Táj kategória bejegyzései

Velencei-hegység

Sor-hegy

Sor-hegy

Bence-hegy

Bence-hegy


Ne felejtsük: a képek itt is, a galériára látogatva is nagyíthatók!

3pont2

 

Szolgálati közlemény a képfelbontásról

Amint azt hűségesebb olvasóim észrevehették, olykor, rendszerint kirándulási beszámolóim végén feltűnik egy nyomógomb gyanánt működő kisebb kép, amelyre kattintva szerény galéria nyílik meg az elkészített képekről:

3pont2
Olyan olvasóm is akadt, aki a tanácsot megfogadva ezen a módon eljutott a galériába, és feltűnt neki, hogy az ott bemutatott képek túlságosan kicsi felbontásúak. Ennek oka természetes. A galériát előállító programkód a felhasználó érdekében rendkívül leegyszerűsödött. Ennek ára az, hogy a felhasználó kizárólag a képek sorrendjében dönthet. Előfordulhat azonban, hogy valaki munkájához hasznos lenne egy-egy ilyen kép a feltöltött méretében. Chrome-használók számára erre egyszerű megoldás kívánkozik.

1. Kattintsunk az egér jobb gombjával a képre, és válasszuk ki a legfelső felkínált lehetőséget:

1

2. Az új ablakban figyeljünk fel arra, hogy a kép nem az eredeti méretében jelenik meg. A hivatkozási sorban látjuk, hogy címe egy kérdőjellel kezdődő taggal zárul:

2
3. Ezt a részt jelöljük ki és távolítsuk el:

3

4. Az Enter gomb benyomásával így a feltöltött méretre nagyítható képet kapunk:

4

Piliscsaba: a vasúttól délre

Piliscsaba a Kálvária-hegyről

Piliscsaba a Kálvária-hegyről

Piliscsabán már többször is megfordultunk, mindig északra a vasúttól, hiszen fő látványosságai ott találhatók. De délre is érdemes irányt vennünk, ha a túrakönyvek nem is túlságosan bőbeszédűek erről a régióról.
3pont2

Kelet-Pilis: Vörös-kő

Vértes-hegy a Vörös-kőről

Vértes-hegy a Vörös-kőről

A Vörös-kőről nyílik az egyik legszebb kilátás a Pilisből a Dunára. Két út vezet fel rá: a könnyű sétaút a piros kereszten és a kalandosabb piros sáv.

3pont2

Börzsönyi séták

kilátás Zebegényre és a Visegrdi-hegységre a Kerek-hegyről

kilátás Zebegényre és a Visegrádi-hegységre a Kerek-hegyről

Zebegényt és Nagymarost sok túraút köti össze. Közülük az egyik, a + inkább mondható kiadósabb sétának.


Egy újabb alkalommal a Fehér-hegyen át ellátogatunk a Hegyes-tető csúcsán álló Julianus barát-toronyra:

egy közelebbi kép Nagymarosról a Julianus barát-toronyból

Julianus barát-torony: Nagymaros


3pont2

Kisebb kirándulások 2018-ban

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Sorrento (Budakeszi felségterületén)

Rövid összefoglaló kisebb idei utakról.

3pont2

Kelet-Pilis: Szőkeforrás-völgy

Szőkeforrás-völgy

Szőkeforrás-völgy

Malom-patak

Malom-patak

Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (1903 – 1987) Moszkvában. Kicsit hátrébb: Rényi Alfréd (1921 – 1970).

A Kelet-Pilis Rekettyésében tett múltkori villámlátogatásunk után ezúttal a Szőke-forrás-völgyben nézünk körül. A Rám-szakadék évi hatvanezer látogatója [1] (multiplicitásokkal számolva) jól ismeri, ez az út vezet a Lukács-árokból vissza Dömösre.
Szakmai értesülések szerint a Rám-szakadékot az egyik legnagyobb orosz matematikus, a természetbarát Kolmogorov is megmászta.

3pont2


valaszto[1] https://24.hu/belfold/2013/10/24/uj-tanosveny-a-ram-szakadekban/

Dobogókő és környéke

Tirts Rezső-kilátás

Tirts Rezső-kilátás

Téli különkiadással bővült.

Üstök-hegy Dobogókőről

Üstök-hegy Dobogókőről

3pont2

Kelet-Pilis: Rekettyés

Berseg-hegy

Berseg-hegy

Könnyű séta vezet fel Leányfaluról a Rekettyés-forrásig, Pilis minden hagyományos szépségével: szurdokokkal, vizekkel, körpanorámával, virágos ösvényekkel. Az út nemcsak könnyű, de rövid is, unatkozni sem hagy időt. (A közeli Vörös-kő egy elkövetkező út célkitűzése.)

Rekettyés-forrás

Rekettyés-forrás

A forrást, mint hivatkozásunk, a helyszíni tábla tanúsítja, fiatalok 1968-ban foglalták szakértői segítséggel.[1] Eredeti neve Latinca-forrás volt.[2] Latinca Sándor (1886 – 1919) ütött-kopott emléktáblája ma is a forrás mellett hever.[3]


1969-ben Kávássy Sándor (1934 – 2006) saját bevezetővel ellátott propagandisztikus kötetet rendezett sajtó alá Latinca Sándor fennmaradt írásaiból válogatva (Latinca Sándor válogatott írásai címmel). A Rákosi (1892 – 1971)-kor Tanácsköztársaság-körüli „szélcsendje” után megkezdődött a hagiográfia kiépítése. (Kávássy azonos azzal a kisgazda képviselővel[4], aki 1994-től az Országgyűlés jegyzője, 1997 novemberétől 1998 júniusáig a Ház alelnöke, 1998 júliusától 2001 májusáig a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt[5].) Az, hogy az értékes történelmi dokumentumokat felvonultató kiadvány esetleg ideológiai alapon megszűrte a rendelkezésre álló anyagot, nem zárható ki, mindamellett az világlik ki a kötetből, hogy Latinca Sándor nem ölt embert. Legalábbis közvetlenül. De a megítélés ennél összetettebb kell legyen. Természetesen a forradalmi körülmények közepette Latinca Sándor számtalanszor fenyegetődzik a legsúlyosabb következményekkel, mint ezt például a statáriális rendelete is bizonyítja (melyben feltűnő, hogy a vallásgyalázást is meg kívánja torolni):

Latinca kézírásos jegyzetei alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy a Tanácsköztársaság bukása után nyilvánosságra hozott Kun (1886 – 1938?)-levél nem hamisítvány. 1919. július 11-én Kun Béla úgy fogalmaz levelében, a Somogy Megyei Termelési-Szocializálási (más források szerint: Gazdasági) Ügyosztály vezetőjeként Latinca Sándor nem elég eréllyel szolgálja a munkásosztály ügyét. Szó szerint: úgy látom, hogy reszket a kéz, amelyik Somogyban a forradalom zászlaját tartja. Erre egy vagy két napon belül Latinca riadt levélben válaszol, melyben bizonygatja gazdag munkásmozgalmi múltját, melyet Kun is ismer. De ért a szóból, és július 30-án döntésre jut: különösen szükségesnek tartom, hogy legyen egy karhatalmi század, amely a kormányzótanácsi biztossal, mint politikai hatósággal, szoros nekszusban áll. Maga Kávássy, a válogatás készítője teszi hozzá ehhez, hogy a készültségi századot „terror-századként”, illetve „Latinca-századként” emlegették. Efféle elnevezéseket az augusztus 1-jéig fennálló Tanácsköztársaságban ki kellett érdemelni. Maga a Latinca-terror szükségképpen csak egy-két napig tarthatott. Peidl Gyula (1873 – 1943) miniszterelnöknek (aki augusztus 1-jétől 6-áig volt hivatalban) augusztus 3-án nyújtja be lemondását, de 6-áig hivatalban marad. Menekülés közben, Fonyódon tartóztatják le, de az államügyész nem találja indokoltnak fogságban tartását. Néhány nap elteltével, 12-én azonban újra elfogják. Szeptember 16-áról 17-ére virradó éjjel gyilkolja meg helyi fehér tisztek csapata a Kaposvár melletti Nádasdi-erdőben.[6] Tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábor báró (1874 – 1946?) különítményesei egészítik ki a helyi csapatot. Minden emberiességet és jogot nélkülöző gyilkosságuk adott alapot arra, hogy egy későbbi, átmeneti kor Latinca Sándor életútjának erkölcsi vonatkozásai közül csak ezt a legutolsót vegye észre.

3pont2


[1] Rekettyés-forrás

[2] https://www.turabazis.hu/iglap/mozg93.pdf

[3] http://vagabundus.blog.hu/2012/08/26/a_voros-ko_es_ket_forras

[4] http://nevpont.hu/view/11053

[5] Kávássy Sándor halálára

[6] Latinca Sándor válogatott írásai

Középnyugat-Pilis Tóni bácsival

Tinnye-hegy a Dévényi Antal-kilátóról

Tinnye-hegy a Dévényi Antal-kilátóról

Mai pilisi sétánkon a Dévényi Antal-kilátóhoz kaptattunk fel:

Dévényi Antal-kilátó

Dévényi Antal-kilátó

A hangulat, a táj szelídsége valóban tónibácsis, ahogy a névadó Dévényi Antalt nevezi a kilátó mellett felállított hivatalos ismertető:

Kálnoki Bedő Albert (1839 – 1918) akadémikus jeles erdész volt.[1] A róla elnevezett díjat nyerte el Dévényi Antal.
A visszaút befejező része a homok-hegyi szurdok peremén kiépített kényelmes kerékpárúton vezetett.

Homok-hegy

Homok-hegy

3pont2


[1] Bedő Albert, a székely erdész polihisztor

Középnyugat-Pilis

Studenka

Studenka

Mai utunk, mint az alábbi térképvázlatból is kiderül, turisztikai izgalmakkal nem szolgál, de bővelkedik természeti szépségekben.

málna-gyöngyházlepke (feltehetően magas zsomboron)

málna-gyöngyházlepke (feltehetően magas zsomboron)

3pont2

Nyugat-Pilis: Kis-Strázsa-hegy

Kis-Strázsa-hegy

Kis-Strázsa-hegy

Potlovácz után ismét ősi katonai terepre vitt utam, bár a kivonulás után felszabadult, és az elzártság hosszú évtizedei alatt megmenekült vadvirágokra azóta is figyelnek. Már 1595-ben, Esztergom (sikeres) felszabadítása érdekében tett felvonulásához, Mansfeld Károly gróf, tábornok (1543 – 1595) erős strázsát helyezett ide, a Pilis legnyugatibb pontján álló Strázsa-hegyekre.[1] Könnyű, virágzás idején lebilincselő kirándulókörutat tehetünk rajta.
3pont2


[1] Mansfeld Károly gróf strázsája

A Fehér-hegy és vidéke

Határ-réti patak

Határ-réti patak


Bővebben…

Kálvária-hegy (Sóskút)

Kálvária-hegy

Kálvária-hegy

3pont2

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Amint már beszéltünk róla, a Hunyad-orom is Hőgyészi Döbrentei Gábor (1785 – 1851) névadása a Dűlőkeresztelőben.[1] A Tündér-hegyről nemes látványt nyújt:

Hunyad-orom a Tündér-hegyről

Hunyad-orom a Tündér-hegyről

A maga 349 méteres csúcsával nem tűnik leküzdhetetlen akadálynak, de érdemes két pillantást vetni a hajtűkanyarjaira:

Hunyad-orom

Hunyad-orom

Az út felső szakaszain rövid időre kilátás nyílik a budai hegyvidékre:

a János-hegy és a Tündér-szikla a Hunyad-oromról

a János-hegy és a Tündér-szikla a Hunyad-oromról

3pont2


[1] http://www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus