Kolumbusz Kristóf címkéhez tartozó bejegyzések

Kakaó és kókusz

Or stretch’d amid these orchards of the sun,
Give me to drain the cocoa’s milky bowl,
And from the palm to draw its freshening wine!

Thomson (1700 – 1748): The Seasons. Summer (1735)[1]

Vagy nyújtózva a Nap gyümölcsöseiben
Add a kókusz csészéjét, tejét szürcsölnöm,
És a pálmából frissítő bort vennem!

Az évszakok. Nyár

Samuel Johnson (1709 – 1784) 1755-ben megjelent A Dictionary of the English Language (Az angol nyelv szótára) című, évszázadokig meghatározó műve nem veszi fel a kókusz címszót. Erre jó oka van: ha megnézzük, mit ír a kakaóról, ugyancsak meglepődünk. Bővebben…

Reklámok

Többnejűség, fattyak, Shakespeare

THERSITES

What art thou?

MARGARELON

A bastard son of Priam’s.

THERSITES

I am a bastard too; I love bastards: I am a bastard begot, bastard instructed, bastard in mind, bastard in valour, in every thing illegitimate. One bear will not bite another, and wherefore should one bastard? Take heed, the quarrel’s most ominous to us: if the son of a whore fight for a whore, he tempts judgment: farewell, bastard.

MARGARELON The devil take thee, coward!

Shakespeare (1564 – 1616): Troilus and Cressida (1601-3), V / 7[1]

THERSITES

Ki vagy te?

MARGARELON

Priam fattyú fia.

THERSITES

Én is fattyú vagyok. Én szeretem a bitangokat; születésem bitang, növelésem bitang; bitang az elmém, bitang az erőm, szóval mindenben, törvénytelen vagyok. Holló holló szemét nem vájja ki: miért tennék azt a bitangok? Vigyázz magadra: a harcz mi köztünk igen baljóslatú: mert ha egy rima fia harczol egy rima miatt, az az igazságot kisérti. Élj boldogúl, drusza!

MARGARELON

Vigyen el az ördög, gyáva fajzat!

Troilus és Kressida, V / 7. Fejes István (1838 – 1913) fordítása[2]

Walter Scheidel történész kitűnő és közérthető poligámia-tanulmányából (Monogamy and polygyny, Egy- és többnejűség, 2009) megtudjuk, hogy a kora ókori nagy gabonatermelő kultúráiban közkeletű volt a társadalom előkelőinek háremtartásig menő többnejűsége. (A táplálkozás megszervezése ugyanis állandó veszélyét hordozta az éhínségnek, hiszen a bő esztendőkben megfutó népmozgalom a túlnépesedés rémét vetítette előre. A mesterséges „nőhiány” talán ezt szolgálta kivédeni. De ez csak az én konyhai fantáziálásom.) Mint Scheidel írja, Laura L. Betzig 1986-ban publikált tanulmánya, a Despotism and Differential Reproduction: A Darwinian View of History, azaz a Despotizmus és differenciált reprodukció: darwini történelemszemlélet bőséges példákat hoz fel olyan későbbi társadalmakra, ahol a többnejűség dívott. Bővebben…

A frangipáni és a frangipane

fehér frangipáni vagy lillavadi

1493-ban a jeles itáliai botanikus, Mutio Frangipani a Nyugat-Indiákra látogatott. Menetrendszerű járatok híján akkortájt erre csak Kolumbusz Kristóf (1451? – 1506) hajóján keríthetett sort. Antigua partjaihoz közelítve a matrózok bűvös illatot éreztek. Frangipani felvilágosította őket, hogy az illat forrása a „Plumeria Alba”. Így a virágot, majd az illatanyagát róla nevezték el. Így tájékoztat bennünket a történtekről 1894-ben Ebenezer Cobham Brewer (1810 – 1897) a Dictionary of Phrase and Fable-ben (Szólások és fabulák szótára). Bővebben…

Fidzsi hosszú disznai

Nem kérhetem nyájas olvasóimat arra, hogy lehetőleg csak kevesen olvassák az alábbiakat, mert ez összebeszélést előfeltételezne közöttük. Ellenben arra igen, hogy étkezés környékén lehetőleg, étkezés közben pedig okvetlenül kerüljék.

Bővebben…

A dohány hódító útja

1-dohanyA burgonyafélék családjába tarozó dohány nemnek, azaz a Nicotianának, valamint az emberi felhasználásra leggyakrabban termesztett közönséges dohánynak, a Nicotiana tabacumnak a tudományos besorolását (kevéssé meglepően) Linné (1707 – 1778) végezte el.[1] Megvizsgáljuk a nemnév és a fajnév eredetét, a nyájas olvasó türelmét különféle kitekintésekkel próbára téve.


Bővebben…

A manszanilyafa és kigőzölgései

The poisonous manchineel was observed, a drop of whose milky juice will burn the flesh like vitriol.

Ballou (1820 – 1895): Due South or Cuba Past and Present[1]

Megfigyelték a mérgező manszanilyafát, mely tejszerű nedvének egyetlen cseppje is vitriolként égeti a bőrt.

Egyenest Délnek, avagy Kuba egykor és ma

1 manchineel

manszanilyafa

Második útján Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506) felpanaszolta a karibi térségben, hogy számos veszélyes gyümölcsre bukkantak, melyeket emberei meggondolatlanul megkóstoltak, de alig ért nyelvük a gyümölcshöz, szájuk, arcuk megduzzadt tőle, belázasodtak és fájdalmakra panaszkodtak. A leírásban felismerik a manszanilyafa, angol nevén manchineel almához hasonló gyümölcsét, a „halálalmát”.[2]

2 kutyatej

kutyatej

A kutyatej egy hashajtó hatású fajának ógörög εὐφόρβιον, euforbion nevét II. Juba (Kr.e. 52? – Kr.u. 23) numídiai király adta Kr.u. 12-ben a növénynek orvosáról, Euforbosról azok után, hogy hírét vette, Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) szobrot emelt saját életmentő orvosának, Antonios Musasnak, Euforbos fivérének. Linné (1707 – 1778) az egész nemzetséget Euforbosról nevezte el Euphorbiának.[3] A kutyatejfélék családjába (Euphorbiaceae) tartozik a manszanilyafa is. Éppen a kutyatejszerű nedve révén mérgező minden porcikája. Elégetni sem célszerű, füstje ugyanis vakságot okoz. Talajtartó ereje folytán nagyarányú irtása súlyos eróziókhoz vezet. Így ahol tudják, kihelyezett figyelmeztető táblákkal veszik fel a harcot ereje ellen.[4] Élőhelye a Mexikói-öböl partvidéke és a karibi térség.[5]

Annál meglepőbb, hogy Meyerbeer (1791 – 1864) 1865-ben bemutatott posztumusz operájában, Az afrikai nőben a címszereplő, Selica Afrikában fekszik alá öngyilkossági szándékkal a manszanilyafa ártó kigőzölgéseinek:

Neluco (con terrore.) Ah! non ve n’appressate!
Là, se vene sovvien si stende la grand ombra,
Del ner’ mancenillier, dell’ albero mortal.
Selica Io lo so.
Neluco Sciagura all’ imprudente
Che respira quei fior. Dall’ odor fatal
Per poco egli si crede in ciel rapito,
Quel estasi così menzognera e fatal
Lo conduce pian pian dal delirio al morir![6]

Eugène Scribe (1791 – 1861)

Neluco, rabszolga (elborzadva): Hah! Meg ne közelítsd!
Amott veti roppant árnyát
A lehajló manszanilya, a halálos fa.
Selica: Tudom én.
Neluco: Jaj az óvatlannak,
Ki virágát szagolja. Végzetes illata
Elébb, hinnéd, a mennybe emel,
De a csábos és gyilkos kéj
A mámort lassan halálba fordítja!

3 Africaine_1865_-_setting

Meyerbeer: Az afrikai nő – zárójelenet a manszanilyafa alatt az 1865-ös ősbemutatón

(A valóságban a hatás tudományos kipróbálója kénytelen eltekinteni a mámoros bevezetőtől.)
A manszanilyafa tudományos nevét is Linné adta: Hippomane mancinella. A fajnév első látásra is világos, a nemnév (talán) egy kis magyarázatra szorul. Theofrastos (Kr.e. 371? – 287), a nagy görög botanikus egy növénynek a χιππομάνης, hippomanes nevet adta azok után, hogy észrevette, az azt lelegelő ló különösen viselkedik. A szó a „ló” és az „őrület” („mánia”!) szavakból áll össze. Linné természetesen tudta, hogy ennek a növénynek és a manszanilyafának nincs köze egymáshoz, de ezzel is utalt a fa rémítő sajátosságaira.[7] Magának a „manszanilya” szónak az eredete azonban sokkal kalandosabb. Bővebben…

Narancs

1 Douglas Flynt - orange slices

Flynt (sz. 1978): Narancsszeletek

Esturmi, frere, jo vei paens venant ;
Lé lur chevals par sunt si coranz,
Pur quinze liwes tuz jurz aler brochanz,
Pur plus cure ja ne lur batera flanc.

Esturmi bátyám, látom a pogányt jőni,
Lovaik annyira sebesek,
Hajthatják őket tizenöt mérföldet,
Lágyékuk még csak meg sem remeg.

Vilmos-ének

2 city-of-orange

Bővebben…

És mégsem lapos a Föld

 

Aztán kilépett át egy szirtüregre,
     és engemet leültetett a szélén,
     s gonddal ő is mellém ereszkedett le.
 Szemem most felvetettem, szinte félvén
     látni, mint láttam Lucifert viszont, –
     s láttam – lábával éghez evickélvén!
 Hogy bámulást éreztem, és iszonyt,
     gondolja, ki tudatlan most se tudja,
     mily pontot hágtam át, és mily viszonyt.

Dante  (1265? – 1321): Isteni színjáték, Harmincnegyedik ének (A Föld középpontja)

1 Fold

Nézzük csak… Dante a Föld gömb alakjában hitt? a XIII-XIV. század fordulóján? És hol marad Kolumbusz Kristóf (1451? – 1506) hősies harca a Salamancai Egyetem geográfus professzoraival? Bővebben…