Schuster János Konstantin címkéhez tartozó bejegyzések

Újabb kalamitások: a kadmium

μητέρα τ᾽ Οἰδιπόδαο ἴδον, καλὴν Ἐπικάστην,
ἣ μέγα ἔργον ἔρεξεν ἀιδρείῃσι νόοιο
γημαμένη ᾧ υἷι: ὁ δ᾽ ὃν πατέρ᾽ ἐξεναρίξας
γῆμεν: ἄφαρ δ᾽ ἀνάπυστα θεοὶ θέσαν ἀνθρώποισιν.
ἀλλ᾽ ὁ μὲν ἐν Θήβῃ πολυηράτῳ ἄλγεα πάσχων
Καδμείων ἤνασσε θεῶν ὀλοὰς διὰ βουλάς…

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ὀδύσσεια, Λ[1]

metera t’Oidipodao hidon, kalen Hepikasten,
e mega hergon herexen aidreiesi nooio
gemamene o yhii: o d’hon pater’ exenarixas
gemen: hafar d’anapysta theoi thesan anthropoisin.
all’ ho men en Thebe polyerato halgea paskhon
Kadmeion henasse theon holoas dia bulas…

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Odysseia, XI.

S Oidipusz anyját is láttam, gyönyörű Epikasztét,
őt, aki rettenetes dolgot tett balgatag ésszel:
nőülment a fiához; az ifjú megölte az apját,
és így vette el; ámde az istenek ezt fölfedték.
S ő szeretett Thébájában gyötrődve uralgott
kadmoszi népe fölött; vészt mértek az istenek őrá…

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

a sárkányölő Kadmos

Theba legendás alapítójának, Kadmosnak a nevével már találkoztunk, amikor az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) álláspontjáról írtunk, ami szerint Foinikos, Kadmos testvére adja Fönícia nevét. Κάδμος, Kadmos neve előhellén eredetű.[3] A legendára építve nevét a thebaiak megnevezésére is használták καδμεῖος, kadmeios formában[4], mi több, Theba fellegvárának neve is Καδμεία, Kadmeia[5]. Itt és most azonban jobban érdekel bennünket, hogy a görögök καδμεία, kadmeia, κᾰδμῐ́ᾱ, kadmia, κᾰδμήᾱ, kadmea névváltozatokkal egy Theba környéki ércet jelöltek.[6]

Kadmeia: a thebai fellegvár

Bővebben…

Reklámok

Az imlany és II. Nagy Katalin cárnő

HAMLET
A little month or ere those shooes were old
With which she followed my poore fathers bodie
Like Niobe all teares…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), I/2[1]

HAMLET
…Csak egy
Rövid hó: még cipője sem szakadt el,
Melyben atyám testét kisérte ki,
Niobe módra könnyé válva…

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

II. Nagy Katalin (1729 – 1796) koronázási hintaja (1762)

Teljességgel kizárhatjuk, hogy II. Nagy Katalin cárnő híres koronázási aranyhintaját a nióbium felfedezője, Charles Hatchett vitte volna a birodalom fővárosába, Szentpétervárra. Az uralkodónő ugyanis három évvel Hatchett születése előtt lépett trónra. De haladjunk sorjában. Bővebben…

Húsvét ünnepére: Grave és Brio

1 súlypát

súlypát

Az indoeurópai gvere- gyök egyebek mellett „nehezet” jelent. A „súlyos” mint „nagy súlyú”, „tekintélyes” lett az alapja a szanszkrit guruhnak, akit mi „guruként” emlegetünk[1]. Ebből származik a görög βάρος, baros, „súly” és βαρύς, barys, „súlyos”. Bővebben…

Csak bátrany, avagy mezei bejelentések

1 bizmut

házilag kikristályosított bizmut

2 Bismuthinite

bizmutfényle vagy bizmutit (bizmut-szulfid)

A bizmut ritkán található meg a természetben. Leginkább elemi állapotban találnak rá, bár ásványai is ismertek. Nem kell emiatt különösebben sajnálkoznunk: hasznát nemigen vesszük. Bizonyos vegyületeit kozmetikai színezékként használják, bázisos karbonátja, a (BiO)2CO3 egyes emésztési zavarokat gyógyít, ötvözetek olvadáspont-leszállítója[1], a bázisos nitrátból, azaz a (BiO)NO3-ból kevert kása kiváló kontrasztanyag gyomorröntgenezéskor[2], tekintettel a bizmut magas rendszámára (83). Még csak nem is mérgez. Mondhatni ennél unalmasabb elemet keveset produkál az anyaföld. Szinte szégyene a nitrogéncsoportnak (nitrogén, foszfor, arzén, antimon, bizmut), melyben a legfémesebb tulajdonságú elem.


Nem teljesen érdektelen azonban sem a története, sem az etimológiája. Bővebben…

A cseleny

id. Szily Kálmán (1838 – 1924): Chemiai-versemény[1]
Készült 1865-ben Heidelbergában, Wartha Vince (1844 – 1914) doktorátusára

Vegyészink őt cseleny-nek keresztelék meg.
A jámbornak becsületes neve mángán,
Mi is így hívjuk tán majd esztendők jártán

1 manganA mangánt Johann Gottlieb Gahn, a szelén felfedezője redukálta egy mangánércből, a piroluzitból (MnO2) 1774-ben aktív szenes hevítéssel. Tőle függetlenül barátja, Carl Wilhelm Scheele (1742 – 1786), a klór és az oxigén felfedezője is előállította a fémes mangánt[2] (szintén piroluzitból, de „hideg”, sósavas kezeléssel indulva), akinek munkásságáról már csak azért is sokkal többet tudunk, mint Gahnéról, mert Gahn a saját feljegyzéseivel nem törődött, a barátja jegyzeteit azonban gondosan megőrizte az utókor számára.[3]

2 Gahn

Johann Gottlieb Gahn (1745 – 1818)

Már említettük, hogy tengeri mikrobák tízmillió év alatt képesek labda nagyságú fémmangán (és fémarany) konkréciót kiválasztani. Mangán- és egyéb ércek kialakításában szárazföldön élő  mikroorganizmusok is közreműködnek.[4] A fémes mangánt önmagában az ember nem hasznosítja, de egyes vasötvözetekben jó hasznát veszi, így az acélgyártásban használt tükörvasban (mely tipikus tükörfordítás a német Spiegeleisből).[5] A vegyiparban és a kémiai analitikában „rejtélyesen” sokféle oxidját használják fel[6], melyek közül vitathatatlanul a legérdekesebb (és bizonyára a  leghaszontalanabb) a mangán-heptoxid (Mn2O7). Fémoxidtól szokatlanul szobahőmérsékleten méregzöld folyadék, és ha elég bátrak vagyunk, itt megnézhetjük csudatetteit, de a székünket toljuk kissé hátrébb a monitortól: Bővebben…