Babits Mihály címkéhez tartozó bejegyzések

Kit nem evett meg Ugolino gróf?

”Padre, assai ci fia men doglia
se tu mangi di noi: tu ne vestisti
queste misere carni, e tu le spoglia”.

Dante (1265? – 1321): Divina Commedia,
l’Inferno, Canto trentatreesimo / 1.: Il racconto del conte Ugolino[1]

„Atyánk, nem lesz szivünknek ennyi búja,
ha minket eszel! Te ruháztad csontunk
e vézna hússal: – vedd magadhoz újra!”

Dante: Isteni színjáték,
Pokol, Harmincharmadik ének / 1.: Ugolino.
Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása[2]

a Biblioteca Riccardiana Firenzében

Riccardo Romolo Riccardi (1558 – 1612) 1600-ban alapította Firenzében a ma is virágzó Biblioteca Riccardianát, azaz a Riccardi Könyvtárat.[3] Bővebben…

Homo insectus

Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál
mint cigány a siralomházban.
Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár!

Babits Mihály (1883 – 1941): Cigány a siralomházban (1926-27)[1]

Inon Scharf tel-avivi zoológus szerint rovaroknak vannak ugyan bizonyos stresszhormonjaik, de hogy ezek mit váltanak ki belőlük, félelmet, fájdalmat, örömet, nem tudjuk megmondani. Ennél összetettebb lelki funkcióik megfigyeléséről még jobban tesszük, ha lemondunk. Így pontatlan az, ha rovarok homoszexualitásáról beszélünk, ami mai felfogásunk szerint elsősorban lelki folyamat és késztetés, de kétségtelenül megvan a maga fenomenologikus oldala. Éppen ez az, ameddig eljuthatunk rovarok viselkedésének tanulmányozásakor.

1-szitakoto

Bővebben…

A lantán és a letargia

Itt ennek neve Léthe; túlra látszik
   Eunoé; – s aki nem issza vízét
   mindkettőnek: üdv arra nem sugárzik.

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Purgatórium, XXVIII.
Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása[1]

1-lethe

Lethe (Alaszka). Robert Fiske Griggs (1881 – 1962) névadása 1917-ben

Amint arról már megemlékeztünk, a nem sokkal korábban felfedezett Ceres kisbolygóról nevezte el Jöns Jakob Berzelius (1779 – 1848) 1803-ban a cériumot tartalmazó „földet”, azaz a cériumoxidot ceriának. Egy mintát jóval később, 1839-ben átadott tanítványának, Carl Gustaf Mosandernek (1797 – 1858) annak reményében, hogy a föld tisztátalan, és abban további ritkaföldfémek jelenlétére lehet következtetni. Így is lett, a vegyi úton elkülönített újabb földet Berzelius el is nevezte lanthanának, a görög λανθάνω, lanthano, „rejtett” szóból. Bővebben…

Az ólomgömb alatt

A sugárkezelés még ma is a második leggyakrabban alkalmazott terápia rákos daganatok elpusztítására, noha a besugárzás helyén egészséges szövetek is roncsolódnak. Maga a sugárzás is okozhat rákot, így ma már kizárólag rákbetegségben szenvedők részesülnek, indokolt esetben, ebben a gyógymódban.[1]  Bővebben…

Közben pár szó a harisról

S a dalos madarak
Mind elnémultanak,
Nem szól a harsogó haris a fű közül,
Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl.

Petőfi (1823 – 1949): A puszta, télen (1848)[1]

1 corncrake

Ezúton is köszöntöm a 2016-os (!) év madarát, a harist.[2]
Bővebben…

Így nem zárták ki József Attilát a pártból

Amíg engem szeretsz,
meg nem halok, élek.
Sarkcsillagként vezetsz,
haláltól nem félek…

Hidas Antal: Míg szeretlek – élek [1]

Ha József Attila (1905 – 1937) és „a Párt” (aktuális nevén: a Kommunisták Magyarországi Pártja) konfliktusait vizsgáljuk  – ezen belül a költő állítólagos kizárását –, azonnal szembesülünk a következő alapnehézséggel. Vagy olyan emberek emlékezéseire kell hagyatkoznunk, akiket nem terhelt pártfegyelem, és akkor másodkézből szereztük az információt, vagy olyanokéra, akik közvetlen tanúi voltak az eseményeknek. Ez utóbbi esetben azonban olyanoknak kell hitelt adnunk, akik ún. „pártérdekből” (ami alapértelmezésben szovjet birodalmi érdek, melyet egy vagy néhány diktatorikus álláspont határozott meg) emberéletek, sőt, kommunista emberek életének kioltását sem tartották túl nagy árnak, és ehhez képest egy kis pia fraus igazán semmiségnek mondható, ha ez az elvárás. Ez az alapnehézség azonban nem lehetetleníti el a vizsgálatot, ha megtaláljuk a visszaemlékezésekben a tényanyagot, legalább utalás formájában.

Az Irodalomtörténeti Közlemények 1963. évi (67. évfolyam) 2. füzetében jelent meg Vértes György (1902 – 1976) vitaanyaga[2] JÓZSEF ATTILA ÉS AZ ILLEGÁLIS KOMMUNISTA PÁRT (Adalékok József Attila életéhez) címmel. Az írást Szántó Juditnak ajánlja.

1 Szanto_Judit

Szántó Judit (1903 – 1963)

Szántó Judit 1930 és 1936 között volt József Attila élettársa; József Attila közeledése a kommunizmus nézeteihez legalábbis részben az ő hatása, mint ahogy eltávolodása azoktól részben az egyre viharosabb, életveszélyességig fajuló kapcsolatuk szétzilálódásának tudható be. A vihar részletei jól dokumentáltak.[3] 1945 után Szántó Judit kérlelhetetlen személyiségét Szabolcsi Mikós (1921 – 2000) súlyos tehertételként értékeli[4] a József Attila-kutatók számára, amit Vámos Miklós beszámolója megerősít Szántó Judit tudományos munkatárstól szokatlan szellemi egyszerűségéről. Bővebben…

A görög kórusról

korus

A bristoli Isten dicsősége-katedrális kórusa

A görög dráma fogalmainak egyik legnagyobb – finoman fogalmazva – átértelmezése, hogy a kar vagy kórus vigyázzállásban, görögösnek elképzelt fehér öltözékben áll a színpad hátterében, hogy megtegye kommentárjait. Valójában a görög kórus tánckar volt.  Bővebben…

A pelikán vére

„Ez az, ki édes keblén heverészett
pelikánunknak; s kit szent feladatra
Krisztus keresztről szólított s idézett”…

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Paradicsom, XXV. [1]
Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása

1 cenaculum-pelican XIVA fiókáit önnön vérével tápláló pelikán a középkori bestiáriumok és a képzőművészet rendszeresen visszatérő témája („toposza”). Kultúrtörténete hatalmas kiterjedésű (irodalmi vonatkozásait nem is érintjük), mely a keresztény világban kikerülhetetlenül rohant bele a „nostro pellicano”, a bennünket, gyermekeit vérével tápláló 2 konyvJézus jelképébe. Ami „a” Cenaculum, Jézus utolsó vacsorájának kegyes emlékezetű (XIV. századi) helyszíne oszlopfőjén még nem tolakodó szimbólum, az később mint „égi pelikán” visszariasztó vadhajtásokba torkollt.[2] Magának a pelikán szónak a „fejtésével” már foglalatoskodtunk. Ám Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattanában (Kr.e. 350) a pelikánnal foglalkozó fejtegetések, dacára Aristoteles olykori mesélő hajlamának, meg sem pendítik a pelikán önfeláldozását. Érdemes kicsit közelebbről megvizsgálnunk, hogy verhetett gyökeret az elképzelés. Bővebben…

Két alabástrom

Méne ő hozzá egy asszony, akinél vala drága kenetnek alabástrom szelencéje, és az ő fejére tölté, amint az asztalnál ül vala.

Máté26:7[1]

Alabástromból mint ásványból is két alapvetően különböző fajtát ismerünk; a szó eredetmagyarázatából is.

1 alabaster

A két alabástrom: a régi és az új

Bővebben…

Küzdelmek Vergiliusszal

 Sunt lacrimae rerum

Van a tárgyaknak könnyük. Érzem olykor,
hogy sírnak a szobámban nesztelen;
sötétedő, sejtelmes alkonyokkor
bús lelküket kitárják meztelen.

Babits Mihály (1883 – 1941)

Vergiliust (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) fordítani ha nem is lehetetlen, mindenesetre reménytelen. A raffinált eszközök, melyeket alkalmaz, észrevehetők, de visszaadni nem lehet. A formai kötöttségek betartása természetesen általános gyötrelme minden fordítónak, ha jó arcot is vág hozzá. Ám itt speciális nehézségeket támaszt a lefordítandó szöveg. Lássunk erre néhány példát. Bővebben…

Odysseus utolsó útja

 de’ remi facemmo ali al folle volo,
sempre acquistando dal lato mancino.
Tutte le stelle gia de l’altro polo…

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Pokol, XXVI. ének

…az evezőket
     bolond repűlés szárnyaivá tettük,
     s vitorláink mind balfelé verődtek.
 Új ég, új csillag ragyogott felettünk.

 Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása

Borges (1899 – 1986) kilenc Dante-tanulmányának egyike a Pokol XXVI. énekével, Odysseus utolsó utazásával, illetve annak kultúrtörténeti “lenyomatával” foglalkozik. Érdemes egy kicsit megvizsgálnunk Homeros (Kr.e. VIII.sz.), Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) és Dante véleményét Odysseusról. Bővebben…