Szabó Lőrinc címkéhez tartozó bejegyzések

A tizenharmadik ember

The hills tell one another, and the listening
Valleys hear

Blake (1757 – 1827): To Spring.[1] In: Poetical Sketches, 1783

A hegyek beszélik s a figyelő
Völgyek hallják

A tavaszhoz.[2] Költői vázlatok.
Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása (1959)

Sound the flute!
Now it’s mute.
Birds delight
Day and night.
Nightingale
In the dale,
Lark in the sky,
Merrily,
Merrily, merrily to welcome in the year

Blake: Spring.[3] In: Songs of Innocence, 1789

Flóta, mind
Szólj megint!
Szárny-öröm,
Fény-özön;
A madár
Völgybe’ jár,
Fölsuhan
Vidoran,
Vidoran, vidoran, mig az év ráköszön

Tavasz.[4] Az ártatlanság dalai.
Weöres Sándor (1913 – 1989) fordítása (1959)

1 csaloganyA légykapófélék családjába tartozó fülemüle vagy csalogány egyes vélemények szerint éppen ma, zöldcsütörtökön szólal meg (amikor, másfelől, kegyes ember friss zöldséget eszik, részben a jó termés reményében is)[5], mások a Muravidéken Márk (14? – 68?) evangelista napjához, április 25-éhez kötik azt a népi megfigyelést, hogy ha ekkor hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz[6]. (Tekintve, hogy a Muravidék a nyugati egyházhoz tartozik, és itt a húsvétvasárnap lehető legkésőbbi időpontja éppen Szent Márk napja[7], a két nézet egyidejű elfogadásával sem jutunk logikai feladvány lehetőségéhez.) Márpedig senki sem jár jól, ha hallgat a fülemüle: agytekervényei olyan bámulatos konstrukciót alkotnak, hogy hangterjedelme és repertoárja kimagasló az énekes madarak világában.[8] És mivel a sokféle dallam elfütyülésének csak úgy van kitapintható értéke, ha azokat a madár meg is tudja fejteni, ez lehetőséget teremt a számára a minél tökéletesebb elrejtőzéshez, így a túléléshez.

Bővebben…

Reklámok

Articsóka és bimbózó szerelmek

DELIA
I prithee, Artichoke, go not so fast:
The weather is hot, and I am something weary.

ARTICHOKE
Nay, I warrant you, mistress Delia, I’ll not tire you with leading; we’ll go a’ extreme moderate pace.

The London Prodigall (1605), IV / 2[1]

DELIA
Esdeklek, Articsóka, ne siess annyira:
Hőség van, valamelyest eltikkadtam.

ARTICSÓKA
Sőt, biztosíthatom, Delia kisasszony, nem fárasztom a kíséretemmel; szélsőségesen közepes sebességgel fogunk haladni.

A londoni tékozló, IV / 2.
Az eredeti címlap alapján egy időben Shakespeare-nek (1564 – 1616) tulajdonították

A London Prodigall címlapja

Kinaros

Zeus bátyját, Poseidont volt meglátogatandó (a pontos időpont nem ismert), amikor – feltehetőleg visszaútján – a hűs habokból kiemelkedve megpillantott egy csodaszép halandó leányt Kinaros szigetén. A megpillantott ifjú hölgy nem riadt meg az isten közelségétől, és így, felbátorodva, Zeus is arra a lépésre szánta magát, ami a mai kor szigorúbb megítélésében megvetendő. Jutalmul a leány, Kynara az istennővé válás lehetőségét kapta, amennyiben hajlandó csábítóját követni az Olympos csúcsa közelébe. Nemcsak halandó, hajlandó is volt (már elnézést). Hera akadályoztatásai idején rövid, de meggyőző erejű légyottokra került sor, ám mindhiába: a leány haza-hazavágyott édesanyjához. Egyszer oda is surrant, de mi maradhat rejtve Zeus szemei elől? Haragjában, sit venia verbo, formálisan hazavágta a leányt, és mellékbüntetésül articsókává változtatta.
Alappal kételkedünk a történet hitelességében.  Bővebben…

Szerencsétlen és szerencsés hajózások

Sőt a kétségbeesett hajómról is azt mondom: „glückliche Fahrt” – szerencsés utazás – és a kormányosnak egy jelzőt adok: „ruhige Bootsmann” – az én szenvedésem vonuljon szinte sejthetetlen és láthatatlan háttérbe: maradjon helyette a polgári „bon voyage”, hiszen a legnagyobb művészek úgyis tudják, hogy harmonikus műalkotás ennél többet nem bír el. Ha őszinte lennék: elnyelne a káosz, viszont a mélyérzésű olvasó a legszürkébb szavak mögött is sejti kedélyem legkeservesebb viharait.

Szentkuthy Miklós (1908 – 1988): Arc és álarc (1962),
Kilencedik fejezet[1]

Goethe (1749 – 1832) 1796-ban egy kisebb jelentőségű pályatársának, Friederike Helene Ungernek (1741? – 1813) meleg hangú levélben köszöni meg a tőle kapott Zelter (1758 – 1832)-dalokat, melyeket a zeneszerző az ő verseire írt, és hozzá is teszi, hogy ezek után nem tudja magát visszatartani dalok publikálásától az az évi, Schiller (1759 – 1805) által kiadandó Musenalmanachban (Múzsa-évkönyv).[2]

Bővebben…

Halak belső élete

Und als der Koch den Fisch zertheilet,
Kommt er bestürzt herbeigeeilet
Und ruft mit hocherstauntem Blick:
”Sieh, Herr, den Ring, den du getragen,
Ihn fand ich in des Fisches Magen,
O, ohne Grenzen ist dein Glück!”

Schiller (1759 – 1805): Der Ring des Polykrates (1798)

S a szakács, hogy felhasította
a halat, riadtan futott a
trónhoz, kiáltva boldogan:
„Nézd, uram, gyűrűd megtaláltam,
benne volt a nagy hal hasában,
óh, szerencséd határtalan!”

Polükrates gyűrűje. Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[1]

Samos

A Kr.e. VI. századi perzsa belvillongások a birodalom határvidékén is kaotikus viszonyokat teremtettek. Az érdekszférában feléledtek a hatalom szerelmeseinek ambíciói. Bővebben…

Balzsamok és bergamaszkok

1 Bergamo 1450

Bergamo, 1450

A lendületes, vidám bergamaszk, bergomaszka vagy bergamasca XVI. századi eredetű, Bergamo környéki tánc, mely nemcsak a kor zenéjében jutott szerephez, de a kortárs irodalomban is:

BOTTOM

No assure you; the wall is down that
parted their fathers. Will it please you to see the
epilogue, or to hear a Bergomask dance between two
of our company?[1]

ZUBOLY

Nem a! kérem alássan. A fal, mely atyjaik telkét választá, le van dönte. – De nem méltóztatik megnézni az epelógust, vagy meghallgatni két emberünk bergomaszka táncát?

Shakespeare (1564 – 1616): Szentivánéji álom (1594 – 95), V/1. Arany János (1817 – 1882) fordítása (1863)[2]  Bővebben…

Az élet rövidségének hosszú útja

Horatius (Kr.e. 65 – Kr.e. 8): Thaliarchushoz

Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
a szerelem gyönyörét s a táncot,

míg rá nem őszül ifju fejedre a
mogorva vénség! Hívnak a versenyek,
s ilyenkor édes sugdolózni
titkon az alkonyi félhomályban…

Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[1]

A De brevitate vitae (Az élet rövidségéről) című himnuszt kezdő soráról Gaudeamus igiturként (Örvendjünk hát) jobban ismerjük. És bár Seneca (Kr.e. 4 – 65) azonos című sztoikus, filozofikus művét forrásnak hihetnénk, erről szó sincs: az emelkedett gondolatokban bővelkedő Seneca-mű pontosan az ellenkező tanácsokkal szolgál.[2]1 graduates A himnusz sokkal inkább illik hangulatilag a mottóként idézett, Thaliarchushoz („az ifjúság vezéréhez”) írt horatiusi ódához. A fiatalság és öregség ilyen szembeállításából vonja le ugyanezt a következtetést. És, persze, „gondold meg, és igyál”: hol vannak, akik előttünk járták ezt a sártekét? Leszálltak a mélybe, vagy fel a magasba, ne velük foglalkozzunk. Éljen továbbá az akadémia, a tanárok, a diákok, a leendő diákok, valamint, mindükkel együttes terjedelemben a készséges, szép leányok, és még páran, például a köztársaság![3]  Bővebben…

Kényeskedtek? Egy XVII. századi izmus

Ki tud rendet teremteni ebben a világban? Albalat megpróbálta. Nem sikerült neki. Azt hitte, hogy az írók is úgy érkeznek meg, mint az utasok, akik megváltják a jegyüket, és puha pamlagon másodpercnyi pontossággal gördülnek be a villanyfényes állomásokra. A mi utunk azonban sötét. Nem intenek jelzőlámpák. Állomásainknak nincs neve. Megyünk előre vakon és bizonytalanul, céltalanul robogva, és nem tudjuk, mikor, hol és miért érkezünk meg.

Kosztolányi (1885 – 1936): Írók iskolája, A Hét, 1909. szeptember 12[1]

 0 Las_Soledades_(Gongora)

Bővebben…

Belize neve

NT

sir Walter Ralegh (1552? – 1618)

Our mother’s wombs the tiring-houses be,
Where we are dressed for this short comedy.

Sir Walter Ralegh: What is our life? 

Az anyaméh: öltöző, hol hiányos
jelmezt húzunk a gyors komédiához.

Színpad a világ – Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[1]

 

A XVI-XVII. században a Karibi-térséget az angol-spanyol elkeseredett pozícióharc uralta a legalacsonyabb szintektől, azaz kalózok, martalócok küzdelmétől a legmagasabbakig: amikor ezeket az embereket koronás fők támogatták küzdelmeikben. Jellegzetes kalandora az időknek sir Walter Ralegh skót költő, felfedező, hadvezér és kalóz – a jeles El Dorado-kutatót I. Jakab (1566 – 1625) éppen azért nyakaztatta le, hogy megbékítse a kalóztámadása által felbőszített spanyolokat. Bővebben…

Az albatrosz és szigete

0 olive-wootton-instead-of-the-cross-the-albatross-about-my-neck-was-hung-b
Wootton (sz. 1968): “Instead of the cross, the Albatross About my neck was hung”

Ah! well a-day! what evil looks
Had I from old and young!
Instead of the cross, the Albatross
About my neck was hung.

Coleridge (1772 – 1834): Rime of the Ancient Mariner[1]
(Ének a vén tengerészről, 1798)

Óh jajj! hogy szúrta szemembe szemét
a fiatal s a vén!
– Nyakam körül az Albatrosz
csüngött a kereszt helyén.

Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[2] (1920)

valaszto

1 Juan Manuel de Ayala (1745 – 1797)

Juan Manuel de Ayala (1745 – 1797)

Juan Manuel de Ayala hadnagy[3] hajójával, a Borromeói Szent Károllyal 1775-ben fedezte fel[4] a San Francisco-öblöt. Ennek közepén derűs szigetet találtak, melyet barna gödények, másik nevükön barna tengeri pelikánok rikoltása vert fel. Így aztán a szigetet a Pelikánok szigetének nevezte el, és a későbbiek folyamán a többes szám (Alcatraces) egyes számra rövidült: Alcatraz. Joggal vethető fel, hogy a spanyol alcatraz szó nem is pelikánt jelent, hanem szulát, ami kétségtelen – a mai spanyol spanyolban. Kubában[5] ma is alcatraz a pelikán. A sziget mai legfőbb lakója a nyugati sirály és a kaliforniai kárókatona.[6]

3 Pelican

4 szula

Western Gull with Chick -  Natural Bridges -  State Beach, Santa Cruz, Ca

Brandt's cormorants with chicks. Courtship behavior on Birdrock Point Lobos.

Bővebben…

Csak a derű óráit számolom

A napórák duplafenekű felirata: non numero horas nisi serenas – csak a derű óráit számolom. Bűn lenne túlmagyarázni. A serenus latinul a derű, szerenitás, olaszba mint „szabad” ment át, szabad levegő, természet értelemben, amikor egyáltalán érdemes fedél nélküli helyeken időt tölteni, és egy kicsit zenélni is hozzá, ha már olaszok vagyunk. Innen ered a szerenád. Este illik előadni, tiszteletben tartva a sera (este) szót és latin eredetét (jelentése: késő).

Bővebben…