David Attenborough címkéhez tartozó bejegyzések

A pintyő

A Szarvas Gábor (1832 – 1895) által alapított Magyar Nyelvőr XXXVIII. évfolyamában, 1909-ben Korányi Emil joghallgató kisebb horderejű tudakozódását olvashatjuk. Kezébe került Az Ujság egy 1908-as száma, mely beszámol róla, hogy a keleti és nyugoti pályaudvar előcsarnokában és valószinüleg sok más vasúti állomáson is mérlegeket állítottak fel egy művészeti szempontból sikerültnek alig mondható oroszlánszáj alatt a következő felírással: 1-oroszlanszaj Bővebben…

Reklámok

Szörnyek szétáradása

Általánosan elfogadott nézet szerint az emberiségre a bajt Pandora zúdította a szelence felnyitásával, azaz a tudni akarással. Más népek elképzelései ennek változatai.

0 Petrucci Bunbeeses

Petrucci: Bűnbeesés

Ám a szelence nem volt üres. Vajon mi döntötte a bajt magára a világra? A választ nem könnyű megadni. Az alábbi egyszerűsített (ám nehezen áttekinthető, avagy, más megfogalmazással, könnyen áttekinthetetlen) leszármazási sor alapján amondó vagyok, a döntő pillanat az volt, amikor az aranykardú, jóvágású fiatalember, Khrysaor egybekelt tulajdon nagyanyjával, a tengeri szörny (jelentésű) Ketóval, és nászukból megszületett Ekhidna, a szörnyek ősanyja.

2 echydna

A mitologikus szörnyekkel aztán a taxonómusok népesítették be az élők világát. Vonzalmukkal trójai hősök iránt már találkoztunk. Ezúttal a sötét oldal képviselői körében nézünk körül. Bővebben…

A pávián-rejtély

1 hamadryasbaboon

Az Északkelet-Afrikában élő galléros pávián, Papio hamadryas hamadryas. (Amadryasról, a fában élő driádról és gyermekeiről, az amadryadokról sok élőlényt neveztek el tudományosan, melyekből ezen kívül kettő bizonyult maradandónak: egy lepkenemzetség és egy boglárkaféle, a Hamadryas argentea.)

2 PapioA páviánokat hagyományosan öt fajba sorolják[1], ám ezt többen vitatják [2]. Ha magyarázatot akarunk találni a mai időkben szokatlanul széleskörű elterjedtségükre, Attenborough számos beszámolója alapján, intelligenciájukon és rendkívüli fizikai erejükön túlmenően, a különösen erős családi és olykor keményen erőszakos közösségi egyben tartást, összetartást sejthetjük emögött.[3] De nézzük a pávián nevének eredetét. Bővebben…

Arany bóbitákról

1 South_Georgia

Déli-Georgia. A Brit Korona tagja

David Attenborough Élet a fagyban [1] című sorozatának második részében (Beköszönt a tavasz) olyan különleges viselkedést mutat be (és hagy spekulatív magyarázat nélkül), ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Először „káderezzük le” a két főszereplőt és a mellékszereplőt. Utóbbi csak mint szerény összehasonlítás jelenik meg a színpadon. Bővebben…

A rakomány-kultusz és tudománya

Second Lord (a magyarban: Első Főúr[1])

Throca movousus, cargo, cargo, cargo.

All (Mind)

Cargo, cargo, cargo, villiando par corbo, cargo.

Shakespeare (1564 – 1616): Minden jó, ha vége jó, IV/1[2]

3 Vanuatu Tanna

Vanuatu, Tanna

Az angol cargo, rakomány szó eredete a spanyol cargo, teher szó közvetítésével a messzi latin carricare, „a szekér megrakása” kifejezésig vezethető vissza.[3] Shakespeare halandzsaként használja, következő példánkban azonban a legeslegkonkrétabb jelentésére fogunk hagyatkozni. Bővebben…

Rövidhírek

1. A japán óriásrepülőmókus hím nemzőszerve dugóhúzó alakú. Ahogy Darwin mondaná, ahol dugóhúzó, ott dugó is kell legyen – és valóban. A mókus elég nagy is, elég mozgalmas életet is él ahhoz, hogy a hím megvédje elküldött ondósejtjeit egy, a nemiszerve által kiválasztott anyagból formált masszív dugóval a megfelelő helyen. Ez a többi hímet az utómunkálatokban nem gátolja.

japán óriásrepülőmókus

japán óriásrepülőmókus

Bővebben…

Gyorsjelentés a hangyászhelyzetről

Egyetlen fajuk sem vádolható briliáns értelmi képességek öncélú felhalmozásával.” (David Attenborough)

törpe hangyász

törpe hangyász

A hangyák, de még a termeszek tápértéke is csekély. Ennek megfelelően a hangyászok

  • napi tizenöt órát alszanak
  • testhőmérsékletük 32,7°C
  • egyszerre csak egyetlen utódot hoznak világra
  • nem futnak gyorsabban az embernél.

Az alvilági barangolás folytatódik: Hádész-virág

1 Hades_Kerberos

Hades Kerberosszal

Repülni rossz. Hiába ősi álma az embernek Washingtonba szállni: ha a karjai puszta verdesésére kellene hagyatkoznia, lemondana róla. Ha egy állat rájön, hogy nem szükséges a levegőbe emelkednie (táplálékért, vagy hogy ő maga ne váljon táplálékká), visszamerészkedik a talajszintre, mint a nandu, az emu, a strucc és sokan mások. Olyannyira, hogy a földi mozgásban pingvinnél esetlenebb denevérek között is akadt, amelyik megízlelte az avarban kúszás édes ízét. Szó szerint: bár ha nagyon nekidurálja magát, még tud repülni az új-zélandi denevér – neve megtévesztő, hiszen Új-Zélandon számos denevérfaj él, úgyhogy tudományosra fordítjuk a szót: Mystacina tuberculata -, ideje nagy részében inkább zörög az erdei talajon, és szívesen fogyasztja kedves csemegéjét, a messzire illatozó, bódító, fák gyökerén élősködő Hádész-virág (Dactylanthus taylorii) édes részeit. Bővebben…