Táj kategória bejegyzései

Kelet-Pilis: Rekettyés

Berseg-hegy

Berseg-hegy

Könnyű séta vezet fel Leányfaluról a Rekettyés-forrásig, Pilis minden hagyományos szépségével: szurdokokkal, vizekkel, körpanorámával, virágos ösvényekkel. Az út nemcsak könnyű, de rövid is, unatkozni sem hagy időt. (A közeli Vörös-kő egy elkövetkező út célkitűzése.)

Rekettyés-forrás

Rekettyés-forrás

A forrást, mint hivatkozásunk, a helyszíni tábla tanúsítja, fiatalok 1968-ban foglalták szakértői segítséggel.[1] Eredeti neve Latinca-forrás volt.[2] Latinca Sándor (1886 – 1919) ütött-kopott emléktáblája ma is a forrás mellett hever.[3]


1969-ben Kávássy Sándor (1934 – 2006) saját bevezetővel ellátott propagandisztikus kötetet rendezett sajtó alá Latinca Sándor fennmaradt írásaiból válogatva (Latinca Sándor válogatott írásai címmel). A Rákosi (1892 – 1971)-kor Tanácsköztársaság-körüli „szélcsendje” után megkezdődött a hagiográfia kiépítése. (Kávássy azonos azzal a kisgazda képviselővel[4], aki 1994-től az Országgyűlés jegyzője, 1997 novemberétől 1998 júniusáig a Ház alelnöke, 1998 júliusától 2001 májusáig a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt[5].) Az, hogy az értékes történelmi dokumentumokat felvonultató kiadvány esetleg ideológiai alapon megszűrte a rendelkezésre álló anyagot, nem zárható ki, mindamellett az világlik ki a kötetből, hogy Latinca Sándor nem ölt embert. Legalábbis közvetlenül. De a megítélés ennél összetettebb kell legyen. Természetesen a forradalmi körülmények közepette Latinca Sándor számtalanszor fenyegetődzik a legsúlyosabb következményekkel, mint ezt például a statáriális rendelete is bizonyítja (melyben feltűnő, hogy a vallásgyalázást is meg kívánja torolni):

Latinca kézírásos jegyzetei alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy a Tanácsköztársaság bukása után nyilvánosságra hozott Kun (1886 – 1938?)-levél nem hamisítvány. 1919. július 11-én Kun Béla úgy fogalmaz levelében, a Somogy Megyei Termelési-Szocializálási (más források szerint: Gazdasági) Ügyosztály vezetőjeként Latinca Sándor nem elég eréllyel szolgálja a munkásosztály ügyét. Szó szerint: úgy látom, hogy reszket a kéz, amelyik Somogyban a forradalom zászlaját tartja. Erre egy vagy két napon belül Latinca riadt levélben válaszol, melyben bizonygatja gazdag munkásmozgalmi múltját, melyet Kun is ismer. De ért a szóból, és július 30-án döntésre jut: különösen szükségesnek tartom, hogy legyen egy karhatalmi század, amely a kormányzótanácsi biztossal, mint politikai hatósággal, szoros nekszusban áll. Maga Kávássy, a válogatás készítője teszi hozzá ehhez, hogy a készültségi századot „terror-századként”, illetve „Latinca-századként” emlegették. Efféle elnevezéseket az augusztus 1-jéig fennálló Tanácsköztársaságban ki kellett érdemelni. Maga a Latinca-terror szükségképpen csak egy-két napig tarthatott. Peidl Gyula (1873 – 1943) miniszterelnöknek (aki augusztus 1-jétől 6-áig volt hivatalban) augusztus 3-án nyújtja be lemondását, de 6-áig hivatalban marad. Menekülés közben, Fonyódon tartóztatják le, de az államügyész nem találja indokoltnak fogságban tartását. Néhány nap elteltével, 12-én azonban újra elfogják. Szeptember 16-áról 17-ére virradó éjjel gyilkolja meg helyi fehér tisztek csapata a Kaposvár melletti Nádasdi-erdőben.[6] Tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábor báró (1874 – 1946?) különítményesei egészítik ki a helyi csapatot. Minden emberiességet és jogot nélkülöző gyilkosságuk adott alapot arra, hogy egy későbbi, átmeneti kor Latinca Sándor életútjának erkölcsi vonatkozásai közül csak ezt a legutolsót vegye észre.

3pont2


[1] Rekettyés-forrás

[2] https://www.turabazis.hu/iglap/mozg93.pdf

[3] http://vagabundus.blog.hu/2012/08/26/a_voros-ko_es_ket_forras

[4] http://nevpont.hu/view/11053

[5] Kávássy Sándor halálára

[6] Latinca Sándor válogatott írásai

Reklámok

Középnyugat-Pilis Tóni bácsival

Tinnye-hegy a Dévényi Antal-kilátóról

Tinnye-hegy a Dévényi Antal-kilátóról

Mai pilisi sétánkon a Dévényi Antal-kilátóhoz kaptattunk fel:

Dévényi Antal-kilátó

Dévényi Antal-kilátó

A hangulat, a táj szelídsége valóban tónibácsis, ahogy a névadó Dévényi Antalt nevezi a kilátó mellett felállított hivatalos ismertető:

Kálnoki Bedő Albert (1839 – 1918) akadémikus jeles erdész volt.[1] A róla elnevezett díjat nyerte el Dévényi Antal.
A visszaút befejező része a homok-hegyi szurdok peremén kiépített kényelmes kerékpárúton vezetett.

Homok-hegy

Homok-hegy

3pont2


[1] Bedő Albert, a székely erdész polihisztor

Középnyugat-Pilis

Studenka

Studenka

Mai utunk, mint az alábbi térképvázlatból is kiderül, turisztikai izgalmakkal nem szolgál, de bővelkedik természeti szépségekben.

málna-gyöngyházlepke (feltehetően magas zsomboron)

málna-gyöngyházlepke (feltehetően magas zsomboron)

3pont2

Nyugat-Pilis: Kis-Strázsa-hegy

Kis-Strázsa-hegy

Kis-Strázsa-hegy

Potlovácz után ismét ősi katonai terepre vitt utam, bár a kivonulás után felszabadult, és az elzártság hosszú évtizedei alatt megmenekült vadvirágokra azóta is figyelnek. Már 1595-ben, Esztergom (sikeres) felszabadítása érdekében tett felvonulásához, Mansfeld Károly gróf, tábornok (1543 – 1595) erős strázsát helyezett ide, a Pilis legnyugatibb pontján álló Strázsa-hegyekre.[1] Könnyű, virágzás idején lebilincselő kirándulókörutat tehetünk rajta.
3pont2


[1] Mansfeld Károly gróf strázsája

A Fehér-hegy és vidéke

Határ-réti patak

Határ-réti patak


Bővebben…

Kálvária-hegy (Sóskút)

Kálvária-hegy

Kálvária-hegy

3pont2

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Amint már beszéltünk róla, a Hunyad-orom is Hőgyészi Döbrentei Gábor (1785 – 1851) névadása a Dűlőkeresztelőben.[1] A Tündér-hegyről nemes látványt nyújt:

Hunyad-orom a Tündér-hegyről

Hunyad-orom a Tündér-hegyről

A maga 349 méteres csúcsával nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak, de érdemes két pillantást vetni a hajtűkanyarjaira:

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Az út felső szakaszain rövid időre kilátás nyílik a budai hegyvidékre:

a János-hegy és a Tündér-szikla a Hunyad-oromról

a János-hegy és a Tündér-szikla a Hunyad-oromról

3pont2


[1] http://www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus

A Balázs-lépcső kanyarulatánál

Vendel-hegy

Vendel-hegy

A Balázs-lépcső természetes alakulat, mely egykor (talán) homoklépcső lehetett, ami gyerekek számára is könnyű túra, írja forrásunk idén március 26-án.[1] Az azóta eltelt bő hónapban valami lelhette ezt az útszakaszt. (Én csak kalandosan tudtam fel-le kapaszkodni, aztán a Kevélyek látványa Köves-bércről kárpótolt a viszontagságokért.)

Balázs-lépcső

Balázs-lépcső

3pont2


[1] gyerektúrák

A Mária-szurdok és környéke

Mária-szurdok

Mária-szurdok

3pont2

 

Túraemlék a Visegrádi-hegységből

Tavaly júniusi észak-pilisi – visegrádi-hegységi körülnézésemről csak néhány képet mutattam, de télvíz idején, amikor az út egyes szakaszai nem ajánlatosak, érdemes egy kis visszaemlékezést tartani, annál is inkább, mert az útvonal (érthetetlen módon) nem különösebben népszerű. (Geológiai szigorral az út, északkeletre lévén a Pomáz-Dera-Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek-vonaltól, teljes egészében a Visegrádi-hegységhez tartozik. Hétköznapi pongyolasággal azonban Pilisnek mondjuk azt a vidéket is, ahol „Pilis” nevű falu van.)  Bővebben…

Kisebb kirándulások 2017-ben

Széchenyi-hegy

Széchenyi-hegy

Rövid összefoglaló kisebb idei utakról.

3pont2

Kamcsatka rejtélye

tengerifű

A камка a tengerifűfélék családjába tartozó tengerifű nemzetség. Neve ezúttal nem arra utal, hogy tengeren át szállították (bár ez természetesen szintén előfordulhat), hanem arra, hogy valóban tengerparton él.

kamka, eredeti értelmében

Kiszárítva alkalmasnak bizonyul szövet előállítására, melynek orosz neve камчатная ткань[1], az ebből készített kaftán vagy köntös, tudjuk meg Маkszimilian Romanovics Faszmertől (Max Julius Friedrich Vasmer, 1886 – 1962), a камчатка[2]. De az, hogy ebből miként keletkezett a hatalmas, 472 300 km²-es területű távol-keleti térség (a legnagyobb területű kelet-ázsiai félsziget)[3] neve, csavaros, és egy kis nyomozást igényel. Alekszandr Ivanovics Popov (1899 – 1973) nagyszabású tanulmánya kínos, wagneri feszültségteremtéssel vezet rá bennünket a megoldásra. Bővebben…

Rövid körút a Hosszú-erdő-hegyen

Ördög-árok

Ördög-árok

A körút bevezető szakasz a Remete-szurdokon halad keresztül (1 – 2). Ezen az útszakaszon már jártunk korábban. A Hosszú-erdő-hegy kedves, könnyen járható, délnyugati oldalán (2 – 3) kevés a kilátnivaló. Az északkeleti oldal (3 – 4~1) önmagában érdektelen, ellenben itt a kilátás szép.

körút
3pont2

Köves-bérc

Kevélyek a Köves-bércről

Kevélyek a Köves-bércről

A Köves-bérc a Pilis Budához egyik legközelebb eső kisebb csúcsa Pilisborosjenőn, könnyű sétaút az országos kék jelzésen.

3pont2

Kevélyek a Pilisben

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Az alsó-zsíroshegyi Kevély-gerinc után legfőbb ideje sort kerítenünk az „igazi” Kevélyekre, értve rajtuk a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény által is érintett Nagy-Kevélyt, Kevély-nyerget és Kis-Kevélyt. Annál is inkább, mert folytattuk pilisi kirándulássorozatunkat.

3pont2