Szent Ágoston címkéhez tartozó bejegyzések

Halak belső élete

Und als der Koch den Fisch zertheilet,
Kommt er bestürzt herbeigeeilet
Und ruft mit hocherstauntem Blick:
”Sieh, Herr, den Ring, den du getragen,
Ihn fand ich in des Fisches Magen,
O, ohne Grenzen ist dein Glück!”

Schiller (1759 – 1805): Der Ring des Polykrates (1798)

S a szakács, hogy felhasította
a halat, riadtan futott a
trónhoz, kiáltva boldogan:
„Nézd, uram, gyűrűd megtaláltam,
benne volt a nagy hal hasában,
óh, szerencséd határtalan!”

Polükrates gyűrűje. Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[1]

Samos

A Kr.e. VI. századi perzsa belvillongások a birodalom határvidékén is kaotikus viszonyokat teremtettek. Az érdekszférában feléledtek a hatalom szerelmeseinek ambíciói. Bővebben…

Reklámok

Szent és profán fényhozók

Quomodo cecidisti de caelo, Lucifer, qui mane oriebaris? corruisti in terram, qui vulnerabas gentes?
Is14:12[1]

Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál!
Ézs14:12[2]

Ézsaiás (Kr.e. VIII-VII.sz.) könyvének eredeti héber szövege Luciferként הֵילֵל בֶּן־שָׁחַר-t (Helel ben sakhar) említi, a „reggel fénylő fiát”, ami egy csillagot, minden valószínűség szerint a Hajnalcsillagot, azaz a Vénuszt jelenti.[3] Bár bibliamagyarázói álláspont szerint istentelenül viselkedő királyok és az ördög fogalmai profetikus értelemben és stílusban átjárhatók, mint ahogy azt a Biblia számos egyéb helyén is látjuk, például Ezékielnél (Kr.e. 623? – 571)   – Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról… Ez28:12[4][5], Ézsaiás itt túlságosan közvetlenül utal Babilon királyára – E gúnydalt mondod Babilon királya felett… Ézs14:4[6] ahhoz, hogy itt magára a sátánra gondolhatnánk a szelíd fényű Hajnalcsillag alakjában. A korai keresztények sem jutottak erre a következtetésre, és bár a sátán letaszításáról fokáról több helyen is szó esik, a Biblia többé nem használja a „Lucifer” szó semmilyen alakját.

1-const

Miró (1893 – 1983): Együttállás: Hajnalcsillag (1939-40); Szent Mihály arkangyal kiűzi Lucifert és a lázadó angyalokat a mennyországból. Rubens (1577 – 1640) műhelye, 1622 körül

Bővebben…

Más testek teológiája

Az egyik, az ősibb, Uranosz anyanemszülte leánya, akit mi „az éginek” tisztelünk; a másik Zeusz és Dioné leánya, akit „közönségesnek” hívunk.

Platon (Kr.e. 427 – 347): Lakoma
Jánosy István (1919 – 2006) fordítása[1]

1-sodoma

Aldegrever (1502 – 1561?): Lót megakadályozza, hogy a szodomaiak erőszakot tegyenek az angyalokon (1555)

Perintfalvi Rita teológus egy vele készített interjúban, mely nyilvánvalóan nem hagyományos terepe a hitvitáknak és nézetek kifejtésére csak töredékesen alkalmas, a homoszexualitás bibliai elítélésével – el nem ítélésével összefüggésben megemlíti Szodoma és Gomora példáját a Teremtés könyvének 19. fejezetéből. A két bűnös város lakóira az Úr kénköves esőt bocsát, melyet a hosszú bűnösséget követően közvetlenül az előz meg, hogy a Lótnál megszállt küldötteit a Lót háza előtt összeverődött ellenséges tömeg brutálisan bántalmazza. A kérdések, melyeket az epizód felvet: a város lakóinak eredeti bűne a homoszexualitás volt-e, az erőszak, amelyet elkövettek az Úr küldöttein, szexuális természetű volt-e, egyáltalán: biblikus értelemben bűnként emlegethetjük-e a homoszexualitást, végezetül: egyetérthetünk-e a teológusnő megállapításával arról, milyen vélemények, reprezentációk alakultak ki az itt leírtakról. Bővebben…

Új kötelességek

Paul Valéry (1871 – 1945): La ceinture

…Cette ceinture vagabonde
Fait dans le souffle aérien
Frémir le suprême lien
De mon silence avec ce monde…

Az öv

…A kósza öv suhogva szálldos
Az esti lég leheletében
Megrázza végső kötelékem
Csendem mely odafűz még e világhoz…

Szabó Ferenc fordítása [1]

Kötelékekkel, szövevényekkel már foglalkoztunk, ezúttal, kisebb általánosításokkal, a kötelezettségekkel fogunk. Az indoeurópai bheue-, „lenni”, „lakni” gyök az alapja az óangol bondának, „háztulajdonosnak” és az óskandináv boandinak, „szabad parasztnak”, ám a középangolban ezt már a földbérlőkre használták, az angol-latin bondagium pedig „szolgaság”, a bondage „megkötöttség” a rabszolgaságig menően.[2] A puszta létezés (mely egykor lakást is magába foglalt) így vált rabsággá a nyelv könyörtelen, de észszerű fejlődésében. Az angol „férj”, husband szóban (és a husbandryban, melynek jelentése „gazdaság”, „jószággondozás”) a „ház” és a még korai, „lakó” értelmű band olvad egybe[3], és itt ne tűrjünk célozgatásokat az utótag „rabszolga” irányába tett természetes fejlődésére. Ugyanakkor az indoeurópai gyök szelíd, mondhatni filozofikus fejlődési ágat is talált magának az angol létige, a be irányában.[4]  Bővebben…

Lego ergo Cartesius sum, de aggodalomra nincs ok

Borges (1899 – 1986) 1925-ben megjelent, az életmű szempontjából döntő jelentőségű, La encrucijada de Berkeley („Berkeley válaszúton”) című esszéje magyarul 1996-ban jelent meg a Nagyvilágban Scholz László fordításában Berkeley dilemmája címmel.[1] Sok más művével együtt ez is fellelhető volt az internet végtelen pampáin, ám mára visszaszorult a Gutenberg-galaxisba. Ott viszont szélsebesen terjed, egyre több válogatásban megtalálhatjuk. Bővebben…

Honnan ered a szivárvány?

1 wrangell St.Elias NP

a Wrangell-St.Elias Nemzeti Park Alaszkában

A szivárvány tudományos magyarázatával mai ismereteink szerint Aristoteles (Kr. e. 384 – 322) foglalkozott először. A fénytörés fogalma és a színek keletkezésének akár csak hozzávetőleges ismerete nélkül egy efféle magyarázat fizikai ereje csak csekély lehet. Aristoteles hatalmas rábeszélő apparátust, ugyanakkor a filozófiaitól távol álló, világos, tudományosra emlékeztető nyelvet használ. Törekvése, hogy pontos megfigyelésekből (kettős szivárványok, elhelyezkedésük, holdszivárvány) ésszel felfogható módon racionális következtetésekre jusson, mindenképpen mintául kellett volna szolgáljon követőinek, akik azonban leginkább a tekintélyére apelláltak, józan kritika nélkül. Bővebben…

Álljunk meg egy szóra!

1 disputation

Raffaello (1483 – 1520): Az Oltáriszentség vitája (1509-10) a Stanzák freskóiból

Igen szépen megmagyarázza pedig Szent Ágoston, minémű volt az régi pogányok bálványozása; elő-hozván az régi Mercurius Trismegistus írását. Azt itílték, úgymond, az pogányok, hogy az látható ábrázatok nem egyebek, hanem a láthatatlan isteneknek testi. Ezekbe azért az testekbe oly lelki állatokat  ismértek, mellyel mind árthatnak s mind használhatnak azoknak, kik isteni tisztelettel illetik őket.

Pázmány Péter (1570 – 1637): Egy kereztien predikatortul S.T.D.P.P. (Szent Teológiának Doctora Pázmány Péter) az cassai nevezetes tanitohoz, Alvinczi Peter uramhoz iratot eot szep level. Nyomtattatott Pozsonyban MDCIX. Első levél az pápisták bálványozásárúl. Az ékesen szóló és szokatlan bölcsességgel tündöklő, böcsületes Alvinci Péter uramnak adassék[1]

Az indoeurópai sta-, „áll” gyök pályafutása tündökletes és szerteágazó, Karinthy (1887 – 1938) megállapításának megfelelően: „A világ formája a mozgás – lényege a nyugalom”[2]. Ebből ered a latin stare, „állni” és status, „állapot”, „állomás”, mely a mi nyelvújításunkban a „státus”-ból „álladalommá”, „állammá” vált, ahogy az angol state is jelent államot. (Az „állapot” közvetlenül az „áll” ige származéka.) Bővebben…

Odysseus utolsó útja

 de’ remi facemmo ali al folle volo,
sempre acquistando dal lato mancino.
Tutte le stelle gia de l’altro polo…

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Pokol, XXVI. ének

…az evezőket
     bolond repűlés szárnyaivá tettük,
     s vitorláink mind balfelé verődtek.
 Új ég, új csillag ragyogott felettünk.

 Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása

Borges (1899 – 1986) kilenc Dante-tanulmányának egyike a Pokol XXVI. énekével, Odysseus utolsó utazásával, illetve annak kultúrtörténeti “lenyomatával” foglalkozik. Érdemes egy kicsit megvizsgálnunk Homeros (Kr.e. VIII.sz.), Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) és Dante véleményét Odysseusról. Bővebben…

Elvakultak

Mondd meg nékem, te, akit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint aki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

ÉnI:7

1 Diocletian

Diocletianus (245 – 313)

Diocletianus császár uralmának első 19 évében különösen türelmes volt a kereszténységgel. Nikomediai császári palotájával szemben impozáns keresztény bazilika állt, a római birodalom legelőkelőbb köreit átitatták a keresztények. (Türelme nem terjedt ki egyetemesen minden vallásra. A keresztényekkel szembenálló manicheusokat üldözte, de a Legyőzhetetlen Napot, a Sol Invictust imádó Mithras-kultuszt, amely sokáig baráti viszonyban volt a kereszténységgel, nem bántotta.)

2 Palace_of_Diocletian_in_Nicomedia

Diocletianus palotája Nikomediában

valaszto Bővebben…

És mégsem lapos a Föld

 

Aztán kilépett át egy szirtüregre,
     és engemet leültetett a szélén,
     s gonddal ő is mellém ereszkedett le.
 Szemem most felvetettem, szinte félvén
     látni, mint láttam Lucifert viszont, –
     s láttam – lábával éghez evickélvén!
 Hogy bámulást éreztem, és iszonyt,
     gondolja, ki tudatlan most se tudja,
     mily pontot hágtam át, és mily viszonyt.

Dante  (1265? – 1321): Isteni színjáték, Harmincnegyedik ének (A Föld középpontja)

1 Fold

Nézzük csak… Dante a Föld gömb alakjában hitt? a XIII-XIV. század fordulóján? És hol marad Kolumbusz Kristóf (1451? – 1506) hősies harca a Salamancai Egyetem geográfus professzoraival? Bővebben…

Az ártalmas ártatlan

Szent Akakios (†… 489) konstantinápolyi pátriárka neve – A: fosztóképző, kakios: ártalmas, ld. kakofónia és kakodilsav – magyarul Ince (az Innocent közvetítésével), vagyis ártatlan. Ezúttal nincsenek források, melyek azt állítanák, ellenfelei szerint Kakiosként látta meg a napvilágot, ami ezúttal is éppoly valószínűtlen lenne, mint, mutatis mutandis, annak idején Eutykhes arkimandrita esetén.

https://sunyiverzum.wordpress.com/2014/09/25/a-boldogtalan-boldog/

Bővebben…