William Elford Leach címkéhez tartozó bejegyzések

A holdasszövő lepke hálójában

A holdasszövő lepkéről, antik szépségű neve ellenére, egyetlenegy kedvenc ókori szerzőnk nem ír, lévén Amerikában élő moly.


a holdasszövő lepke elterjedése

Röviden tisztázzuk, mi különbözteti meg a molyokat a lepkéktől. A lepkék megjelenésükkel keltik fel leendő társuk érdeklődését, a molyok ravasz feromonokkal. Ennek megfelelően a lepke csápjai hosszúak és kecsesek, a molyoké tömzsiek, bonyolultan cizelláltak. Ugyancsak ebből következően a lepkék biztosabbnak látják szárnyaikat becsukni, hiszen megjelenésük ragyogóbb. A lepke napozással melegedik fel, a moly „testmozgással” (szárnycsapkodással). A lepkéknek van szívó szájszervük, a molyoknak azzal a zsiradékkal kell beérniük, melyet még bábkorukban szedtek magukra. A lepke süket, a molynak fülei vannak. A lepke bábjait rendszeresen felfüggeszti és fehérjedús burokkal veszi körül. Az így kialakult tok a chrysalis. A moly a földbe vagy a földre petézik, melynek falát selymes szálakból szövi. Ezt a tokot hívjuk gubónak.[1] A lepkék jellemzően nappal, a molyok éjjel aktívak.[2]


holdasszövő lepke

Hugh Jones (1671 – 1702) tiszteletes, „Maryland első természetbúvára”[3] gyűjtötte a holdasszövő lepke első példányát. A molyt James Petiver (1665? – 1718) londoni patikus, botanikus és lepkeszakértő Phalaena plumata caudatának, „ragyogó tollfarkúnak” nevezte el. De Linné (1707 – 1778) munkássága nyomán a taxonómia áttért a binómenekre. Maga Linné 1758-ban Phalaena lunára rövidítette a nevet. Közel száz évnyi nyugalom után hatalmas átnevezési hullám indult útjára, melyet szeretett Francis Walkerünk (1809 – 1874) kezdett, és melynek mintegy kiemelkedő pillanata Alpheus Spring Packard (1839 – 1905) „azték” ötlete 1869-ben (Actias azteca), bár a moly jellemzően északabbra él. A pillanat azért emelkedik ki, mert a mai tudományos név Actias luna.[4] A fajnév „Holdat” jelent, mégpedig a szárny mintázatáról, de a moly „pasztell” árnyalatához is jobban illik a név bármely más égitesténél. Kicsit tágabb kitekintéssel a holdasszövő lepke a selyemlepkeszerűek öregcsaládjának pávaszem-típusúak családsorozatába, ezen belül a pávaszemek családjába tartozik. Ez utóbbi tudományos neve, a Saturniidae szintén nem véletlenül nyerte nevét egy égitestről: az ide tartozó fajok foltjai körül ugyanis jellemzőek a gyűrűk.[5]

egy jellegzetes pávaszemféle (Saturniidae): az almafa-selyemlepke

Bővebben…

Reklámok

Mesék a must hasznáról és káráról

A musttal, különösen etimológiájával részletekbe menően már foglalkoztunk régebben, legutóbb az erjedése alapjait futottuk át, ezúttal id. Plinius (23 – 79) tanítását érintjük a mustról A természet históriája XXIII. könyvének 18. fejezetében. Bővebben…

Pamacsosszövők további küzdelme a létért

Mostani életünk tündöklő megjelenésű, de csak ingatag elmék csodálják; a bölcs szellem nem tekint rá hódolattal. Róma most gonosz csábításokkal kísért téged, és jaj, Róma még az erősöket is el tudja csábítani.

Nolai Szent Paulinus (353? – 431) levele Licentiushoz[1]

Ha a mai kisebb feljegyzésünk a szokásosnál is bozótosabbnak hat, azt nem a világ önmagában is bozótos felépítése okozza, hanem tudatos ármányunk, amely a kultúrtörténet szép pillanatait is képes összezilálni csak azért, hogy ezzel elérje a közölhetőséghez elengedhetetlen minimális bonyolultságot. Bővebben…

A pintyről

Donec a dui et dui fringilla consectetur id nec massa.

Amíg ha nem is egy csomó, de két-két pinty szintén űzheti…

részlet a Lorem Ipsumból[1]

Pár nappal ezelőtt tett ígéretünkhöz hűen rátérünk a pinty útjára a nyelvfejlődésben. Sok más állatnevünkhöz hasonlóan a „pinty” is két jelentésű: jelenti egyrészt a pintyfélék családjának tagját (ez az angol finch), és így nevezzük röviden az erdei pinty fajt (angolul: chaffinch). (A tágabb értelemben vett pintyeket valódiaknak is nevezik, megkülönböztetendő a nem valódiaktól, mint amilyen például a sármányfélék családja.[2]) A pintyfélék családja leginkább az északi féltekén él[3], de mondhatjuk, hogy Brazíliát, Szaúd-Arábiát, Délkelet-Ázsiát, Ausztráliát és az Antarktiszt leszámítva jószerével mindenütt elterjedtek. Sőt, a Szahara egyes foltjain sem figyelték meg a család tagjait[4], de a Szahara egyes pontjain egyáltalán nem figyelnek meg semmit. Bővebben…

A fóka rejtélyes keletkezése, avagy Ovidius trükkje

Háta mögött meg Cephisos sír, mert unokáját
puffadozó-testű fókává tette Apollo

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Átváltozások VII.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[1]

1-mediterran-baratfoka

mediterrán barátfóka

Amint többé-kevésbé feltételezhető, Odysseus esetlegesen vér szerinti atyja, Sisyfos patinás családfája egyenesen Khaosig kúszik fel, bár azt, hogy Odysseusnak apja lenne, Pausanias Periegetes („Leíró”, 110? – 180?) kimondatlanul is elvitatja, amikor gyermekei felsorolásakor kihagyja őt a Görögország leírása II. könyvében Korinthos bemutatásakor. Sisyfos egyik fia a Leíró által elismert négyből Ornytion, Bővebben…

A lórum útvesztője

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
quid pro quo.

Friedrich Wilhelm Weiskern (1711 – 1768) – Johann Heinrich Müller (1738 –1815) – Johann Andreas Schachtner (1731 – 1795): Bastien und Bastienne[1]

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
ellenszolgáltatás.

Bastien és Bastienne

A lórum, gyerekkorunk bűvös kártyajátéka[2], hasonlóan társaihoz, mára sokat vesztett népszerűségéből a pasziánszok javára. Hogy nem egyedül az én oldalamat fúrja az elnevezés eredete, bizonyítja kitűnő oknyomozó forrásunk, melynek egyetlen hibája, hogy tudományos (ami nem megy élvezhetősége rovására). De nyissuk tágra a tudomány nehezen nyíló kapuit a spekuláció friss áramlatai előtt! Rövid okfejtésem, ígérem, szövevényes lesz. Bővebben…

Szörnyek szétáradása

Általánosan elfogadott nézet szerint az emberiségre a bajt Pandora zúdította a szelence felnyitásával, azaz a tudni akarással. Más népek elképzelései ennek változatai.

0 Petrucci Bunbeeses

Petrucci: Bűnbeesés

Ám a szelence nem volt üres. Vajon mi döntötte a bajt magára a világra? A választ nem könnyű megadni. Az alábbi egyszerűsített (ám nehezen áttekinthető, avagy, más megfogalmazással, könnyen áttekinthetetlen) leszármazási sor alapján amondó vagyok, a döntő pillanat az volt, amikor az aranykardú, jóvágású fiatalember, Khrysaor egybekelt tulajdon nagyanyjával, a tengeri szörny (jelentésű) Ketóval, és nászukból megszületett Ekhidna, a szörnyek ősanyja.

2 echydna

A mitologikus szörnyekkel aztán a taxonómusok népesítették be az élők világát. Vonzalmukkal trójai hősök iránt már találkoztunk. Ezúttal a sötét oldal képviselői körében nézünk körül. Bővebben…