Robert Stephen Paul Beekes címkéhez tartozó bejegyzések

Az éter alatt

Amint már kitértünk rá, az ógörög filozófiai-költői gondolkodás az atmoszférát kétrétegűnek képzelte: felül van a könnyű és tiszta éter, istenek birodalma, alul, amiben mi, halandók mozgunk és élünk, a ἀήρ, haer. Ezúttal itt nézünk körbe egy kicsit. Bővebben…

Reklámok

Antifrázisok

Ám hire járt, sarjak kelnek majd trójai vérből,
Így hallotta, akik megdöntik a tyrusi várat;
És hogy a
párkák azt szőnék: ez a harcra kiváló,
Szélesen országló faj egész Libyát leigázza.

valaszto

Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19): Aeneis, I.

Lakatos István (1927 – 2002) fordítása[1]

valaszto

1-karpati

kárpáti hiúz

A hiúzok Lynx nemét Robert Kerr (1755 – 1813) 1792-ben vezette be a taxonómiába[2] a fenséges macskaféle latin neve alapján, mely a görög λύγξ, lynx szóból ered. Id. Plinius (23 – 79) ismertetőjével és ettől eltérő szóhasználatával a büdösbencéről szólva már találkoztunk. Az általunk már vizsgált indoeurópai lewk- gyök („fény”) leágazásaival már szintén foglalkoztunk. Villogó szemei alapján, továbbá a sötétben látási képessége miatt azt feltételezik, a hiúz görög-latin neve is ennek az indoeurópai gyöknek a szülötte.[3] Chaucer (1343? – 1400) szavaival az 1374 körül írt Boece-ban:

 valaszto

If that men hadden eyghen of a beeste that highte lynx, so that the lokynge of folk myghte percen thurw the thynges that withstonden it. valaszto

Ha az embernek olyan bestiaszeme lenne, mint a hiúznak, akkor keresztülláthatna minden akadályon.valaszto

Mindezek dacára az általunk is sokszor idézett nagy kutató, az „indoszkeptikus” Robert Stephen Paul Beekes hangtani alapon elveti a nyelvfejlődésnek ezt a lehetséges vonalát. A latin megnevezéssel egybeesik a mai angol szó, de másfele Európában kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül. Az ófelnémetben például luhs, a litvánban lušis.[4] De a latin-angol lynxet is a lox szó előzte meg.(A mi „hiúz” szavunk eredete ismeretlen.[5]) Ha tehát Beekes álláspontját fogadjuk el, a lynx magyarázata a luxból elhibázott. De még mindig kevésbé abszurd, mint a lucus a non lucendo. Bővebben…

Naspolya (rövid kurzus)

DUKE VINCENTIO
Did you such a thing?

LUCIO
Yes, marry, did I but I was fain to forswear it; they would else have married me to the rotten medlar.

DUKE VINCENTIO
Sir, your company is fairer than honest. Rest you well.

LUCIO
By my troth, I’ll go with thee to the lane’s end: if bawdy talk offend you, we’ll have very little of it. Nay, friar, I am a kind of burr; I shall stick.

Shakespeare (1564 – 1616): Measure for measure, IV / 3 (1603-4)[1]

HERCZEG
Tettél ilyesmit?

LUCIO
Tettem hát; csakhogy el kellett esküdnöm, különben összeházasítottak volna a rothadt naszpolyával.

HERCZEG
Uram, társaságod inkább érdekes, mint tisztességes. Jó egészséget.

LUCIO
Biz Isten, a sikátor végeig még veled megyek. Ha bánt a szátyár beszéd, hát majd csak csippentünk belőle. Látod, barát, én olyan bojtorjánféle vagyok, hozzáragadok az emberhez.

Greguss Ágost (1825 – 1882) fordítása[2]

1-naspolyaShakespeare olyan sok helyütt említi a naspolyát, hogy szinte szavajárása. Nincs róla túl jó véleménnyel. „Naspolya” szavunk[3], a megfelelő európai szavak zömével együtt, a latin mespilából, az pedig az ógörög μέσπιλον-ból (mespilon) ered[4]. Ez utóbbi szó etimológiája ismeretlen, szógyökvizsgálat alapján Robert Stephen Paul Beekes előhellén eredetre gyanakszik.[5] A biztos leszármazottak közt van (ófrancia közvetítéssel) az angol medlar, mely az óangol openærs („tátott fenék”) szót váltotta fel.[6] A spanyol nísperóban is ez az ógörög-latin eredet tűnik fel, a népi latin nespirum közvetítésével. A rózsafélék családjába tartozó naspolya valójában nem egyetlen faj, hanem egy teljes nemzetség, melyet Mespilus néven még Linné (1707 – 1778) hozott létre. Gyümölcse cukorban szegény, B1-vitaminban gazdag, így az egészség szerelmeseinek valóságos kincs, mi több, szédülés és impotencia ellen is hatásosnak gondolják.[7] Feltehetőleg Délkelet-Európából vagy Délnyugat-Ázsiából származik; régi kultúrnövény.[8] Különösen spanyol földön örvendhet népszerűségnek, hiszen ott számos egyéb jelentése is van.

2-sanguisorba

Így jelenti például a szintén a rózsafélék családjába tartozó őszi (vagy orvosi) vérfüvet, melyet Sanguisorba officinalis („orvosi vérszívó”) néven szintén Linné vett számba[9]. Rizómája magas tannintartalmú, melyet így sikerrel vetnek be gyulladáscsökkentőként és hasmenés ellen.[10] 3-manilkaraUgyancsak így hívják a bizonyos mértékig a naspolyáéra emlékeztető gyümölcsű, a szapotafélék családjába tartozó szapodillát vagy akrászt is. Szintén nagyra becsülik tannintartalmáért, de C-vitaminban is bővelkedik.[11] Linné írta le tudományosan, és az Achras zapota névvel látta el. A nemnév is tőle származik a görög αχράς, akhras, „vackor” szóból.[12] 4-kaukiA holland botanikus, Pieter van Royen (1923 – 2002) javaslatára azonban átsorolták, így mai tudományos neve Manilkara zapota.[13] A Manilkara nemnév malajálam eredetű[14], mely a kaukival együtt egy Dél-Indiában honos faj, a Manilkara kauki helyi neve[15]. A manilkarát hagyományosan hasmenés ellen, újabban vérképzőként is használják.[16] 5-loquatEzt a fajt is Linné sorolta be Mimusops kauki („majomarcú kauki” néven, mai tudományos nevét Marcel Marie Maurice Dubard (1873 – 1914) hozta létre.[17] Ugyanakkor a zapota nemnév a poliszintetikus azték nahuatl nyelv szava erre a gyümölcsre, eredeti alakjában tzapocuahuitl.[18] Ám ezek a spanyol leágazások jelentőségükben elbújhatnak egy másik rózsaféle, a japánnaspolya, angol nevén loquat mögött, amelyet spanyolul szintén nísperónak mondanak.[19]  Bővebben…

A fóka rejtélyes keletkezése, avagy Ovidius trükkje

Háta mögött meg Cephisos sír, mert unokáját
puffadozó-testű fókává tette Apollo

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Átváltozások VII.
Devecseri Gábor (1907 – 1970) fordítása[1]

1-mediterran-baratfoka

mediterrán barátfóka

Amint többé-kevésbé feltételezhető, Odysseus esetlegesen vér szerinti atyja, Sisyfos patinás családfája egyenesen Khaosig kúszik fel, bár azt, hogy Odysseusnak apja lenne, Pausanias Periegetes („Leíró”, 110? – 180?) kimondatlanul is elvitatja, amikor gyermekei felsorolásakor kihagyja őt a Görögország leírása II. könyvében Korinthos bemutatásakor. Sisyfos egyik fia a Leíró által elismert négyből Ornytion, Bővebben…

Kis torta-tortúrák

Franciaországban hamar észrevették, mi lesz a Kossuth Lajosok és Garibaldiak szent hevüléséből. Rabszolgatartók altató zsoltára, fekete seregek csillogó vértje, hitvány törtetők létrája s gazemberek menedéke, mint főtisztelendő Szeberényi úr otthon a napokban néhány turpis fejre ráidézte. (1906. július 2)

Ady Endre (1877 – 1919): A hazaszeretet reformja. Budapesti Napló, 1906. július 6[1]

A terkw-, „fordítani” indoeurópai gyöknek, szokás szerint, rendkívül széles a leszármazási sora. A következőkben elsősorban a magyar fejleményekre összpontosítunk, melyek természetesen nem közvetlenek, így óhatatlanul beleütközünk egyéb nyelvek átvételeibe is. Bővebben…

A lélek szavai

Kéjesen elnyújtózott Psyche a gyönge füves hely harmatos gyepágyán s rettentő lelki izgalma csillapultán édes álomba szenderült.

Apuleius (124? – 180?): Az aranyszamár, V.[1]
Révay József (1881 – 1970) fordítása

1-canova-1786-93-marble

Canova (1757 – 1822): Amor és Psykhe (1786-93)

Tegnap a lelkeket számlálva megállapítottuk, a trichotomizmus eretnekké váló irányzata az egy testben két önálló lelket feltételez: az értelmet, szellemet, azaz πνεύμα-t (pneuma), latin megfelelőjeként a spiritust, illetve a benső lelket, a ψυχή-t (psykhe), latin változatban psychét vagy animust (azzal, hogy az anima és animus terminusok keverednek). Akkor eltökéltük, hogy közelebbről is megvizsgáljuk ezeknek a szavaknak az eredetét. Bővebben…

Laoszról laikusan

1-southeast-asia_1400_ce

A millió elefánt és a fehér ernyő királysága 1400-ban (pirossal)

Kínai kutatók a VIII. századra teszik Khun Borom életét, melyet a Nidan Khun Borom ír le (Khun Borom története), és a történelmi thai országegyesítő királlyal, Piluogével (697 – 748) azonosítják. A legendás király ebben többek között elénk tárja a lao nép eredetét. Egy hatalmas isten, megelégelve a földi erőszakot, árvizet bocsát a gonosz emberiségre bűnhődésül. Három vezér menekül meg és egy segítségükre rendelt bivaly. Együtt jutnak el Muang Then földjére (melyet ma a vietnami Ðiện Biên Phủnak feleltetnek meg). Miután a bivaly segítségével jártasságot szereznek a rizstermesztésben, a bivaly meghal. Koponyájából az orrlyukakon át tökindák tekerednek elő. A tökből sarjad újra az ember. Amely tököt a vezérek égetővassal nyitnak fel, abból származnak a sötét bőrűek, amelyiket vésővel, abból a sápadtabb bőrszínű laók.[1] Se ebben a legendás etiológiában, se másutt nem lelni nyomára a máskor megbízhatónak bizonyult forrásunknak arra a feltételezésére, hogy a nép és országa ősatyja egy bizonyos Lao lett volna, melyből a mai Laosz neve eredne.[2] Ezzel szemben a nyelvtudomány álláspontja az, hogy a lao nép nevének eredete megfejtetlen.[3]  Bővebben…

Pár szó a cseresznyéről

A többiek elindultak. Az utat közben megjavították. Háromnapos menetelés után megérkeztek Keraszuszba, egy göröglakta tengerparti városba, Szinópé gyarmatvárosába a kolkhoszok földjén. Itt tíz napig maradtak. Számba vették a sereget és a fegyvereket: nyolcezer-hatszázan voltak. Ennyien menekültek meg. A többieket megölte az ellenség meg a fagy, és olyan is volt, akit a betegség.

Xenofon (Kr.e. 434? – 355): Anabázis (Felvonulás), V.3. Fein Judit fordítása[1]

1 blossom

A horvát črešnja, szlovák čerešna szavak világossá teszik a magyar „cseresznye” szó szláv eredetét. A szláv szavak, éppúgy, mint az európai megnevezések sokasága (Kirsch, cherry, cereza, cerise stb.) vagy a népi latin ceresia, „cseresznye” eredetre megy vissza, mely a latin cerasus, „cseresznyefa” nyelvi leszármazottja, vagy a latin szavak alapjául szolgáló görög κερασός, kerasos szóra. E ponton bizonyos magyarázók nagyjából el is akadnak[2], egy másik forrásunk szerint a görög szó valamely ókori pontosi város neve, jóllehet nem tisztázott a kapcsolat a gyümölcs és a hely között[3]. Bővebben…

Erős várak

Τέτοιος ασκώθη κι ι Αίας ο γίγαντας, των Αχαιών ο πύργος[1]
(Tetoios askothe ki i Aias o gigantas, ton Akhaion o pyrgos)

így indult az akhájok tornya, a termetes Aiász[2]

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Iliász, VII. ének.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása

Az univerzumot igazgató olyan alapfogalmak, mint állás, mozgás, sarjadás nyelvi szétterjedését az indoeurópai eredettől kezdve, ha túlzás is, hogy „megvizsgáltuk”, mindenesetre néhány leágazására felfigyeltünk. A mai alkalommal az indoeurópai bhergh-, „magas”, „magaslat”, „magasság” fejlődésébe tekintünk bele. Volt már vele dolgunk Bergamo városának említésekor, illetve a latin fortis („erős”) etimológiájának taglalása alkalmával. Bővebben…

A kétféle spárga

1 spargas spagetti

0 BLANCHE

Blanche (1861 – 1942): Proust (1871 – 1922)

«…elles jouaient, dans leurs farces poétiques et grossières comme une féerie de Shakespeare, à changer mon pot de chambre en un vase de parfum.»

Proust: À la recherche du temps perdu, 1 (Du côté de chez Swann), 1913[1]

…azzal szórakoznak, a maguk költői és durvább tréfáival, mint valami Shakespeare-tündérjátékban, hogy az éjjeliedényemből parfümös flaskát csináljanak.

Az eltűnt idő nyomában – I. kötet (Swann)

Bár Proust itt általában a zöldségekről beszél, a tág és szövevényes összefüggésből kiviláglik, hogy leginkább a spárga vizeletillatosító hatására céloz, amiről, vegytani szemszögből, futólag már beszéltünk a bűz birodalmába tett látogatásunk alkalmával. Magáról a spárgáról (és névrokonairól) azonban külön is kell egy-két szót ejtenünk a szezon közeledtével (április „idusa” – június eleje-közepe[2], csapadéktól függően).

Bővebben…

Fények a gyémántban

1 briliansA gyémánt nevét a latin diamason keresztül a görög ἀδάμας-ra (adamas) vezetik vissza, melyet az ἀ- ‎(a-, „nem”) és a δαμνάω, damnao („legyőz”) összetételével magyaráznak, és kétségkívül „hajlíthatatlant” jelent az innen eredő angol adamant szó. Ám ezt a fejtegetést a neves nyelvész, Robert Stephen Paul Beekes hangtani alapon aggályosnak tartja és népi etimológiának minősíti, egyben mutat egy sereg ókori héber nyelvet, melyben ugyanez a szó megjelenik.

2 elmesu

elmesu

Az ősforrás talán az erre már kevéssé emlékeztető akkád elmesu, mely borostyánkövet jelentett.[1]  Bővebben…