Pedanios Dioskorides címkéhez tartozó bejegyzések

A lenyűgöző lonc és a lenyűgöző kis meténg

OBERON
…I know a bank where the wild thyme blows,
Where oxlips and the nodding violet grows,
Quite overcanopied with luscious woodbine,
With sweet musk roses and with eglantine.

Shakespeare (1564 – 1616): Midsummers Night’s Dream (1595), II / 1[1]

OBERON
…Van egy kies part, hol kakukfü nő,
Hol dús virányt rukerc s ibolya sző,
Fölötte sűrü loncból mennyezet,
Vadrózsa, gyönge jázmin fog kezet…

Szentivánéji álom. Arany János (1817 – 1882) fordítása (1863)[2]

Elhantoltatta az üres koporsót, felállította a fejfát, amelyet tavasszal lonc futott be. Jó szagú tavaszi délutánokon elüldögélt a gyepes sírhanton…

Krúdy Gyula (1878 – 1933): A nagyasszony ballépése (1917)[3]

EL SUR

Desde uno de tus patios haber mirado
las antiguas estrellas,
desde el banco de
la sombra haber mirado
esas luces dispersas
que mi ignorancia no ha aprendido a nombrar
ni a ordenar en constelaciones,
haber sentido el círculo del agua
en el secreto aljibe,
el olor del jazmín y la madreselva,
el silencio del pájaro dormido,
el arco del zaguán, la humedad
-esas cosas, acaso, son el poema.

Borges (1899 – 1986): Fervor de Buenos Aires (1923)[4]

A DÉL

Valamelyik udvarodból bámulni
a régesrégi csillagokat,
az árnyék
padján ülve bámulni
ezeket a szórt fényeket,
miket tudatlanságom nem tud megnevezni,
se elhelyezni a csillagképek között,
átérezni a rejtett
ciszterna vízkörét,
a jázmin- és loncillatot,
az alvó madár némaságát,
a tornác boltívét, a nedvességet
– ezekből áll talán a költemény.

A Buenos Aires-i láz-kötetben.
Somlyó György (1920 – 2006) fordítása (1984)[5]

1 bubos

búbos és ükörkelonc

Újból és újból elkövetjük a bőség illetlenségét, ami most is elkerülhetetlen, ha önkényesen válogatott példákon keresztül akarjuk érzékeltetni azt a lenyűgöző pályát, amit a lonc az irodalomban „befutott”. Borgesnél valósággal a Dél jelképe, más műveinek sokaságában is, bár éppen a déli féltekén a loncfélék családja nem őshonos. Észak-Amerikából, Európából, Észak-Afrikából, Ázsiából (különösen Kínából) származik mintegy kétszáz faja.[6] A lonc természetesen nemcsak „másodvirágként” játszik nagy szerepet az irodalom „virányain”, hanem a kertekben is. Illata nélkülözhetetlen, ha olykor, Borges szerint, nehéz is.
A továbbiakban neve hátborzongató rejtélyével foglalkozunk. Bővebben…

Néhány lófark

Az efedrin és egyes származékai felgyorsítják a metabolizmust, így voltak, akik abban reménykedtek (rosszabb esetben: erre másokban reményt ébresztettek), hogy szedésével látványos fogyást tudnak elérni. (A nem látványos fogyás értelmetlen.) Az anyagcsere teljes rendszerének felgyorsulása azonban többek között szaporább pulzussal is jár, a szív túlterhelésével, valamint olyan további súlyos szervezeti elváltozásokkal, melyeknek rémtörténeteiről számos beszámolót olvashatunk a kárvallott hiszékenyek részéről.[1] Mindamellett méregnek nem nevezhetjük, mert bár hatása avatatlanok, sarlatánok kezében végzetessé válhat, egyfelől időben észrevéve a bajt a szervezetből idővel ellenanyag bevétele nélkül is kiürül, másfelől mikroszkopikus adagokban különféle testi bajok gyógyítója, például asztmásokon segít a hörgőtágító hatásával. Ez utóbbit már évezredekkel ezelőtt felismerték. Bővebben…

A beléndek históriája

GHOST
…Vpon my secure houre, thy Vncle stole
With iuyce of cursed Hebona in a viall,
And in the porches of my eares did poure
The leaprous distilment…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), I/5[1]

SZELLEM
…Meglopta bátyád ezt a biztos órát,
Üvegben átkos csalmatok levével,
S fülhézagomba önté e nedű
Bélpoklos csöppjeit…

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

Az 1604-es második kvartó Hebonájának, a későbbi fóliók hebenonjának mibenlétével sokat foglalkoztak, Arany János jobbnak látta megmaradni az általánosságnál. Az egyik ötlet szerint a Hebona nem más, mint a burgonyafélék családjába tartozó bolondító beléndek, melyet angolul a XIII. század óta létező szó, a henbane jelöl. Ez utóbbiról sokan azt tartják, a „tyúk”, hen és a „méreg”, bane összetétele.[3] Mások szerint azonban a hen eredetileg a halálra utalhatott, azaz a növény angol neve szó szerint halálos méreg.[4]  Bővebben…

Lehúz, altat, befed: kisebb mámorok

Legutóbbi, delíriumba hajló megjegyzésünk után illő módon szelídebb kikapcsolódás után nézünk. A delírium nagyon távoli rokonával, a mámorkával indítjuk újabb rövid kitekintésünket.

Bővebben…

A pintyő

A Szarvas Gábor (1832 – 1895) által alapított Magyar Nyelvőr XXXVIII. évfolyamában, 1909-ben Korányi Emil joghallgató kisebb horderejű tudakozódását olvashatjuk. Kezébe került Az Ujság egy 1908-as száma, mely beszámol róla, hogy a keleti és nyugoti pályaudvar előcsarnokában és valószinüleg sok más vasúti állomáson is mérlegeket állítottak fel egy művészeti szempontból sikerültnek alig mondható oroszlánszáj alatt a következő felírással: 1-oroszlanszaj Bővebben…

Pár szó az abszintról

After the first glass of absinthe you see things as you wish they were. After the second you see them as they are not. Finally you see things as they really are, and that is the most horrible thing in the world.[1]

Az első pohár abszint után olyannak látod a dolgokat, mint amilyennek szeretnéd azokat. A második pohár után olyannak látod, amilyennek nem mutatkoznak a valóságban. Végül olyannak látod, amilyenek, és ez a legrettenetesebb a világon.

Oscar Wilde (1854 – 1900) (?)

1-abszintivok

Abszintivók. Manet (1832 – 1883), 1859 körül, Degas (1834 – 1917), 1875-6, Mednyánszky (1852 – 1919), 1898 körül, Picasso (1881 – 1973), 1901

A XX. század elején világszerte számos országban betiltott abszint[2] ártalmassága vagy ártalmatlansága körüli viták az óta sem csillapodtak. A diskurzus „az alkohol vagy a marihuána a veszélyesebb” medrébe terelődött azok után, hogy – Oláh Ádám szíves figyelemfelhívása nyomán javítom eredeti közlésemet – José Del Castillo Nicolau (1920 –  2002), Margaret Dampier Whetham-Anderson (1900 – 1997) és George M. Rubottom  a Nature-ben 1975-ben elsőként, majd Dieter D. Vogt és Michael Montagne 1982-ben az Absinthe: behind the emerald mask (Abszint: a smaragd álarc mögött)[3] című cikkében felvetette a tujon, vagyis a tujafában és a fehér ürömben, azaz az abszint alapanyagában is megtalálható terpén[4], valamint a tetrahidrokannabinol, a marihuána hatóanyaga élettani hatásának rokonságát. A biokémiai vizsgálatok és a vita egyre élénkebbé válik. Többen, különösen az abszintkedvelők társaságai, kételkednek a vizsgálatok hitelességében, sőt azt is felhozzák, hogy a betiltás mögött szándékosan eltúlzott orvosi diagnózisok sokasága állt. Az abszint fogyasztásának specialitásai közé tartozik, hogy higított állapotban a Louche-hatás, azaz az illóolajok kicsapódása miatt nem tárolható. Ideális hígításában 10-11% az alkoholtartalom, azaz annyi, mint egy gyenge borban. Az, hogy voltak, akik ezzel nem érték be és inkább a koncentrátumot itták, meglehet, előre látható volt, de kétségtelen, hogy ezért az abszint nem tehető felelőssé. Ugyanakkor bizonyos specialitások a fogyasztásban értéktelen külsőségek, mint amilyen a szertartásos cukrozás és meggyújtás. Ezek tönkreteszik a valódi abszint illatanyagait. A szakértők megvetően „cseh álabszint” néven emlegetik azt az italt, amelyiknek ezek a hókuszpókuszok nem ártanak.[5] A harc totális: a mottónkban szereplő Oscar Wilde-idézetről az abszintot pártolók azt állítják, sehol nem lelhető fel az életműben.[6]

2-cseh

a cseh álabszint ivásának kellékei

Bővebben…

Maraton és édeskömény

…He flung down his shield,
Ran like fire once more: and the space ’twixt the Fennel-field
And Athens was stubble again, a field which a fire runs through,
Till in he broke: ”Rejoice, we conquer!”

Browning (1812 – 1889): Pheidippides[1] (1879)

…Pajzsát a földre levetette ő,
Még egyszer, mint tűz, iramodik: a tér a köménymező
És Athén közt tarlóvá lett, mit felemészt a láng,
Míg kiszakadt belőle: győztünk! vigadjunk hát!

Νενικήκαμεν! (Nenikekamen!) Győztünk! Feidippides († Kr.e. 490) szobra a maratoni országúton

Erős közvetett bizonyítékunk van rá, hogy a költemény címadója, Feidippides († Kr.e. 490) a görögök maratoni csatanyerése után nem rohant az onnan mintegy 40 kilométerre fekvő Athén piacára ezzel a diadalkiáltással ajkán mint utolsó szóval: a mesélés, színezés iránt rendkívül fogékony Herodotos (Kr.e. 484? – 425) nem tud az esetről.[2] Ahogy a legendás történet eredetét visszafejtik, kiagyalójának Plutarkhos (46? – 127?) tűnik.[3] Browning verse mindamellett óriási hatást gyakorolt Michel Jules Alfred Bréal (1832 – 1915) akadémikusra és Pierre de Frédyre, Coubertin bárójára (1863 – 1937), a jelenkori olimpiai játékok atyjaira, hogy a maratonfutást felvették a műsorszámok közé.[4]  Bővebben…

Növénynevek újabb útvesztője

1-jam

jamgyökér

A „nyami-nyami” mint étkezés és mint ebből fakadó kultikus istenképzet eredetével és leágazásaival, például a volof nyelvbéli megjelenésével már foglalkoztunk. A volofhoz közeli niger-kongói nyelven, a fulán[1] a nyami szintén „enni” jelentésű. Feltehetőleg ebből, a spanyol ñame, portugál inhame áttételeken át kapjuk a sok nép számára fontos eledel, a jamgyökér nevét.[2] A tudományos besorolásban a nemzetség előbb Linnétől (1707 – 1778) vélhetőleg a latin borfajtáról, a tamnusról[3] a Tamus nevet kapta, mivel az angolszászban „szőlőnek” nevezett vadnövények is helyet kaptak a nemben, de aztán (néhány botanikus tiltakozása ellenére) a nemet beolvasztották a szintén Linné által alapított Dioscoreába.[4] A név tiszteletadás a nagy görög botanikusnak, Pedanios Dioskoridesnek (40 – 90)[5], aki maga is leírt fajokat, melyeket ma olyanokkal azonosítanak, melyek ebbe a nemzetségbe tartoznak.[6] Bővebben…

Nigellák: élet és halál urai

1 konkolyok

konkolyperje (szédítő vadóc) és vetési konkoly

Az általunk is többször idézett Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök a HERBARIVM. AZ FAKNAC FVVEKNEC NEVEKRŐL, TERMÉSZETEKről, és hasznairól című, posztumusz (1578-ban megjelent) kötetében[1] így ír a nigelláról:

Már az kisebb nyomozást kíván, hogy kibogozzuk, milyen három növényt sorol a nigellák közé Horhi Melius Peter. Ne riadjunk vissza a feladattól, mert eközben (talán) érdekességekre is fény derül. Bővebben…

Tévhiteknek ellenálló méreg: az akonitin

KING HENRY IV1 Aconitine
…Mingled with venom of suggestion–
As, force perforce, the age will pour it in–
Shall never leak, though it do work as strong
As aconitum or rash gunpowder.[1]

valasztoIV. HENRIK
… még ha az idő belé is
Vegyíti a gyanú mérgét – sosem
Reped szét, még ha úgy hat is a méreg,
Mint az akonit vagy a gyors puskapor.

Shakespeare (1564 – 1616): IV. Henrik, II. rész, IV/4
Vas István (1910 – 1991) fordítása[2]

2 napellus

alpesi, havi vagy katika-sisakvirág

Tegnapi, Agrippina Minort (14 – 59) is felemlegető megjegyzésünk után érdemes legnevezetesebb tettéről megemlékeznünk. Bővebben…

A ribizli hosszú útja

1 spicatum

északi ribizli

Nem okozunk meglepetést a bejelentéssel, hogy levezetésünket ismét a téridő egy távoli pontján indítjuk. Az ősi és számtalan leszármazottal büszkélkedő indoeurópai ser-, „összekapcsol”[1] gyököt gyanítják a későbbi indoeurópai srew-, „áramlat”[2] mögött. (Az elmélet legalábbis nem hangzik abszurdnak.)

2 rebarbara

rebarbara

Ebből „fakad” az azonos értelmű ógörög ῥεῦμα, reuma[3] és a késő latin rheuma, a fájdalmas kötőszöveti betegség neve. Emögött ugyanis a testnedvek rossz áramlását gyanították[4]. A „reuma” közvetlenül a rheumatismusból rövidült, melynek eredete az ógörög ῥευματισμός, reumatismos, ami a főnévi alakja a ῥευματίζομαι, reumatizomai, „áramlástól szenvedek” szónak.[5] Különös módon kapcsolódik össze a görög ῥεῦμα, reuma, „áramlat” és a ῥῆον, reon, „rebarbara” fogalma és neve. Bővebben…

A mózesi tömjén

34Az Úr így beszélt tovább Mózeshez: „Vedd az illatszereket: a stóraxot, ónixot, galbanumot, a szagos füveket és tiszta tömjént – mind egyenlő arányban –, 35és készíts belőle illatáldozatot, illatos keveréket, amilyet a kenetkészítők csinálnak.
Exod30[1]

A mózesi tömjén receptjét látjuk a legbiztosabb forrásból; ahol: Bővebben…

Nyugat-Ausztrália legszebb balusztrádja

1 Perth_Mint

Perth pénzverdéjének balusztrádja

Ha „baluszter” szavunk eredete iránt érdeklődünk az idegen szavakat magyarázó magyar nyelvű honlapon, a jelentésére kicsit homályos ismertetést találunk. Korlátláb; olyan támasz, ami egy talplemezen állva tart egy fedő elemet. Ami ennél is ridegebb: se az eredetére, se a magyarázat forrására nem tud adatot.[1] Ne hagyjuk ezt ennyiben! Bővebben…

Az antimon diadalútja (Beni Hasanból a kocsmáig)

SONY DSC

Az 51. rendszámú elemnek, azaz a Mengyelejev (1834 – 1907) – féle periódusos rendszer pniktogén csoportjába tartozó félfémnek, az antimonnak négyféle allotróp módosulata is van. Rövidesen látható okból ehhez forrással nem szolgálhatok: ha sztibint, azaz antimonhidridet (SbH3) bontunk el, a hőmérséklettől függően -90o alatt sárga, -90o és -50o között fekete antimont kapunk. Ez utóbbi azonnal a fémes változattá alakul -50o felett (a félfémeknek mindig van legalább egy fémes változatuk). Végül a negyedik módosulat speciális körülmények között állítható elő, a robbanó antimon – egyedülállóan a nemradioaktív elemek körében az antimon elemnek robbanó módosulata is van, mely kis fizikai behatásra nagy hevességgel „robban át” a fémes változatba. Bővebben…

Kacsák és ellenkacsák

Milyen édes fuvallat száll fel ajkairól! Édesebb az az alma és a galagonya illatánál is! De mégsem merem megcsókolni: csókja a szívemig szúr, és megőrjít, mint a friss méz!

Longos (II.sz.): Dafnis és Kloe

0 PontusAmint azt Xenofon (Kr.e. 434? – 355) részletesen leírja az Anabázisban (Felvonulás)[1], ifj. Kurus (Kyros, †… Kr.e. 401)[2] görög zsoldosokat toborzott bátyja, II. Ardasir (Artaxerxes Memnon, Kr.e. 453 – 358) perzsa király ellen. Kr.e 401-ben ugyan győzelmet aratott, de tőrbecsalták, így esett a mintegy 11 500 zsoldos[3] vezetésének feladata Xenofonra, aki hazatérést tanácsolt. 4000 km hosszú úton, ellenséges környezetben vonultak vissza, mikor a fáradságos – de még távolról sem lezárult – kalandsorozat után Thekhes (ma: Madur) hegyénél Trapezunt térségében megpillantották a Fekete-tengert.

1 Bernard Granville Baker Thalatta 1901

Baker (1870 – 1957): “Thalatta! Thalatta!” (“A tenger! A tenger!”)

Bővebben…