Catullus címkéhez tartozó bejegyzések

Oltalmazó istenek és behatolások

ad Veranium

Verani, omnibus e meis amicis
antistans mihi milibus trecentis,
venistine domum ad tuos penates
fratresque unanimos anumque matrem?

Catullus (Kr.e. 84? – 54): Carmen IX[1]

Veraniushoz

Barátaim legdrágábbja, Veranius,
Még ha százan s ezren is lennének,
Kik hozzád eljönnének, haza a
Fivéreidhez s idős jó anyádhoz?

IX. carmen. Tuka Gábor fordítása[2]

Volt már alkalmunk írni a még szinte kamasz Bernini (1598 – 1680) 1618-19-ban készített szobráról, melyen a gyermek Ascanius kapaszkodik apja, Aeneas lábába, aki vállán menekíti ki apját, Anchisest a trójai tűzvészből. Hogy a generációk iránti felelősség bemutatása teljes legyen, a szobron az agg Anchises azt az egyetlen tárgyat tartja kezében, melyet a trójai tűzvészből kimenteni egyedül méltónak tart: egy kis urnát az ősök hamvaival, melynek tetején két kis alak őrködik. Ma ezzel a két kis alakkal kezdjük. Bővebben…

Reklámok

Küzdelmek Tibullusszal (Ebhőnynek nyári sütésében)

1 Alma-Tadema Tibullus Deliánál 1866

Alma-Tadema (1836 – 1912): Tibullus Deliánál (1866)

James Grainger (1721? – 1766) skót orvos, fordító és költő klasszikus fordításai 1759-ben jelentek meg[1], majd számos kiadást megértek, némelyek az 1822-ben kiadott száz kötetes (!) brit vers- és fordításgyűjteménybe is bekerültek.

3 brpoetEz utóbbi 93. kötete (és a későbbi antológiák is), mely Tibullus (Kr.e. 54? – Kr.e. 19) elégiáinak fordításait (is) tartalmazza.[2] Tibullus első elégiakötetének negyedik verséhez Grainger szükségesnek látja odatenni: az eredeti szöveget is megértők nem fognak csodálkozni rajta, hogy bizonyos okokból kénytelen volt kihagyásokat, átfogalmazásokat eszközölni, hiszen lám, a kegyes Antonio Possevino (1534 – 1611) is az éghez fohászkodott, mindahányszor kísértésbe esett, hogy Propertiushoz nyúljon. Bővebben…

Számos és számtalan Berenikék

0 Covent Garden

Covent Garden

1 I Berenike

I.Berenike (Kr.e.345? – 268?)

A ptolemaidák Berenikéi sorában az első gyermekei királyként, királynőként, tyrannosok ágyasaiként népesítették be Kyrene, Thrákia, Anatolia, Szicília, Egyiptom tágas térségeit. Kortársa, a költő Theokritos a XVII. idillben panegyricust írt II. Ptolemaios Filadelfoshoz („Fivérét szerető”, Kr.e. 308 – 246). Ebben megejtő szavakkal emlékezik meg az egyiptomi uralkodó anyjáról, I. Berenikéről.[1] A papiruszok meglehetősen rossz állapota miatt nehézségbe ütköznek azok, akik a „pater incertust”, I. Berenike apját kutatnák. A kutatás fő célja az lenne, hogy megállapítsák, ugyancsak Lagos volt-e az apa, aki a férjéé, I. Ptolemaios Soteré („Megváltó”, Kr.e. 367 – 282), ugyanis ez példa lenne az incesztuális házasságkötésre a ptolemaidák legkorábbi szakaszában. Bővebben…

Hódolat

1 hod

eurázsiai hód munka közben

Az eurázsiai hódot a tudomány a Castor fiber néven emlegeti.[1] A tudományos nevet Carl von Linné (1707 – 1778) adta 1758-ban[2] a Systema Naturae (A természet rendszere) című művének X. kiadásában.  Mindkét szó latin, mindkét szó azt jelenti: hód.

2 Hodragas_Rabca

a munka gyümölcse a Rábca partján

Kissé tágabb összefüggésbe helyezzük a különös szóképzést, kiterjesztve figyelmünket a dioskurok egyikére, az eunuchokra és a gesztenyére, nem kihagyva Norma kavatináját. Bővebben…