Aisopos címkéhez tartozó bejegyzések

Évezredek kisebb-nagyobb zsarnokai

GLOUCESTER
I cannot tell: the world is grown so bad,
That wrens make prey where eagles dare not perch:
Since every Jack became a gentleman
There’s many a gentle person made a Jack.

Shakespeare (1564 – 1616): King Richard III (1591? 1592?). I / 3[1]

GLOSTER
Én nem tudom. Felfordult a világ:
Hol nem mer a sas, ökörszemek rabolnak;
Mióta minden fajankó nemes lett,
Sok jó nemesből fajankót csinálnak.

Szigligeti Ede (1814 – 1878) fordítása[2]

GLOSTER
Nem tudom – züllött a világ s ökörszem
Prédál ott, hol a sas se mer leszállni:
Mióta minden bugrisból nemes lett,
Sok nemes úr bugrissá változott.

Vas István (1910 – 1991) fordítása[3]

Komédiaíró művészetének legkiemelkedőbb darabjában, a Kr.e. 414-ben bemutatott Madarakban (’Ορνιθες, Hornithes) Aristofanes (Kr.e. 446? – Kr.e. 386) két kiábrándult athéni kalandort, Pisthetairost (Rábeszélő) és Heuelpidest (Reménykedő) állítja elénk, akik a földi világról felemelkedve megalapítják „Felhőkakukvárt”. A darab egy különösen nagy kultúrtörténeti jelentőségű részletében ezt olvassuk: Bővebben…

Reklámok

Állat- és embersereglet a porcelánkereskedésben

1 bika…Novissime indignata, dum vult validius
inflare sese, rupto iacuit corpore.

Phaedrus (Kr.e. 15? – Kr.u. 55?): Rana rupta et bos[1]

Még egyszer nekiveselkedett, és csak fújta, fújta magát egyre erősebben, de a nagy erőlködésben egyszer csak megpukkadt, mint egy hólyag.

Phaedrus: A felfuvalkodott béka.[2] Gáspár János (1816 – 1892) fordítása

Mai megemlékezésünket rövid etimológiai körbetekintéssel kezdjük, majd sietve rátérünk az elefánt és a porcelánkereskedés speciális kapcsolatának kivizsgálására. A két rész közötti összefüggés laza. Bővebben…

Hiénákról

”Out, thou hyӕna! ‘Twas malice brought thee here!”

„Ki innen, hiéna! Rossz szándék hozott ide!”

Newburgh Hamilton (1691 – 1761): Sámson[1], II/2

A hiénának nem adatott meg az a hely a szeretet világában, mint a koalának. Spanyol társneve, az asquerosa egyenesen „gusztustalant” jelent – a görög eskhara, „égési seb” szóból, mely az angol scar, „sebhely” szó alapja is.[2] Händel (1685 – 1759) Sámson című oratóriumában a címszereplő Delilára alkalmazza metaforaként:

Sokáig, tévesen, kutyaféle ragadozónak tartották[3] (angolul: K9, canine), ám a macskaalkatúak alrendjébe sorolják (azaz, a hiéna feline, ha már angolul is szóbahoztuk, hogy mi nem). Bővebben…

Mesefolyam évezredeken át

Aki ébreszt, mindig sebez is.

Nietzsche (1844 – 1900): A Wagner-per, Nietzsche kontra Wagner és válogatott aforizmák (1878)

1 Rumi_Bear_and_Sufi

illusztráció Rumi (1207? – 1273) Masnavijához

Valószínűtlen, hogy Nietzsche erre a tömör megállapításra La Fontaine (1621 – 1695) A medve és a kertészkedő (VIII/10)[1] című meséjének szomorú tanulságából jutott – amikor is a medve, aki barátja a kertésznek, az elszunnyadt kertész arca körül döngő legyeket merő jóindulatból úgy csapja le egy kővel, hogy a barát álma ezáltal örökössé válik. Nietzsche könyvei fennmaradtak, de az impozáns könyvtár nem tartalmaz La Fontaine-könyvet.[2]  Mindamellett Rüdiger Bittner azt gyanítja, A morál genealógiája (1887) egy megjegyzése a La Fontaine-től – eredetileg azonban Aisopostól (Kr.e. 620? – 564) – származó, a rókáról és a szőlőről szóló példázat továbbgondolása.[3] Ez nem kizárható, bár a róka szereplőként csak egyszer tűnik fel A morál genealógiájában, más szövegösszefüggésben.[4]
Efféle képzettársítást feltennünk tehát alaptalan, de mi, vézna utókor, miért is ne asszociálnánk Nietzsche aforizmájáról La Fontaine meséjére, sőt tovább. Bővebben…

Hódolat

1 hod

eurázsiai hód munka közben

Az eurázsiai hódot a tudomány a Castor fiber néven emlegeti.[1] A tudományos nevet Carl von Linné (1707 – 1778) adta 1758-ban[2] a Systema Naturae (A természet rendszere) című művének X. kiadásában.  Mindkét szó latin, mindkét szó azt jelenti: hód.

2 Hodragas_Rabca

a munka gyümölcse a Rábca partján

Kissé tágabb összefüggésbe helyezzük a különös szóképzést, kiterjesztve figyelmünket a dioskurok egyikére, az eunuchokra és a gesztenyére, nem kihagyva Norma kavatináját. Bővebben…