Táj kategória bejegyzései

Kamcsatka rejtélye

tengerifű

A камка a tengerifűfélék családjába tartozó tengerifű nemzetség. Neve ezúttal nem arra utal, hogy tengeren át szállították (bár ez természetesen szintén előfordulhat), hanem arra, hogy valóban tengerparton él.

kamka, eredeti értelmében

Kiszárítva alkalmasnak bizonyul szövet előállítására, melynek orosz neve камчатная ткань[1], az ebből készített kaftán vagy köntös, tudjuk meg Маkszimilian Romanovics Faszmertől (Max Julius Friedrich Vasmer, 1886 – 1962), a камчатка[2]. De az, hogy ebből miként keletkezett a hatalmas, 472 300 km²-es területű távol-keleti térség (a legnagyobb területű kelet-ázsiai félsziget)[3] neve, csavaros, és egy kis nyomozást igényel. Alekszandr Ivanovics Popov (1899 – 1973) nagyszabású tanulmánya kínos, wagneri feszültségteremtéssel vezet rá bennünket a megoldásra. Bővebben…

Reklámok

Rövid körút a Hosszú-erdő-hegyen

Ördög-árok

Ördög-árok

A körút bevezető szakasz a Remete-szurdokon halad keresztül (1 – 2). Ezen az útszakaszon már jártunk korábban. A Hosszú-erdő-hegy kedves, könnyen járható, délnyugati oldalán (2 – 3) kevés a kilátnivaló. Az északkeleti oldal (3 – 4~1) önmagában érdektelen, ellenben itt a kilátás szép.

körút
3pont2

Köves-bérc

Kevélyek a Köves-bércről

Kevélyek a Köves-bércről

A Köves-bérc a Pilis Budához egyik legközelebb eső kisebb csúcsa Pilisborosjenőn, könnyű sétaút az országos kék jelzésen.

3pont2

Kevélyek a Pilisben

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Nagy-Kevély-alja a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvényről

Az alsó-zsíroshegyi Kevély-gerinc után legfőbb ideje sort kerítenünk az „igazi” Kevélyekre, értve rajtuk a Pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény által is érintett Nagy-Kevélyt, Kevély-nyerget és Kis-Kevélyt. Annál is inkább, mert folytattuk pilisi kirándulássorozatunkat.

3pont2

 

A Prédikálószék és környéke

A napokban a Dera fahídjain járva a Pilisből át-átléptünk a Visegrádi-hegységbe; legutóbbi utunkat ez utóbbinak szenteltük. Elsődleges úticélunk a Prédikálószék:

Duna a Prédikálószéki kilátóról

Duna a Prédikálószéki kilátóról

Másodlagos célunk legalább a távolból megnézni a Vadálló-köveket:

Vadálló-kövek

Vadálló-kövek

Végül kis kerülővel, de nagy biztonságban a piros kereszten a Kecskehát-rét (Kozí chrbát, „Kecskeforduló”) érintésével Dömösre jutunk.

Visegrád a Kecskehát-rétről

Visegrád a Kecskehát-rétről

Bővebben…

A Pilis és a Visegrádi-hegység határán

Dera-szurdok

Dera-szurdok

A Pilis és a Visegrádi-hegység egyik hosszú természetes határa a Dera-patak. A név a pomázi szerbektől származik.  A szerb szó annyit tesz: hasadék.[1] A pomázi szerbek hagyományos foglalkozásai között volt a kovácsmesterség.[2] Ennek emlékét őrzi sok pomázi és Pomáz környéki földrajzi név. Magának a Dera-pataknak is Kovács-patak a hivatalos neve. De a Pomázhoz tartozó Kis- és Nagykovácsipuszta is ilyen helynevek. Utóbbi szélén áll a Kovacsina.

Kovacsina

Kovacsina

Bővebben…

A Jági-tanösvény és vidéke

A pilisi sétát a Jági-tanösvényen folytatjuk. A 3-4 km-es, könnyű, lényegében szintemelkedő nélküli ovális útvonal[1] természetes szépségei mellett (mint például a Vadász-rét végeláthatatlan aranyvesszősei) szót érdemelnek az olyan, ember alkotta látványosságok, mint az Aranyhegyi-patak mellékpatakjának, a Vadász-réti-pataknak a duzzasztásával előállt Jági-tó, vagy az ugyanennek a pataknak az árka, a Vadászrét-árok fölött átívelő, vígan nyikorgó, félelmetes fahíd.
A Jági-tó és a Jági-tanösvény neve a német Jäger, „vadász” szónak a Pilist lakó svábok sajátos ejtéséből (jager) ered.[2]
Ahogy az nem ritkán előfordul, a környék igazi szépségeit a főútvonalról kissé letérve találjuk, mint amilyen a Fehér-hegy és a tetejéről nyíló kilátás:

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Utunk alatt jószágainkra Szent Vendel (554? – 617?) vigyáz a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület által 2008-ban felújított képeskőről (Blockbildről), az erdei vadak túlkapásaitól pedig az 1910-ben Ballabán Sebestyén emelte Szent György (271? – 303)-képeskő oltalmazza a vándort. Ez utóbbit is a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület hozta helyre 2013-ban.[3]
3pont2


[1] egy könnyű út

[2] http://www.barangolj-velem.hu/index.php?oldal=turak&cikkid=77

[3] http://szentivanihke.hu/

A pilisi kis tavak vidéke

Pilisszentiván, Slötyi

Pilisszentiván, Slötyi

A XIX. század második felében, meddőhányók, szénosztályozók, javítóműhelyek, iparvágányok romantikus miliőjében alakult ki a pilisi bányatórendszer[1], melynek legnagyobb tava, a Slötyi ma Pilisszentivánhoz, a többi Pilisvörösvárhoz tartozik. Mára a miliő megváltozott, a természet visszavette jussát, és már csak a horgászokkal áll harcban.
A „Slötyi” szó a német Schlämmungból ered, melynek jelentése „iszapolás”.

3pont2


[1] a pilisi bányatórendszer

Sas-hegy

a Duna a Sas-hegyről

a Duna a Sas-hegyről

A mai Sasad és az egykori, melynek nevét 1236-ban említik először, szinte bizonyosan nem fedik egymást, de helyük a térképen nem lehet messze egymástól, hiszen az egykori szomszédai Örs és Kis-Pest, azaz a mai Budaörs és a Tabán voltak. Ez mindenesetre nagy kiterjedésre utal. IX. Bonifác (1356? – 1404) 1391-ben kiállított pápai oklevele szerint már csak kevesen lakták. 1452-től neve eltűnik a hivatalos dokumentumokból.[1] Egy 1698-as dokumentum az Irhás-árok környékét említi ezen a néven, nyilvánvaló tévedésből.[2] A mai Sasad neve 1847-ből származik Döbrentei Gábor (1785 – 1851) sikeres visszamagyarosítási kísérletéből a Dűlőkeresztelőben.[3] Az eredeti Sasad semmiképpen nem kaphatta nevét a ma vele határos Sas-hegyről, mivel a XIII. században a Sas-hegyet Király-hegynek hívták, lévén királyi pihenő. Ám a név lehet oka annak, hogy Döbrentei Gábor éppen a mai területet „nevezte vissza” Sasaddá. Ha hihetünk a kegyes hagyománynak, a Sas-hegy etimológiája igencsak figyelemre méltó, amint arról a természetvédelmi terület Sasfája alatti feliratról értesülünk:

Sasfa

Sasfa

a Sasfa felirata

a Sasfa felirata

A Sas-hegy tájvédelmi körzete Buda egyik legimpozánsabb területe még azok után is, hogy a Sas-hegyet szinte teljesen beépítették. A helyszínen tartott szakavatott előadást végighallgatni külön öröm. Ebből megtudjuk, hogy a rengeteg itt élő pókfaj közül mintegy két tucatnyi csak itt él; hogy a kétlaki csikófark porzós egyedei laknak itt, míg a termők a túloldalon, a Kis-Gellérthegyen; hogy a hazai budainyúlfarkfű-állománynak itt él a 90%-a, a maradék 10%-a a Bakonyban. Az élővilág igyekszik birtokba venni a körzet ember által épített létesítményeit: a lépcsők alá alagutat vájnak maguknak, egy kerti szerszámokat őrző fészerbe télire beköltözik Józsi, a 2 méter 10 centiméter hosszú haragos sikló. Látjuk a máshol szomorúan megritkult pannon gyík tekeregve szaladó példányait, fejünk felett vörös vércse köröz. De nem ijedünk meg. Végül is ez Buda egyik legnyugodtabb területe.

3pont2


[1] http://www.budapestcity.org/10-var/Buda-helyrajza/Sasad-hu.htm

[2] Sasad és a Sas-hegy története

[3] http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_03/073.htm

Fehér út

Cseres-tető és az Éles-kövek a Fehér útról

Cseres-tető és az Éles-kövek a Fehér útról

A pesti Kőbánya eredeti neve Kőérként szerepel IV. Béla (1206 – 1270) 1244-es oklevelében. Később az ott bányászott kő adta újabb nevét. Az oda vezető utat fehérre színezte a kőszállító kocsikról lehulló mészpor. Ez a mai Fehér út nevének eredete.[1]


Egy másik Fehér út, mely Perbált köti össze Nagykovácsival, még régebbi: a római korban építették ki. Színe az itteni kövektől fehér.[2]

Fehér út

Fehér út

3pont2


[1] http://fovarosi.blog.hu/2011/03/12/kobanyai_pincerendszer

[2] http://nagykovacsi.hu/nagykovacsirol/

Észak-pilisi körülnézés

Borostyánkő-túraút

Borostyánkő-túraút

3pont2

Paprikák és csillagok

Gyakran neveznek el fákról tájegységeket: közéjük tartozik a Jegenye-völgy is.

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Jól elkülönülő három szakaszából a „Felső” a Kovácsi erdőföldek oldalában futó, nehezen észrevehető horhos, a „Középső” a Kerek-hegy oldalában éri el a Les-hegy lábát Budapest és Solymár határában (a híres Shell-kútnál).

Középső-Jegenye-völgy

Középső-Jegenye-völgy

Az „Alsó” pedig Solymár határában futó lenyűgöző természeti szépség, „babakocsis” nehézségű kirándulóúttal, ha leszámítjuk a „sziklavárat”, gyerekek kedvelt kalandtúra-helyét.

Alsó-Jegenye-völgy

Alsó-Jegenye-völgy

Bővebben…

Gercse

Kemény Keve ott a vezér

Arany János (1817 – 1882): Keveháza (1853)[1]

A „Gercse” tag különféle magyar helységnevekben felbukkan. Ugyanígy a Várvidéken (Burgenlandban) is, ahol Gritsch magyar neve Gercse.

A Gercse (Gritsch) Várvidéken (Burgenlandban)

A Gritsch gyakori osztrák vezetéknév, és nem valószínű, hogy a nehezebb kiejtés érdekében az osztrákok kivettek volna egy magánhangzót a már létező magyar szóból. Bővebben…

Kisebb kirándulások 2016-ban

Rövid összefoglaló kisebb idei utakról.

3pont2

Budai hegyvidék a térképen


Köszönöm szeretett I. barátom nélkülözhetetlen útbaigazítását.

Kevély-gerinc

Kevély-gerinc

Remete-hegy a Dr. Pápa Miklós emlékútról

Remete-hegy a Dr. Pápa Miklós emlékútról

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Bia a Szarvas-hegyről

Bia a Szarvas-hegyről

Farkas-völgy az Ördög-oromról

Farkas-völgy az Ördög-oromról

Róka-hegy

Róka-hegy

Vadász-hegy

Vadász-hegy

a Duna a Sas-hegyről

a Duna a Sas-hegyről