartásával: a térség megkérdőjelezhetetlen csúcsragadozója éjszakai vadász, így előbb az éjszaka isteneként tisztelték[4], majd a Föld alá bukó Napét. Jaguáristenből így lett az alvilág ura. A maják alvilága is lánggal lobog, így a jaguár a tűz, majd a háború istenévé vadult. A jaguár bőrét kizárólag az uralkodó viselhette.[5] A sokáig nomád életmódot folytató aztékok XI. századra összeálló, erőteljes hieratikus-militáris társadalma a maja kultúra és hiedelemvilág számos elemét átvette, ami nem is csoda, hiszen a két kultúra Közép-Amerikának majdnem ugyanazon a területén utolsó évszázadaiban együtt élt.

jaguárharcos

A katonailag aktív, terjeszkedő aztékok keményen és arisztokratikusan szervezett társadalmában különösen előkelő helyet foglaltak el a sas- és jaguárharcosok. Mindkettejük harci öltözéke a megfelelő ragadozó megjelenésére emlékeztetett. A legyőzött ellenség csatatéri megölését „szakmai hibának” tekintették: a harcos tartozott a legyőzöttet az áldozati helyre hurcolni. A megtiszteltetés magas fokát jelentette, hogy a jaguárharcos részt vehetett az áldozati szertartásban.[6] (Itt hosszabb ismertetés is olvasható annak meghagyásával, hogy nem idézhetünk belőle.[7]) Bővebben…

Macskafélék homályban

ibériai hiúz

A világ legritkább faja a macskafélék családjában az ibériai hiúz. Nagy erők mozdultak meg a megmentésére[1], de az első lelkesedés után, 2008-ban, amikor számuk 200-ra apadt, megkongatták a vészharangot. A beltenyészet következtében a faj genetikailag meggyengült. A kutatók előrejelzése szerint nagy valószínűséggel a kihalás várt rá.[2] Ám 2016-ra a gondos tenyésztés hatására számuk megduplázódott.[3] Mára a státusa: „megmenekült a kihalástól”.[4] Bővebben…

Egzaltált pacsirták

Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XI. kötetének egész 44. fejezetét a „búbos madaraknak” szenteli, ami annál is érdekesebb, hogy ilyen csoportosítást a mai taxonómia természetesen nem ismer. Nem maradhat ki id. Plinius rendszeréből a pacsirta sem, melyről megállapítja, bóbitás megjelenéséről azelőtt galeritának hívták, de később felvette a gall alauda nevet (azon a nyelven ez bóbitát jelent [1]), és ez a név egy római légióra is rászállt (tudós megfejtők szerint az ötödikre).[2] Ez a tömör beszámoló több hozzáfűznivalót is kíván. Bővebben…

Miből lesz a puma?

Cougar Woman1 cw

Cougar
In her 40s
Sexy, gorgeous, in good health
has everything a woman wants
money, power, and more,
only one thing missing
All she needs is a handsome young man,
one in his twenties…[1]

Pumanő

Puma
Negyvenesen
Szexi, jó bőrben, egészségben
mindene megvan, ami nőnek kell
pénz, hatalom, sőt több,
csak egyvalami hiányzik
Ami kell még, csak egy szép ifjú,
húszas éveiben…

Shatana Brown

2 puma3 Cougar_rangeA különösen zord körülmények között is megélő impozáns „hegyi oroszlán”, vagyis puma nemcsak azzal vívja ki tiszteletünket, hogy életerejében négy-öt méteres magasságokba képes ugrani, de azzal is, hogy szükség esetén úszik is, ami macskafélék körében nem gyakran megfigyelhető szokás. Kicsinyeit fokozatosan állítja át tejről húsra, nevelésük, ez nem meglepő, minden kellő területen a legkörültekintőbb.[2] Az emberen múlik, hogy élettere rohamosan szűkül, bár dél-amerikai állásait még erősen tartja. Bővebben…

A túzok históriája

1 outardeAmikor arra vállalkozunk, hogy tisztázzuk egy állat történetét, első dolgunk kritikus szemmel megvizsgálni azokat a változatos neveket, amelyeket a különböző nyelvekben kapott különböző időkben; továbbá hogy erőfeszítéseket tegyünk, amennyire ez csak lehetséges, elkülöníteni a különféle fajokat, melyekre ezeket a neveket alkalmazták. Ez az egyedüli útja annak, hogy hasznot húzzunk a régiek által birtokolt tudásból, és hogy azt haszonnal kapcsoljuk össze az újabbak felfedezéseivel; és, következésképpen, egyedüli útja annak, hogy valódi előrehaladást érjünk el a természet tudományában.

Buffon (1707 – 1788): A madarak természettana (1779), XXX. fejezet (A túzok)[1]

2014-ben lett Magyarországon az év madara a túzok (a döntést mindig az előző évben hozzák). Késésben vagyunk, mentségül talán felhozható megemlékezéseink szerény terepének kezdeti kísérleti állapota abban az évben.
Ma mintegy 1500 példány él nálunk.[2] A létszám a környező országokhoz képest jónak mondható, de, dacára a növekvő állománynak, mégsem biztos, hogy ez elég az ősi populáció fennmaradásához. Fiatalon nagyrészt rovarokkal, idősödve egyre inkább növényekkel táplálkoznak.[3] Az embertől, alappal, távol tartják magukat, kártételük elhanyagolható. Ezt a kimondottan szeretetreméltó madarat Angliában hobbivadászok irtották ki. Elterjedt nézet szerint 1832-ben[4], de ez így pontatlan: abban az évben a norfolki Thetford Warrenben látták az utolsó fészket az utolsó csibékkel, de megfigyeltek élő példányokat 1843-ban, 1845-ben, 1850-ben, sőt, az 1870-es években is. 2004-től Norfolkban néhány orosz példánnyal kísérlik meg az újrakezdést.[5]

2 Thetford Warren_Norfolk

a Thetford Warren-i erősített vadászház (1400 körül)

Bővebben…

Nap-angyal, hold-ördög

At the hole where he went in
Red-Eye called to Wrinkle-Skin.
Hear what little Red-Eye saith:

”Nag, come up and dance with death!”
Eye to eye and head to head,
(Keep the measure, Nag.)
This shall end when one is dead;
(At thy pleasure, Nag.)
Turn for turn and twist for twist—
(Run and hide thee, Nag.)
Hah! The hooded Death has missed!
(Woe betide thee, Nag!)

Kipling (1865 – 1936): The Jungle Book, 9.
Rikki-Tikki-Tavi (1894)[1]

Apró odvából kiles,
Ráncosnak szól Rőtszemes:

„Gyere, táncot ropni jó,
a halállal lejtsd, kígyó!
Fej a fejhez, szembe szem…
(Ütemre, kígyó!)
Egyik mindjárt holttetem…
(Kedvedre, kígyó!)
Fordulásra perdülést…
(Menekülj, kígyó!)
Elvétetted az ütést…
(Elterülj, kígyó!)”

Kipling: A dzsungel könyve, 9.
Rikki-Tikki-Tavi
Weöres Sándor (1913 – 1989) fordítása[2]

1 Herpestes

szürke mongúz

Bővebben…

A pávián-rejtély

1 hamadryasbaboon

Az Északkelet-Afrikában élő galléros pávián, Papio hamadryas hamadryas. (Amadryasról, a fában élő driádról és gyermekeiről, az amadryadokról sok élőlényt neveztek el tudományosan, melyekből ezen kívül kettő bizonyult maradandónak: egy lepkenemzetség és egy boglárkaféle, a Hamadryas argentea.)

2 PapioA páviánokat hagyományosan öt fajba sorolják[1], ám ezt többen vitatják [2]. Ha magyarázatot akarunk találni a mai időkben szokatlanul széleskörű elterjedtségükre, Attenborough számos beszámolója alapján, intelligenciájukon és rendkívüli fizikai erejükön túlmenően, a különösen erős családi és olykor keményen erőszakos közösségi egyben tartást, összetartást sejthetjük emögött.[3] De nézzük a pávián nevének eredetét. Bővebben…

Gibbonok és gibbonok

Falstaff:
‘Sblood, I am as melancholy as a gib cat or a lugged bear. [1]

Shakespeare (1564 – 1616): IV. Henrik I. rész, I/2

Az ördögbe is! oly ábrándozó lettem, mint valami doromboló vén kandúr, vagy orrán vezetett medve.

Lévay József (1825 – 1918) fordítása[2]

Az emberszabású majmokhoz tartozó gibbonok neme (Hylobates) – kevéssé meglepően – a gibbonfélék (Hylobatidae) családját gyarapítja. A tudományos név jelentése világos: „erdőjáró-alakúak”, a hyle (görög „erdő”), a bainein (görög „vándorolni”) és eidos (görög „megjelenés”) szavakból.[3] Számos nyelven mondják gibbonnak vagy jelölik ehhez hasonló szóalakkal. Ennek eredete már kalandosabb.

1 sapkás gibbon Hylobates pileatus

sapkás gibbon (Hylobates pileatus) nősténye és „tükörképe”, a hím

Bővebben…