René Primevère Lesson címkéhez tartozó bejegyzések

Hippokrene

Kezdjük a dalt immár Helikón Múzsái nevével!
Ők lakják e hegyet, Helikón magas, isteni ormát,
kék, ibolyásszínű forrás partján kicsi lábbal
járják táncukat és oltára körül Kroniónnak.
Ők miután Hippukréné, Permésszosz avagy szent
Olmeiosz vize gyöngéd tagjaikat mosogatta,
rendbeszedik szép tánckarukat Helikón magas ormán,
édes vágyat kelt ez a kar, dobbannak a lábak.

Hesiodos: Istenek születése
Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordítása[1]

Houasse (1645? – 1710): A múzsák megmutatják Hippokrenét Pallas Athenének

Lóitató Budapest XII. kerületében

A Kr.e. VIII. század első felében alkotó Hesiodos egyik főművének legelejét látjuk, melyben, mint az invokáció egyik legősibb formájában a múzsákat emlegeti. Ez alkalommal a Helikon-hegy bűvös forrásával, Hippokrenével foglalkozunk. Bár a forrás nevének megfejtése nem nehéz: ἵππου κρήνη, hippu krene, „lóforrás”[2], ez alapján valamiféle „lóitató” eredetre gyanakodhatnánk, a mitológia igazsága erősebb. Mely nélkül kiszikkadna évezredek művészetének ihlete. Keletkezésére nézve szorítkozzunk a szikár tényekre, amelyekről sokan, például Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?), az egyik legnagyobb görög geográfus a Földrajzi feljegyzések VIII. könyve VI. fejezete is beszámol. Történt ugyanis, hogy Pegazus, mikor lendületet vett a Helikonra kaptatáshoz, patájával úgy rúgta meg az egyik sziklát, hogy abból (ehhez illő néven) Hippokrene, a tisztavizű forrás fakadt.[3] És bár a következő évezredek mint a költői ihlet forrására tekintenek rá[4], kezdjük áttekintésünket egy tragikus eseménnyel, mely itt történt. ΕΙΣ ΛΟΥΤΡΑ ΤΗΣ ΠΑΛΛΑΔΟΣ, Eis lutra tes Pallados, azaz Pallasz fürdőjéhez című nagyszabású himnuszában Kallimakhos (Kr.e. 305? – 240?) az eset leírását balladai hangot megütve kezdi: Bővebben…

Reklámok

Holmi Coliber nevü apró madaratskák

”Hallo!” said Piglet, ”what are you doing?”
”Hunting,” said Pooh.
”Hunting what?”
”Tracking something,” said Winnie-the-Pooh very mysteriously.
”Tracking what?” said Piglet, coming closer.
”That’s just what I ask myself. I ask myself, What?”
”What do you think you’ll answer?”
”I shall have to wait until I catch up with it,” said Winnie-the-Pooh. ”Now,
look there.” He pointed to the ground in front of him. ”What do you see there?”

A. A. Milne (1882 – 1956): Winnie-The-PoohChapter 3

…IN WHICH POOH AND PIGLET GO HUNTING AND NEARLY CATCH A WOOZLE[1]

0 menyet– Halló – mondta Malacka -, mit csinálsz?
– Vadászom – mondta Micimackó.
– Mire vadászol?
– Lábnyomokra – mondta Micimackó rejtélyesen.
– Miféle lábnyomokra? – mondta Malacka, és lemászott hozzá.
– Én is ezt kérdezem magamtól.
– No és mit gondolsz, mit fogsz felelni a kérdésedre?
– Kitérő választ fogok adni egyelőre – mondta Micimackó. – No most idenézz! – Egyenesen lemutatott a földre, lába elé. – Mit látsz itt?

Micimackó. Harmadik fejezet, amelyben Micimackó és Malacka vadászni mennek,  és kis híja, hogy menyétet nem fognak

Karinthy Frigyes (1887 – 1938) fordítása[2]


A kolibrifélék családja (Trochilidae) háromszáznegyvenegy fajt számlál.[3] Valamennyien az amerikai kontinensen élnek. Egyes fajaik ötvenszer képesek verni szárnyaikkal másodpercenként[4], ami jól hallható, mély zümmögés – ez adja angol nevüket, a hummingbirdet („zümmögő madár”). A család neve a τροχίλος, trokhilos ógörög szóból származik, melynek jelentése kismadár.[5] Az újgörögben az ökörszem társneve.

1 tuzestorku

Bővebben…