Hősök és állatok az Iliászból

 És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
nagyhírű Hektór máglyája köré seregeltek.
Majd miután oda gyűltek s együtt volt valamennyi,
máglyatüzét oltván legelőször lángszinü borral
végig, ahol csak a tűz pusztított, ennek utána
tiszta fehér csontját testvérei, társai szedték
össze kesergés közt, s arcukról hullt a kövér könny.

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Iliász
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása
[1]

Az Iliász dicsőségét nemcsak a hősei hirdetik mindörökké, de azok az állatok is, amelyeket tisztelettől indítva biológusok róluk neveztek el. Vizsgáljuk három szereplő sorsát, és ezzel párhuzamosan a nevüket viselő állatokat.

1 machaon_and_philoctetes

Makhaon Filoktetes lábát gyógyítja

Makhaon[2], neve erdete szerint „késsel vágó”, azaz sebész Asklepoisnak, a gyógyítás különösen nagy becsben tartott félistenének gyermeke volt, sok rangos testvérrel, köztük Panaceával és Hygieával.

valaszto

…„Talthübiosz, szólítsd sebesen közelünkbe Makháónt,
tisztanevű Aszklépiosz orvos igaz fiusarját,
hogy megnézze az Átreusz-sarjat, a hős Meneláoszt,
kit nyíllal meglőtt egy nyíllal bánni tudó trósz,
vagy lükiébeli: gyászra nekünk és hírre magának.”

A trójai háborúban testvérével jelentős csapattestet irányított:

„Aszklepiosz két gyermeke volt vezetőjük, a két jó
orvosoló, Podaleiriosz és testvére Makháón:
harminc görbe hajó haladott hadirendben utánuk.”

A fecskefarkú lepke szárnyvégződése talán emlékeztette a tudományos név, a Papilio machaon adóját, Carl von Linnét (1707 – 1778) a sebész késére:

2 Papilio_machaon


A trójai herceg, Hektor egyetlen gyermeke Skamandrios, ahogy apja elnevezte őt a trójai Skamander folyóról; de a nép másképp döntött, a város urának, Astyanaxnak hívta.

3 troy_scamander

„egyfia Hektórnak, s gyönyörű, mint csillag az égen:
apja eképen hívta: Szkamandriosz; Asztüanaxnak
hívta a nép, minthogy Hektór maga védte a várat.
S ő meglátva fiát, csendben mosolyogva figyelte;
Andromakhé pedig ott állt sírva az oldala mellett,
átkulcsolta kezét szorosan, szót szólva kimondta:
„Rettenetes, fölemészt az erőd, nem esik meg a szíved
csöpp fiadon s rajtam, nyomorulton, kit hamar özvegy
sors vár, mert hamar ölnek meg, rád rontva sereggel,
téged az argosziak; de nekem jobb lenne, ha téged
elvesztlek, lekerülni a földbe: hiszen sohasem lesz
már vigaszom többé, miután te betöltöd a sorsod,
csak kínom: sem apám nincs már, sem anyám, a királynő.”

 Aligha sirattak el életében, csatája előtt hőst annyian és annyiszor, látnokian, mint Hektort. Az első a sorban a felesége, az utolsó a fia, de senki nem ért a „szóból”:

„…csakhogy a szépövü dajkához pityeregve simult most
vissza a gyermek, mert megijedt, így látva az apját,
félt a sok érctől és a sisak lószőr-tarajától,
látva, hogyan leng az föntről iszonyú lobogással.
Fölnevetett szerető jó apja, meg anyja, az úrnő.”

4 Hector_Astyanax

Astyanax halála bestiális. Próbálják elrejteni a győztesek haragja elől, a különféle változatokban még tulajdon apja koporsója is a rejtekhelyek között van. Euripides (Kr.e. 480 – 406) Trójai nők című tragédiájában[3] Odysseus tanácsára a görögök alávetik a bástyafokról. Erről így ír Ovidius  (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?) az Átváltozásokban, Devecseri Gábor fordításában:

 „Astyanaxot a bástyáról, honnan be gyakorta
 nézte (amint neki anyja mutatta), hogy apja miképpen
 harcol az ősi hazáért s érte, a mélybe vetették.”

5 Bourdon (1616 - 1671)

Bourdon (1616 – 1671): Odysseus megtalálja Astyanaxot Hektor koporsójában

Seneca (Kr.e. 4 – 65) Euripides-átdolgozásában a gyermek önszántából veti alá magát.[4] A Kis Iliász Akhilles fiát, Neoptolemost mondja Astyanax gyilkosának.[5] A Kis Iliász feltételezett szerzője a Kr.e. VIII. század végén élt – ha élt – mitylenei Leskes.[6]

7 Chronique

Fredegar-krónika

Egészen különös változatot tár elénk a Fredegar-krónika, mely 642-ben keletkezett több szerző munkájaként, majd 768-ban ki is egészítették.[7] Astyanax megmenekül, mert a görögök figyelmét elaltatva kicserélik egy rabszolga gyerekére. Megalapítja Messinát, sőt, Galliában az ő vérvonalából származik le Szent Nagy Károly frank császár (742 – 814). Astyanax megmenekülése sok irodalmi változatban felbukkan, közülük is kiemelkedik Racine (1639 – 1699) 1667-ben írt tragédiája, az Andromakhe, amelyben az elrejtett Astyanaxot Odysseus találja meg, de “au lieu d’Astyanax” mást ölnek meg.

valaszto

A barokk kor népszerű operatémája volt. Csak az Astyanax címszereplőjű operák szerzőiből válogatva:

6 Torri  (1650k -1737), Gasparini (1661 – 1727), Bononcini (1670 – 1747), Vinci (1690 – 1730), Jommelli ( 1714 - 1774)

Torri (1650? -1737), Gasparini (1661 – 1727), Bononcini (1670 – 1747), Vinci (1690 – 1730), Jommelli ( 1714 – 1774)

Carl H. Eigenmann (1863 – 1927) 1917-ben, némileg meglepő módon, a lazacpontyok családjának egy – utóbb hatalmasnak bizonyult – nemzetségét nevezte el Astyanaxról, talán az ebbe a nemzetségbe tartozó halak apró mérete miatt.

8 Astyanax leopoldi

Astyanax leopoldi


„»Jaj, de terád, nagy férfiu özvegye, rád mi köszöntött:
 Balsors, vagy – hisz ez illik hozzád – végre szerencse?«”

Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19): Aeneis (III)[8]
Lakatos István (1927 – 2002) fordítása

De tragikus sorsát a gyermekét elvesztő özvegy, Andromakhe sem kerülhette el: mint Euripides róla szóló tragédiája is elbeszéli, előbb Neoptolemoshoz kényszerítik, majd Neoptolemos új ágyasa, Hermione rabszolgájává.

9 Leighton (1830 - 1896) Andromache

Leighton (1830 – 1896): A rab Andromakhe

Hermione szépségét az Odysseia is megénekli. Devecseri Gábor fordításában:

 „…mert Helenének az istenek új ivadékot
nem szántak, miután egyszer megszülte a bájos
Hermionét, ki hasonló volt arany Aphroditéhoz.”

Hermione arra is kísérletet tesz, hogy megölje Andromakhe Neoptolemosnak szült fiát.

10 loszunyog

lószúnyog

Többek között egy lószúnyog, a Tipula andromache őrzi a nevét. Wilfred Backhouse Alexandertől (1885 – 1965) kapta 1950-ben.[9]

valaszto


[1] http://mek.oszk.hu/00400/00406/index.phtml

[2] http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/4799.html

[3] Trójai nők

[4] http://www.ancient-literature.com/rome_seneca_troades.html

[5] http://www.sacred-texts.com/cla/homer/liliad.htm

[6] The Light and the Darkness

[7] http://finslab.com/enciclopedia/letra-a/astyanax.php

[8] http://mek.oszk.hu/06500/06540/06540.htm

[9] http://www.gbif.org/species/1507464/

Reklámok

9 responses to “Hősök és állatok az Iliászból

  1. Gyönyörűséges szövegek, nevek! De ki is a Leopold (Lipót) a pici ponty nevében?

    Kedvelés

  2. Ez az a Bononcini volt, aki olyan sok borsot tört a konkurens Handel orra alá Londonban? Mintha egyszer felbérelt volna két suhancot, hogy este, a sötét londoni utcán jól elagyabugyálják Handelt. Ámde a derék, hatalmas termetű Handel mester a két suhancot négyfelé szórta szét, hogy még azok örültek, hogy valahogy el tudták húzni az irhájukat.

    Kedvelik 1 személy

  3. Jó kérdés 🙂 Ki kell vizsgálni…

    Kedvelés

    • Ha jól tudom, akkoriban a londonban működő itáliai operatársulatok és Handelé között sok volt a konfliktus, amik közül csak egy volt a kasztrált énekesek használata ill. nem használata. A szászok mintha nem kedvelték volna kasztráltak operai foglalkoztatását. De hát ez mellékvágány a kiváló Iliász posz esetében.

      Apropos, nagyon tetszett a trosz, mint melléknév!

      Kedvelik 1 személy

  4. Ezt írják:

    leopoldi: The name is dedicated to King Leopold III of Belgium who participated in the ichthyological collections of the Oyapock River in 1962

    Kedvelik 2 ember

  5. Én is, én is 🙂

    Kedvelés

  6. Visszajelzés: Szörnyek szétáradása | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s