Juvenalis címkéhez tartozó bejegyzések

Kifacsart szállóigék

Már foglalkoztunk kifacsarodott szállóigékkel. Hozzáillesztünk eddigi sovány gyűjteményünkhöz még három tudatosan vállalt kifacsarást, mindet az érett Nietzsche (1844 – 1900) részéről. Ha valaki a szócsavarásokat baljós előjelként tekinti a szócsavaró elméjének jövőjére nézve, a tudomány által alá nem támasztott nézetet vall, de esetünkben mégis rátapintana a szomorú igazságra. Nietzsche első két idézendő műve „utolsó békeévében”, 1888-ban íródott, amennyire egy súlyos fejfájásokkal, hányingerrel, szédüléssel és szegénységgel zsúfolt, alapvetően szomorú és magányos időszak tekinthető egyáltalán békésnek. Messziről indulunk. Bővebben…

Reklámok

Bolerók

1 BoleroRavel (1875 – 1937) Bolerójának felszabadító befejezését látjuk, ha rákattintunk a kottaképre. Ahhoz túlságosan népszerű, hogy bele is hallgassunk. Maga a szerző úgy nyilatkozott, mesterművet alkotott, csak hát, sajnos, zene nincs benne.[1] Tartsuk ezt tiszteletben. Őrjítőnek persze őrjítő, különösen az 1928-as ősbemutató közönségének, amely legfeljebb a dinamikai fokozást hallva reménykedhetett abban, hogy egyszer véget ér a darab. Egy hölgy nem is bírta idegekkel, ”au fou! au fou!” („ez őrült! ez őrült!”) kiáltással kis híján összerogyott, amit Ravel jólesően nyugtázott. („Valaki megértette a darabot!”)[2]  Bővebben…

Sólet

Sólet, ékes égi szikra,
Elysium lánya, te!
Zengené a Schiller-óda,
Ízlelt volna sóletet csak.

Heine (1797 1856): Sabbath hercegnő
Molnár Imre fordítása[1]

1 solet

sólet

A sólet az egyik legősibb étel az ember kultúrtörténetében. Induktív érveléssel: annyi országban terjedt el, annyi név- és receptváltozattal, hogy már ez a tény önmagában is gyanút kelt; ez természetesen szoros összefüggésben áll azzal, hogy hagyományos zsidó eledelről van szó. A magyar sólet és a nyugatabbi területeken ismert tsholnt vagy cholent mindamellett erősen eltér.

2cholent

cholent

Bővebben…

Hódolat

1 hod

eurázsiai hód munka közben

Az eurázsiai hódot a tudomány a Castor fiber néven emlegeti.[1] A tudományos nevet Carl von Linné (1707 – 1778) adta 1758-ban[2] a Systema Naturae (A természet rendszere) című művének X. kiadásában.  Mindkét szó latin, mindkét szó azt jelenti: hód.

2 Hodragas_Rabca

a munka gyümölcse a Rábca partján

Kissé tágabb összefüggésbe helyezzük a különös szóképzést, kiterjesztve figyelmünket a dioskurok egyikére, az eunuchokra és a gesztenyére, nem kihagyva Norma kavatináját. Bővebben…