David Attenborough címkéhez tartozó bejegyzések

Ha egyszer a lódög kinyitja a száját…

upon the brash
turnip-hearted skunk cabbage
slinging its bunches leaves up
through the chilling mud.

Mary Oliver: Skunk Cabbage

a hetyke
fehérrépa szívű büdös káposzta
felköti csomós leveleit
a hideg sáron át.

Büdös káposzta. Gyukics Gábor fordítása[1]

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az élővilág fejlődésének jellegzetes típusa az, amikor egy-egy biokémiai reakció „mellékhatása” „fő hatássá” válik a túlélés érdekében. Valamelyest ebbe a típusba sorolható az ingerületátadó kálium-nátrium-pumpa átalakulása makroszkopikus elektromos szervekké, amint ezzel már foglalkoztunk. Nem fellengzős az élet egyik alapjának tekintenünk az energiagazdálkodás megszervezését, melyben a sejtek mitokondriumai játsszák az irányító szerepet. Az ott lejátszódó bonyolult biokémiai folyamatok egy része szinte szükségképpen hőtermelő, és bizonyos esetekben az élőlény éppen ezt fordítja a maga javára. Ennek két fő típusa közül az egyik a termogenin („hőtermelő”) nevű enzim működése a mitokondriumban. A hidrogén kationjai (azaz a protonok) áramlásának kifinomult kialakítása olykor megköveteli, hogy egy részük visszakerüljön a mitokondrium mátrixába, azaz alapanyagába. Az egyik ilyen áramlást a termogenin irányítja, és a kísérő reakciók hőtermeléssel járnak. Termogenin található például a téli álmot alvó emlősök barna zsírszövetében.[2] Ilyen kiegészítő megoldásokhoz nyúl a természet vegykonyhája, ha a szükség úgy hozza. Bár megállapították, hogy a burgonyában hasonló mechanizmus működik, a növények alapvetően egy másik reakciót aknáznak ki erre a célra, melyet egy alternatív oxidáz nevű enzim irányít az oxidációs folyamatok katalizálásával.[3] Ez a vegyület csak növényi mitokondriumokban fordul elő. De miért is szükséges egy növény számára a meleg? Természetesen hirtelen érkező hideg idő átvészeléséhez is szüksége lehet ilyen eszközökre, leginkább azonban a virágzás olykor nagyon bonyolult folyamatai kívánják meg az állandó hőmérséklet fenntartását legalább néhány napon át. Néhány száz ilyen fajt ismer a botanika jelenleg mintegy tíz családba sorolva. Roger Seymour, a növényi hőtermelés kutatója a kontyvirágfélék családjába (Araceae) tartozó elefántfül-filodendronon érezte először a hatást. A kertbe ültetve a virág tövénél 30-36°C fokos hőmérsékletet is mért. A virág őt nemcsak hőmérsékletével emlékeztette arra, amire ferde fantáziájú olvasóimat.

elefántfül-filodendron: más, mint aminek látszik

Bővebben…

Reklámok

A tűz tövisei, bogyói és atkái

He said Divine Xyster used spiderwebs to stanch the flow of blood, which came from a chest full of small reddish spiders brought along for the purpose. The priest had only to reach in a stick and twirl it to bring out a handful of the stuff.

Sarah Micklem: Firethorn[1]

Azt mondta, az isteni Xyster pókhálót használ a vérzés elállítására, melyek egy pirosas pókokkal teli ládából származnak, amit e célból hoz magával. A pap csak belenyúl egy pálcával, hogy megpödörve egy maréknyit kihúzzon belőle.

Tűztövis

A rózsafélék családjába tartozó tűztövisről már Pedanios Dioskorides (40 – 90) is ír a Gyógyászati anyagok I. kötetének 122. fejezetében. A növényt ὀξυαχάνθης, hoxyakhantes néven említi. A név megértéséhez ne tévesszük szem elől, hogy az ógörög ὀξύς, hoxys jelentése „éles”, a második tagszó pedig a szintén ógörög ἄκανθα, hakantha szóból származik. Ez ott és akkor általános értelemben „tövises virágot” jelentett a ἀκή, hakhe, „tövis” és a ἄνθος, hanthos, „virág” összetételeként.[2] Leírása alapján forrásunk látszólag különféle újkori beazonosításokat említ meg, valójában ezek mind ugyanarra az egyetlen növényre utalnak, csak az idők során rárakódott különféle tudományos nevekkel. Ezek sorát, kevéssé meglepően, Linné (1707 – 1778) indítja[3], a tűztövisek nemének mai elnevezése (Pyracantha) Max Joseph Roemer (1791 – 1849) nevéhez fűződik.[4] (Az elnevezés előtagjának, a pyr-nek az eredetét már volt alkalmunk vizsgálni.)
A tűztövis Délnyugat-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Sűrű sövényt alkot. Nagy tömegű, élénkvörös „almácskái” (egyszerűbben: bogyói) miatt, különösen hogy ezzel madarakat vonz a kertbe, dísznövényként, sőt, szoliterként, azaz a kertben kiemelt szerepű, helyű ékesítésként ültetik.[5]

a jó kertész jutalma: a légykapófélék családjába tartozó tonkini vízirozsdafarkú örvendezteti meg látogatásával

A bogyók nemcsak madarak figyelmét keltik fel. 1957-58-ban Arizonában számos bejelentés érkezett arról, hogy háziállatok olykor igen nagy tömegű bogyóját jóízűen elfogyasztották, megállapították, hogy mérgezési tünetek nem léptek fel, ugyancsak azok a kisgyerekek is ép bőrrel megúszták a természetbúvárok életét felpezsdítő kalandot, akik ennél lényegesen kisebb mennyiséget vettek magukhoz a gyümölcsből. Ugyanakkor, előlegezi meg második témánkat a jelentés, aggodalomra adhat okot, ha a kisgyerekek a bogyóval együtt az ott lakó piros pókokat is bekapják.[6]
De mik is ezek a piros pókok? És mit keresnek növényeken? Itt egy kicsit alaposabban kell körülnézzünk. Bővebben…

A pintyő

A Szarvas Gábor (1832 – 1895) által alapított Magyar Nyelvőr XXXVIII. évfolyamában, 1909-ben Korányi Emil joghallgató kisebb horderejű tudakozódását olvashatjuk. Kezébe került Az Ujság egy 1908-as száma, mely beszámol róla, hogy a keleti és nyugoti pályaudvar előcsarnokában és valószinüleg sok más vasúti állomáson is mérlegeket állítottak fel egy művészeti szempontból sikerültnek alig mondható oroszlánszáj alatt a következő felírással: 1-oroszlanszaj Bővebben…

Szörnyek szétáradása

Általánosan elfogadott nézet szerint az emberiségre a bajt Pandora zúdította a szelence felnyitásával, azaz a tudni akarással. Más népek elképzelései ennek változatai.

0 Petrucci Bunbeeses

Petrucci: Bűnbeesés

Ám a szelence nem volt üres. Vajon mi döntötte a bajt magára a világra? A választ nem könnyű megadni. Az alábbi egyszerűsített (ám nehezen áttekinthető, avagy, más megfogalmazással, könnyen áttekinthetetlen) leszármazási sor alapján amondó vagyok, a döntő pillanat az volt, amikor az aranykardú, jóvágású fiatalember, Khrysaor egybekelt tulajdon nagyanyjával, a tengeri szörny (jelentésű) Ketóval, és nászukból megszületett Ekhidna, a szörnyek ősanyja.

2 echydna

A mitologikus szörnyekkel aztán a taxonómusok népesítették be az élők világát. Vonzalmukkal trójai hősök iránt már találkoztunk. Ezúttal a sötét oldal képviselői körében nézünk körül. Bővebben…

A pávián-rejtély

1 hamadryasbaboon

Az Északkelet-Afrikában élő galléros pávián, Papio hamadryas hamadryas. (Amadryasról, a fában élő driádról és gyermekeiről, az amadryadokról sok élőlényt neveztek el tudományosan, melyekből ezen kívül kettő bizonyult maradandónak: egy lepkenemzetség és egy boglárkaféle, a Hamadryas argentea.)

2 PapioA páviánokat hagyományosan öt fajba sorolják[1], ám ezt többen vitatják [2]. Ha magyarázatot akarunk találni a mai időkben szokatlanul széleskörű elterjedtségükre, Attenborough számos beszámolója alapján, intelligenciájukon és rendkívüli fizikai erejükön túlmenően, a különösen erős családi és olykor keményen erőszakos közösségi egyben tartást, összetartást sejthetjük emögött.[3] De nézzük a pávián nevének eredetét. Bővebben…

Arany bóbitákról

1 South_Georgia

Déli-Georgia. A Brit Korona tagja

David Attenborough Élet a fagyban [1] című sorozatának második részében (Beköszönt a tavasz) olyan különleges viselkedést mutat be (és hagy spekulatív magyarázat nélkül), ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Először „káderezzük le” a két főszereplőt és a mellékszereplőt. Utóbbi csak mint szerény összehasonlítás jelenik meg a színpadon. Bővebben…

A rakomány-kultusz és tudománya

Second Lord (a magyarban: Első Főúr[1])

Throca movousus, cargo, cargo, cargo.

All (Mind)

Cargo, cargo, cargo, villiando par corbo, cargo.

Shakespeare (1564 – 1616): Minden jó, ha vége jó, IV/1[2]

3 Vanuatu Tanna

Vanuatu, Tanna

Az angol cargo, rakomány szó eredete a spanyol cargo, teher szó közvetítésével a messzi latin carricare, „a szekér megrakása” kifejezésig vezethető vissza.[3] Shakespeare halandzsaként használja, következő példánkban azonban a legeslegkonkrétabb jelentésére fogunk hagyatkozni. Bővebben…

Rövidhírek

1. A japán óriásrepülőmókus hím nemzőszerve dugóhúzó alakú. Ahogy Darwin mondaná, ahol dugóhúzó, ott dugó is kell legyen – és valóban. A mókus elég nagy is, elég mozgalmas életet is él ahhoz, hogy a hím megvédje elküldött ondósejtjeit egy, a nemiszerve által kiválasztott anyagból formált masszív dugóval a megfelelő helyen. Ez a többi hímet az utómunkálatokban nem gátolja.

japán óriásrepülőmókus

japán óriásrepülőmókus

Bővebben…

Gyorsjelentés a hangyászhelyzetről

Egyetlen fajuk sem vádolható briliáns értelmi képességek öncélú felhalmozásával.” (David Attenborough)

törpe hangyász

törpe hangyász

A hangyák, de még a termeszek tápértéke is csekély. Ennek megfelelően a hangyászok

  • napi tizenöt órát alszanak
  • testhőmérsékletük 32,7°C
  • egyszerre csak egyetlen utódot hoznak világra
  • nem futnak gyorsabban az embernél.

Az alvilági barangolás folytatódik: Hádész-virág

1 Hades_Kerberos

Hades Kerberosszal

Repülni rossz. Hiába ősi álma az embernek Washingtonba szállni: ha a karjai puszta verdesésére kellene hagyatkoznia, lemondana róla. Ha egy állat rájön, hogy nem szükséges a levegőbe emelkednie (táplálékért, vagy hogy ő maga ne váljon táplálékká), visszamerészkedik a talajszintre, mint a nandu, az emu, a strucc és sokan mások. Olyannyira, hogy a földi mozgásban pingvinnél esetlenebb denevérek között is akadt, amelyik megízlelte az avarban kúszás édes ízét. Szó szerint: bár ha nagyon nekidurálja magát, még tud repülni az új-zélandi denevér – neve megtévesztő, hiszen Új-Zélandon számos denevérfaj él, úgyhogy tudományosra fordítjuk a szót: Mystacina tuberculata – , ideje nagy részében inkább zörög az erdei talajon, és szívesen fogyasztja kedves csemegéjét, a messzire illatozó, bódító, fák gyökerén élősködő Hádész-virág (Dactylanthus taylorii) édes részeit. Bővebben…