Poe címkéhez tartozó bejegyzések

Nepenthe

ἔνθ᾽ αὖτ᾽ ἄλλ᾽ ἐνόησ᾽ Ἑλένη Διὸς ἐκγεγαυῖα:
αὐτίκ᾽ ἄρ᾽ εἰς οἶνον βάλε φάρμακον, ἔνθεν ἔπινον,
νηπενθές τ᾽ ἄχολόν τε, κακῶν ἐπίληθον ἁπάντων.

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ὀδύσσεια, Δ[1]

henth’ aut’ hall’ enoes’ Helene Dios enkegania:
autik’ har’ eis oinon bale farmakon, henthen hepinon,
nepenthes t’ hakholon te, kakon epilethon hapanton.

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Odysseia, IV.

Mást gondolt ekkor Helené, Zeusz isteni lánya.
Lopva varázsos szert hintett, amit ittak, a borba,
fájdalom- és haragűzőt, mely feledést hoz a bajra,
mindre.

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

Az indoeurópai kwent(h)-, „szenvedni” gyök a forrása nemcsak az ógörög πάθος, pathos, „szenvedés”, de a szintén ógörög πένθος, penthos, „fájdalom”, „bánat”[3] szónak is. A νη-, ne– tagadószóval együtt a νηπενθές, nepenthes „fájdaloműző”, „fájdalomcsillapító”. Abban a hiszemben, hogy a –ς, –s végződés a többes szám jele, a nyelvfejlődés az angolban (nepenthe) lesarabolta.[4] Hozzánk is ilyen alakban jutott el, „nepentének”, „nepenthének” is írjuk. Utóbbira példa A holló egyik híres magyar fordítása: Bővebben…

Reklámok

A magáninkvizítor

Tegnapi rövid összefoglalónkban, futólagos kitekintéssel a vecsernye utáni szicíliai fordulatokra, beszámoltunk Luis de Páramo (1545? – 1608) szicíliai főinkvizítor kalandos hivatali életéről és még kalandosabb munkájáról, melyet az inkvizícióról írt. Páramo a Gondviselés ujját látja abban, hogy Portugáliában a Szent Inkvizíció éppen egy szélhámos közreműködésével borult virágjába, akinek az eseményeket elősegítő hamisított pápai bulláját Páramo is látta az Escorial Szent Lőrinc Könyvtárában.[1] Az eset megér egy futó pillantást, a tegnapi beszámoló formájában: kis történeti háttér után rátérünk a szélhámos működésére, végül megnézzük, hogy hatott ez Voltaire-re (1694 – 1778). Bővebben…

Van-e szirup Gileádban?

”… Is there—is there balm in Gilead?—tell me—tell me, I implore!”
Quoth the Raven “Nevermore.”

Poe (1809 – 1849): The Raven (1845)[1]

„… Van…van balzsam Gileádban?…mondd meg!…lelkem esdve vár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”

Poe: A Holló. Tóth Árpád (1886 – 1928) fordítása (1923)[2]

Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 5. szám

1 gileadensis

Commiphora gileadensis

A héber בָּשָׂם, basam, azaz „fűszer”, arámi משב, busma, arab البلسم, albilsum, azaz „fűszer”, „balzsam” szavak közös területen egymást alakították. Belőlük származik a görög βάλσαμον, balsamon, abból a latin balsamum, azaz „balzsam”.[3]  Bővebben…

A holló és a varjú

 “Bár alig van rajtad toll, ó fergetegvert csúnya holló,
Bús heroldhoz vagy hasonló, mondd, mért jöttél édesem?
Mondd meg nékem, a pokolban, hogy neveztek, édesem:?”
Szólt a Holló: “Sohasem”.

Poe (1809 – 1849): A holló 
Kosztolányi (1885 – 1936) fordítása

Nyugat · / ·  1913 · / ·  1913. 18. szám

Varjú szavunk hangutánzó szó, a mordvin vartsi, finn varis és szamojéd bare közvetlen rokona, mint ahogy a vele hangalakilag össze nem függő holló szó is, rokonai a vogul kolah, osztják kolak és szamojéd hulli. A latinban a holló corvus, a varjú cornix, de “tudományosan” mégis mindketten corvusok. Az angol crow, varjú hangkihallásból nyerte nevét a görög koronéből (indogermán “sker” őssel) – minden közvetítő nép meghallja nevében a hangját. A raven, holló, ugyan külön szó, de a nyelvfejlődésben a crow leágazása. A varjú dala mint “hajlás” a görögben ugyanezzel a korone szóval hajlítást, fonatot, majd koronát (crown) eredményezett. Bővebben…