Táj kategória bejegyzései

Köves-bérc

Kevélyek a Köves-bércről

Kevélyek a Köves-bércről

A Köves-bérc a Pilis Budához egyik legközelebb eső kisebb csúcsa Pilisborosjenőn, könnyű sétaút az országos kék jelzésen.

3pont2

Reklámok

Kevélyek a Pilisben

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Az alsó-zsíroshegyi Kevély-gerinc után legfőbb ideje sort kerítenünk az „igazi” Kevélyekre, értve rajtuk a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény által is érintett Nagy-Kevélyt, Kevély-nyerget és Kis-Kevélyt. Annál is inkább, mert folytattuk pilisi kirándulássorozatunkat.

3pont2

 

A Prédikálószék és környéke

A napokban a Dera fahídjain járva a Pilisből át-átléptünk a Visegrádi-hegységbe; legutóbbi utunkat ez utóbbinak szenteltük. Elsődleges úticélunk a Prédikálószék:

Duna a Prédikálószéki kilátóról

Duna a Prédikálószéki kilátóról

Másodlagos célunk legalább a távolból megnézni a Vadálló-köveket:

Vadálló-kövek

Vadálló-kövek

Végül kis kerülővel, de nagy biztonságban a piros kereszten a Kecskehát-rét (Kozí chrbát, „Kecskeforduló”) érintésével Dömösre jutunk.

Visegrád a Kecskehát-rétről

Visegrád a Kecskehát-rétről

Bővebben…

A Pilis és a Visegrádi-hegység határán

Dera-szurdok

Dera-szurdok

A Pilis és a Visegrádi-hegység egyik hosszú természetes határa a Dera-patak. A név a pomázi szerbektől származik.  A szerb szó annyit tesz: hasadék.[1] A pomázi szerbek hagyományos foglalkozásai között volt a kovácsmesterség.[2] Ennek emlékét őrzi sok pomázi és Pomáz környéki földrajzi név. Magának a Dera-pataknak is Kovács-patak a hivatalos neve. De a Pomázhoz tartozó Kis- és Nagykovácsipuszta is ilyen helynevek. Utóbbi szélén áll a Kovacsina.

Kovacsina

Kovacsina

Bővebben…

A Jági-tanösvény és vidéke

A pilisi sétát a Jági-tanösvényen folytatjuk. A 3-4 km-es, könnyű, lényegében szintemelkedő nélküli ovális útvonal[1] természetes szépségei mellett (mint például a Vadász-rét végeláthatatlan aranyvesszősei) szót érdemelnek az olyan, ember alkotta látványosságok, mint az Aranyhegyi-patak mellékpatakjának, a Vadász-réti-pataknak a duzzasztásával előállt Jági-tó, vagy az ugyanennek a pataknak az árka, a Vadászrét-árok fölött átívelő, vígan nyikorgó, félelmetes fahíd.
A Jági-tó és a Jági-tanösvény neve a német Jäger, „vadász” szónak a Pilist lakó svábok sajátos ejtéséből (jager) ered.[2]
Ahogy az nem ritkán előfordul, a környék igazi szépségeit a főútvonalról kissé letérve találjuk, mint amilyen a Fehér-hegy és a tetejéről nyíló kilátás:

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Utunk alatt jószágainkra Szent Vendel (554? – 617?) vigyáz a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület által 2008-ban felújított képeskőről (Blockbildről), az erdei vadak túlkapásaitól pedig az 1910-ben Ballabán Sebestyén emelte Szent György (271? – 303)-képeskő oltalmazza a vándort. Ez utóbbit is a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület hozta helyre 2013-ban.[3]
3pont2


[1] egy könnyű út

[2] http://www.barangolj-velem.hu/index.php?oldal=turak&cikkid=77

[3] http://szentivanihke.hu/

A pilisi kis tavak vidéke

Pilisszentiván, Slötyi

Pilisszentiván, Slötyi

A XIX. század második felében, meddőhányók, szénosztályozók, javítóműhelyek, iparvágányok romantikus miliőjében alakult ki a pilisi bányatórendszer[1], melynek legnagyobb tava, a Slötyi ma Pilisszentivánhoz, a többi Pilisvörösvárhoz tartozik. Mára a miliő megváltozott, a természet visszavette jussát, és már csak a horgászokkal áll harcban.
A „Slötyi” szó a német Schlämmungból ered, melynek jelentése „iszapolás”.

3pont2


[1] a pilisi bányatórendszer

Sas-hegy

a Duna a Sas-hegyről

a Duna a Sas-hegyről

A mai Sasad és az egykori, melynek nevét 1236-ban említik először, szinte bizonyosan nem fedik egymást, de helyük a térképen nem lehet messze egymástól, hiszen az egykori szomszédai Örs és Kis-Pest, azaz a mai Budaörs és a Tabán voltak. Ez mindenesetre nagy kiterjedésre utal. IX. Bonifác (1356? – 1404) 1391-ben kiállított pápai oklevele szerint már csak kevesen lakták. 1452-től neve eltűnik a hivatalos dokumentumokból.[1] Egy 1698-as dokumentum az Irhás-árok környékét említi ezen a néven, nyilvánvaló tévedésből.[2] A mai Sasad neve 1847-ből származik Döbrentei Gábor (1785 – 1851) sikeres visszamagyarosítási kísérletéből a Dűlőkeresztelőben.[3] Az eredeti Sasad semmiképpen nem kaphatta nevét a ma vele határos Sas-hegyről, mivel a XIII. században a Sas-hegyet Király-hegynek hívták, lévén királyi pihenő. Ám a név lehet oka annak, hogy Döbrentei Gábor éppen a mai területet „nevezte vissza” Sasaddá. Ha hihetünk a kegyes hagyománynak, a Sas-hegy etimológiája igencsak figyelemre méltó, amint arról a természetvédelmi terület Sasfája alatti feliratról értesülünk:

Sasfa

Sasfa

a Sasfa felirata

a Sasfa felirata

A Sas-hegy tájvédelmi körzete Buda egyik legimpozánsabb területe még azok után is, hogy a Sas-hegyet szinte teljesen beépítették. A helyszínen tartott szakavatott előadást végighallgatni külön öröm. Ebből megtudjuk, hogy a rengeteg itt élő pókfaj közül mintegy két tucatnyi csak itt él; hogy a kétlaki csikófark porzós egyedei laknak itt, míg a termők a túloldalon, a Kis-Gellérthegyen; hogy a hazai budainyúlfarkfű-állománynak itt él a 90%-a, a maradék 10%-a a Bakonyban. Az élővilág igyekszik birtokba venni a körzet ember által épített létesítményeit: a lépcsők alá alagutat vájnak maguknak, egy kerti szerszámokat őrző fészerbe télire beköltözik Józsi, a 2 méter 10 centiméter hosszú haragos sikló. Látjuk a máshol szomorúan megritkult pannon gyík tekeregve szaladó példányait, fejünk felett vörös vércse köröz. De nem ijedünk meg. Végül is ez Buda egyik legnyugodtabb területe.

3pont2


[1] http://www.budapestcity.org/10-var/Buda-helyrajza/Sasad-hu.htm

[2] Sasad és a Sas-hegy története

[3] http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_03/073.htm

Fehér út

Cseres-tető és az Éles-kövek a Fehér útról

Cseres-tető és az Éles-kövek a Fehér útról

A pesti Kőbánya eredeti neve Kőérként szerepel IV. Béla (1206 – 1270) 1244-es oklevelében. Később az ott bányászott kő adta újabb nevét. Az oda vezető utat fehérre színezte a kőszállító kocsikról lehulló mészpor. Ez a mai Fehér út nevének eredete.[1]


Egy másik Fehér út, mely Perbált köti össze Nagykovácsival, még régebbi: a római korban építették ki. Színe az itteni kövektől fehér.[2]

Fehér út

Fehér út

3pont2


[1] http://fovarosi.blog.hu/2011/03/12/kobanyai_pincerendszer

[2] http://nagykovacsi.hu/nagykovacsirol/

Észak-pilisi körülnézés

Borostyánkő-túraút

Borostyánkő-túraút

3pont2

Paprikák és csillagok

Gyakran neveznek el fákról tájegységeket: közéjük tartozik a Jegenye-völgy is.

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Jól elkülönülő három szakaszából a „Felső” a Kovácsi erdőföldek oldalában futó, nehezen észrevehető horhos, a „Középső” a Kerek-hegy oldalában éri el a Les-hegy lábát Budapest és Solymár határában (a híres Shell-kútnál).

Középső-Jegenye-völgy

Középső-Jegenye-völgy

Az „Alsó” pedig Solymár határában futó lenyűgöző természeti szépség, „babakocsis” nehézségű kirándulóúttal, ha leszámítjuk a „sziklavárat”, gyerekek kedvelt kalandtúra-helyét.

Alsó-Jegenye-völgy

Alsó-Jegenye-völgy

Bővebben…

Gercse

Kemény Keve ott a vezér

Arany János (1817 – 1882): Keveháza (1853)[1]

A „Gercse” tag különféle magyar helységnevekben felbukkan. Ugyanígy a Várvidéken (Burgenlandban) is, ahol Gritsch magyar neve Gercse.

A Gercse (Gritsch) Várvidéken (Burgenlandban)

A Gritsch gyakori osztrák vezetéknév, és nem valószínű, hogy a nehezebb kiejtés érdekében az osztrákok kivettek volna egy magánhangzót a már létező magyar szóból. Bővebben…

Kisebb kirándulások 2016-ban

Rövid összefoglaló kisebb idei utakról.

3pont2

Budai hegyvidék a térképen


Köszönöm szeretett I. barátom nélkülözhetetlen útbaigazítását.

Kevély-gerinc

Kevély-gerinc

Remete-hegy a Dr. Pápa Miklós emlékútról

Remete-hegy a Dr. Pápa Miklós emlékútról

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Bia a Szarvas-hegyről

Bia a Szarvas-hegyről

Farkas-völgy az Ördög-oromról

Farkas-völgy az Ördög-oromról

Róka-hegy

Róka-hegy

Vadász-hegy

Vadász-hegy

a Duna a Sas-hegyről

a Duna a Sas-hegyről

A dzsumbuj és a Dzsumbuj

A „dzsumbuj” kétjelentésű szó: jelent egyrészt városszéli telepet, másrészt (talán nem tévedünk: ezzel összefüggésben) zűrzavaros helyzetet. Széles a tábora azoknak az óvatos etimológusoknak, akik arra teszik voksukat, hogy a szó eredete ismeretlen.[1] Ugyanakkor vannak nyelvészek, akik nem tudnak szó nélkül elmenni a tény mellett, hogy az angol jumble jelentése hasonló: „zavaros kupac”, „zűrzavar”[2], majd, bővülve az árnyalatokban, „közösülés[3]. „Innen a konyhából” kísérletet teszünk rá, hogy egy harmadik motívummal gazdagítsuk a találgatást. Bővebben…

Lombardiai kis körút

Urio

Urio

Urio a Comói-tó partján. A közelben található Erba is. Urio (1631 – 1719) és a nála kevésbé jelentős, Händel (1685 – 1759) előtt szűk emberöltőnyivel aktív Erba zeneszerzők is bőséges forrásul szolgáltak Händelnek. Händel elvakultabb hívei diadallal mutattak a térképre: Urio és Erba nem is két zeneszerző, hanem két városka! – Is… – mondanák nálunk szakavatottabbak. Érdemes összehasonlítani Urio Te Deumának bevezetését Händel Saul (HWV53) című oratóriumának harangjátékával. Ez utóbbi komponálásának idején Urio már tizenkilenc éve halott volt.


Liszt-emléktábla Bellagióban

Liszt-emléktábla Bellagióban

A Bellagio-félsziget Comói-tóra néző partközeli szállodájában született Liszt (1811 – 1886) és Marie d’Agoult (1805 – 1876) grófnő leánya, Cosima (1837 – 1930) 1837 szentestéjén. A szállodáról még meg-megemlítik, hogy ugyanakkor Liszt döntő fontosságú műve, a Dante-szonáta (S161) nem ott született, a kegyes emléktábla bejelentése dacára sem, összefüggésben talán azzal, hogy Liszt és Marie nem tekintették zarándokhelyüknek a Villa Melzi kertjét, ahol újra meg újra megpihentek a Beatrice vezeti Dantét szobor alatt, egy másik kegyes leírás szerint. Mindössze egyszer jártak a kertben.

3pont2