I. Nagy Szent Fotios címkéhez tartozó bejegyzések

Byblis szerelme

Naiasok, mondják, forrást, mely már-már nem apad ki,
adtak a könnyének: s adhattak volna nagyobbat?
Mint a fenyő hasadott héjából csorran a gyanta,
s mint a kövér földből fröccsen felszínre a kátrány,
s mint ahogy olvadózik, ha tavasz szele érkezik enyhén
és süt a nap, hamar újra a víz, mit a tél befagyasztott:
így maga könnyeivé olvad szét phoebusi Byblis,
s fordul forrássá, mely még ma is abban a völgyben
hordja nevét habosan s mélyárnyú tölgyfa alatt fut.

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Átváltozások, IX.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[1]

Byblis szomorú és tanulságos történetének váratlanul gazdag antik recepciója lepi meg a mai érdeklődőt. A családfa egy mélyebb ágán kell kezdjük.
Bővebben…

Reklámok

Az ősforrás és elágazásai

“I have no friends,” said Lamia, “no, not one”…

Nincs barátom – szólt Lamia –, nincs egy sem…

Keats (1795 – 1821): Lamia (II.)[1], 1819

1-nileA Föld leghosszabb folyójának, a Nílusnak a neve az egyik legősibb, ma is használt földrajzi név. Sémi eredetű, a nahal gyök egyszerűen „folyót” jelent. Az Ószövetség nem is említi nevén a Nílust, helyette „a folyóról” beszél[2], mely héberül נָהָר, nahar[3].

Memfis neve az egyiptomi mn (men), „tartós” és a nfr ‎(nafir), „szépség” összetétele[4], mely egykor nyilván fenségesebben hangzott, mint egy mai kozmetikai reklám.

2-memfis

Memfis

A teremtő Ptah, ptḥ, a memfisi kultúra főistene tiszteletére épített hatalmas templom, közép-egyiptomi nevén ḥwt ka ptḥ, „Ptah halhatatlan lelkének[5] temploma” lett az alapja a késő egyiptomi Hikuptah szónak, mely, pars pro toto, már egész Egyiptom neve. A mai alak a mykenei kultúra közvetítésével jött létre, ott a neve Aikupitos. Az ógörögben már Αἴγυπτος, mely később Aegyptusszá latinizálódott.[6] Líbia nevének eredete mai tudásunk szerint ismeretlen.[7]

Tripoli

Líbia, Tripoli

Mondanunk sem kell, hogy az ógörögöket nem elégítették ki efféle nyakatekert magyarázatok, és elő is álltak a maguk változataival. Bővebben…

Az egyfogú egyszarvú és az egyszarvú

Sin duda me preguntaréis por el marfil maldito del narwhal, para que yo os conteste
de qué modo el unicornio marino agoniza arponeado.

Neruda (1904 – 1973): Los Enigmas[1]

Kérdezel az agyaros cet veszedelmes agyaráról.
És én válaszomban elmondom, milyen az, amikor az a narval szigonnyal a mellében meghal.

A titkok[2]

1 narwhal

Bár Neruda háromszor messzebb élt a narváloktól, mint mi, költészetében mégis fontos szerepet játszanak; másutt a puszta nevéről is mint éneklő tengeri serlegről, kristálysarkantyú-névről ír.[3]

2 monoceros_iucn

a narválok élőhelye

Bővebben…

Halkioni napok

Im Winter darauf, unter dem halkyonischen Himmel Nizza’s, der damals zum ersten Male in mein Leben hineinglänzte, fand ich den dritten Zarathustra – und war fertig.

Nietzsche (1844 – 1900): Ecce homo (1888)[1]

A következő télen, Nizza halkioni ege alatt, mely akkor világított be életembe először, rátaláltam a harmadik Zarathustrára – és ezzel elkészültem.

Jégmadár” szavunk eddig ismert legkorábbi feltűnése 1641-ből származik, akkor mint „jégi-madár”.

1 kingfisher

Bővebben…

Szarvashibák

cumque descenderet Moses de monte Sinai tenebat duas tabulas testimonii et ignorabat quod cornuta esset facies sua ex consortio sermonis Dei

Exod34:29, Vulgata[1]

És lőn, amikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.

2Móz34:29, Károli-biblia[2]

1 Mozes

Michelangelo (1475 – 1564) szarvashibája a San Pietro in Vincoliban (befejezve 1545-re)

Egy pár szót ejtsünk magáról a címről is. Merészebb szófejtők a „szarvashibát” Szent Jeromos (347? – 420?) Vulgata-fordításának tudják be, aki a „sugárzást” Mózes orcáján szarvként fordította.[3] A helyzet azonban, mint egy mélyreható elemzés kimutatja, korántsem ennyire egyszerű. Szent Jeromos az idézett szöveghely alternatív, a maival egybecsengő latin fordítását már ismerhette, ám ragaszkodott ahhoz a (vitatható) fordítói elvhez, hogy egy-egy szót ugyanúgy fordítsunk minden előfordulási helyén. A héber eredeti is szarvról beszél, mely hangzásában, kicsit jelentésében is, közel áll a fénysugárzáshoz, és nyilvánvalóan ezért alkalmazták a képletes beszédet. Más kérdés, hogy a latinban ez a hasonlóság már semmilyen értelemben nincs meg, így a „szarv” fordításként (és ráadásul magyarázat nélkül, mert Szent Jeromos ezúttal nem fűzött eljárásához indokolást) már legalább is megterhelő.[4]  Bővebben…

Hiénákról

”Out, thou hyӕna! ‘Twas malice brought thee here!”

„Ki innen, hiéna! Rossz szándék hozott ide!”

Newburgh Hamilton (1691 – 1761): Sámson[1], II/2

A hiénának nem adatott meg az a hely a szeretet világában, mint a koalának. Spanyol társneve, az asquerosa egyenesen „gusztustalant” jelent – a görög eskhara, „égési seb” szóból, mely az angol scar, „sebhely” szó alapja is.[2] Händel (1685 – 1759) Sámson című oratóriumában a címszereplő Delilára alkalmazza metaforaként:

Sokáig, tévesen, kutyaféle ragadozónak tartották[3] (angolul: K9, canine), ám a macskaalkatúak alrendjébe sorolják (azaz, a hiéna feline, ha már angolul is szóbahoztuk, hogy mi nem). Bővebben…

Császárok, pápák és a Fiútól

1 Louis_Ier_le_Pieux_ou_le_Debonnaire

I. (Jámbor) Lajos (776 – 840)

I. (Jámbor) Lajos római császár három fia 843-ban megkötötte a Verduni szerződést, mely sok évtizedes viszály és háborúság forrása lett. Ennek értelmében a Frank Birodalmat felosztották maguk között: a Nyugati Frank királyság ura II. (Kopasz) Károly, a Keleti Frank Királyságé Német Lajos, Észak-Itáliát és a korábbi birodalom középső területeit I. Lothár, apja császárrá szentelt utódja kapta meg.

2 Lothar1

A verduni szerződő felek, azaz I. (Jámbor) Lajos fiai: I. Lothár (795 – 855), Német Lajos (804? – 876), II. (Kopasz) Károly (823 – 877)

Bővebben…