Shakespeare címkéhez tartozó bejegyzések

Melléknapok

EDWARD
Dazzle mine eyes, or do I see three suns?

RICHARD
Three glorious suns, each one a perfect sun;
Not separated with the racking clouds,
But sever’d in a pale clear-shining sky.
See, see! they join, embrace, and seem to kiss,
As if they vow’d some league inviolable:
Now are they but one lamp, one light, one sun.
In this the heaven figures some event.

EDWARD
’Tis wondrous strange, the like yet never heard of.
I think it cites us, brother, to the field,
That we, the sons of brave Plantagenet,
Each one already blazing by our meeds,
Should notwithstanding join our lights together
And over-shine the earth as this the world.
Whate’er it bodes, henceforward will I bear
Upon my target three fair-shining suns.

Shakespeare (1564 – 1616): Henry VI, III / II / 1 (1591)[1]

EDVÁRD
Szemem káprázik? Három nap van ott!

RIKHÁRD
Három sugárzó teljes nap, igen!
El nem borítják felhők járati,
Elválva tisztán halvány derüs égtől.
Nézd, nézd! csókolva egymást ölelik,
Mikéntha szent frigy esküjét fogadnák.
Most mind a három egy láng, egy nap, egy fény!
Nagy eseményt jósolnak az egek.

EDVÁRD
Még soh’se hallott ritka csoda ez.
Ugy gondolom, a harczba hí, öcsém!
Hogy mi, a hős Plantagenet fiai,
Külön ragyogással fénylve mindegyik,
Most súgarunkat mégis egyesítsük
S a földre szórjuk, mint az a világra.
Bármit jelent, ezentúl pajzsomon
Három napistent hordok czímerűl.

VI. Henrik, III / II / 1. Lőrinczy Lehr Zsigmond (1841 – 1871) fordítása[2]

Hogy nem jelképként vagy a győzelemben reménykedő „yorkista” főszereplők elragadtatásaként helyes értelmeznünk a hallottakat, azt a quarto színpadi előírása is bizonyítja. Bonyolult mechanizmussal, melyet csak ebben a drámában alkalmaztak, három napot vontak a magasba.[3] Ennél fontosabb maga az égi jelenség, amely a szemükbe tűnt.

melléknapok New Ulmban (a zenitkörüli ív kis látható szakaszával)

Bővebben…

Lápvégi kocsma a széleslevelű nőszőfűhöz

GHOST
Yea he, that incestuous wretch, wonne to his will (with gifts,
O wicked will, and gifts! that haue the power
So to seduce my most seeming vertuous Queene…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet I / 5 (1599-1601), Quarto 1, 1603[1]

SZELLEM
Az, a parázna, vérnősző barom;
Ki bűvös ésszel, csáb ajándokokkal
(Ó, átkos ész, ajándék, melyek így
Szédítni bírtok!) megnyeré gyalázatos
Kéjére színleg feddhetlen királyném
Kedvét.

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

széleslevelű nőszőfű

Halász Alexandra egy megjegyzése, mely más források alapján is ellenőrizhető, nyomozásra és körbetekintésre sarkallja azt, aki olvassa, különös tekintettel annak hátborzongató részleteire. Az alapállítás röviden összefoglalható. A kosbor-, azaz orchideafélék családjába és a nőszőfüvek nemébe tartozó széleslevelű nőszőfű különös fogással segíti elő szaporodását. Olyan illatanyagot bocsát ki magából, amilyet a hernyórágta, pusztuló levelek. Ezt a hernyóevő darázs messziről kiszimatolja, odarepül, és szorgosan keresni kezdi a hernyót. (A technikának ez a része nem egyedülálló a növényvilágban. A burgonyafélék családjába tartozó dohány olyan vegyi anyagot termel, mely hernyó nyálával keveredve azonnali jelzést ad a hernyó ellenségeinek, ezzel odacsalogatva azokat.[3]) A darázs értelemszerűen mindhiába keresi a hernyót; ott-tartózkodását tovább nyújtja, hogy a nektár, melyet felszippant, bódító anyagokat, köztük etilalkoholt (!) tartalmaz, így a darázs járása elbizonytalanodik, lelassul. Ez a beporzás műveletét nagyban segíti.[4] Bővebben…

Az ál-ál-Shakespeare kalandjai

Anthony à Wood (1632 – 1695), a klasszika kiemelkedő tudósa és zenetanár 1691-92-ben jelentette meg kétkötetes vét, az ATHENAE OXONIENSES. THE HISTORY OF THE WRITERS OF THE UNIVERSITY OF OXFORD, FROM THE YEAR OF OUR LORD, 1500. To which are added the fasti, or annals of the said Universityt (OXFORDI ATHENAEUM. AZ OXFORDI EGYETEM ÍRÓINAK TÖRTÉNETE AZ ÚR 1500-IK ÉVÉTŐL, melyhez az említett egyetem évkönyveit, azaz annaleseit is csatoltuk). A II. kötetben fontos adatokat közöl a magát I am an Englishman in Italiane (angol vagyok olasz változatban)-nak nevező[1] Iohn Florióról (1553? – 1625), az „elszántról”, ahogy szintén nevezte magát. Bővebben…

A vadmacska hasznáról

SHYLOCK

Snaile-slow in profit, but he sleepes by day
More then the wilde-cat

Shakespeare (1564 – 1616): The Merchant of Venice, II / 5 (1605), Folio 1, 1623[1]

SHYLOCK

Dologra csigarest, – s vadmacskaként
Alszik naponta is.

A velenczei kalmár, II / 5. Ács Zsigmond (1824 – 1898) fordítása (1886)[2]

Térdepelek holdfény-hímezte párnán:
oltáromon vadmacska, páva, bárány.

Takács Zsuzsa: Weöres-szonettkoszorú XI. (1998)[3]

A vadmacska az óvilág sikeres ragadozója. Rengeteg alfajából az öt legelterjedtebb is szépen beteríti a térképet. A macskafélék családjáról Feketetigris (Carsi) nagy fáradsággal átfogó, igényes listát készített, mely olvasmánynak is gyönyörködtető, de a honlapon feltüntetett számos figyelmeztetés miatt nem merek hivatkozni rá. Bővebben…

Pásztortáska

pásztortáska

HOTSPUR
And telling me the soueraignest thing on earth
Was Parmacitie, for an inward bruise…

Shakespeare (1564 – 1616): King Henry IV,
Part I, I / 3 (1596-97?), Quarto 0, 1598[1]

HŐVÉR
Mondá nekem, hogy nincs fölségesebb
A csonttörésre, mint a spermacet.

IV. Henrik, I. rész, I / 3.
Lévay József (1825 – 1918) fordítása[2]

HŐVÉR
S hogy legfelségesebb dolog a földön
A parmaceti belső sérülésre…

Vas István (1910 – 1991) fordítása[3]

A spermaceti hasznáról már megemlékeztünk. A Shakespeare által emlegetettet nem véletlenül nem találjuk a hasznok listáján. Lévay József súlyosabb, a Shakespeare által használt szóhoz inkább ragaszkodó, óvatosabb Vas István enyhébb leiterjakabba fut. A parmacitie Shakespeare-nél ugyanis „pásztortáskát” jelent.[4] Hővér helyesen jellemzi az élettani hatását. (Ugyanebben a jelenetben beszél Hővér olyannyira vészt jóslóan a seregélyről, melyről szintén írtunk már.) Bővebben…

A lenyűgöző lonc és a lenyűgöző kis meténg

OBERON
…I know a bank where the wild thyme blows,
Where oxlips and the nodding violet grows,
Quite overcanopied with luscious woodbine,
With sweet musk roses and with eglantine.

Shakespeare (1564 – 1616): Midsummers Night’s Dream (1595), II / 1[1]

OBERON
…Van egy kies part, hol kakukfü nő,
Hol dús virányt rukerc s ibolya sző,
Fölötte sűrü loncból mennyezet,
Vadrózsa, gyönge jázmin fog kezet…

Szentivánéji álom. Arany János (1817 – 1882) fordítása (1863)[2]

Elhantoltatta az üres koporsót, felállította a fejfát, amelyet tavasszal lonc futott be. Jó szagú tavaszi délutánokon elüldögélt a gyepes sírhanton…

Krúdy Gyula (1878 – 1933): A nagyasszony ballépése (1917)[3]

EL SUR

Desde uno de tus patios haber mirado
las antiguas estrellas,
desde el banco de
la sombra haber mirado
esas luces dispersas
que mi ignorancia no ha aprendido a nombrar
ni a ordenar en constelaciones,
haber sentido el círculo del agua
en el secreto aljibe,
el olor del jazmín y la madreselva,
el silencio del pájaro dormido,
el arco del zaguán, la humedad
-esas cosas, acaso, son el poema.

Borges (1899 – 1986): Fervor de Buenos Aires (1923)[4]

A DÉL

Valamelyik udvarodból bámulni
a régesrégi csillagokat,
az árnyék
padján ülve bámulni
ezeket a szórt fényeket,
miket tudatlanságom nem tud megnevezni,
se elhelyezni a csillagképek között,
átérezni a rejtett
ciszterna vízkörét,
a jázmin- és loncillatot,
az alvó madár némaságát,
a tornác boltívét, a nedvességet
– ezekből áll talán a költemény.

A Buenos Aires-i láz-kötetben.
Somlyó György (1920 – 2006) fordítása (1984)[5]

1 bubos

búbos és ükörkelonc

Újból és újból elkövetjük a bőség illetlenségét, ami most is elkerülhetetlen, ha önkényesen válogatott példákon keresztül akarjuk érzékeltetni azt a lenyűgöző pályát, amit a lonc az irodalomban „befutott”. Borgesnél valósággal a Dél jelképe, más műveinek sokaságában is, bár éppen a déli féltekén a loncfélék családja nem őshonos. Észak-Amerikából, Európából, Észak-Afrikából, Ázsiából (különösen Kínából) származik mintegy kétszáz faja.[6] A lonc természetesen nemcsak „másodvirágként” játszik nagy szerepet az irodalom „virányain”, hanem a kertekben is. Illata nélkülözhetetlen, ha olykor, Borges szerint, nehéz is.
A továbbiakban neve hátborzongató rejtélyével foglalkozunk. Bővebben…

Boldog boldogtalanító: a seregély

Drudwy dirion
Heda’n union
Draw ymhell dros y tonnau mân
Dos a’m gwyngân i Bendigeidfran
Drudwy fechan yn y man.

Branwen ferch Llŷr

Seregély, kedves,
Repülj egyenest,
Messze-messze, hullámokon át
Panaszdalommal köszöntsd Bendigeidfrant,
Kicsi seregély, ez vár rád!

Branwen, Llŷr leánya[1]

Bendigeidfran („áldott holló[2]), Britannia hatalmas királya az ír királyhoz, Matholwchhoz adja húgát, Branwent („ragyogó holló[3]). Megneheztel a tárgyalásból kihagyott féltestvérük, a gonosz Efnisien, és Matholwch lovain áll szörnyű bosszút.
Így kezdődik az ifjú walesi bárdok napokban általunk is idézett nagy gyűjteményének, a Mabinogionnak a XIV. századi lejegyzésből ismert, de jóval korábban keletkezett második ága, a Branwen, Llŷr leánya.[4] A történetben kulcsszerephez jut egy beszélő seregély, mely üzenetet hordoz az ír fogságban sínylődő Branwen és bátyja, Bendigeidfran között. Bővebben…

A beléndek históriája

GHOST
…Vpon my secure houre, thy Vncle stole
With iuyce of cursed Hebona in a viall,
And in the porches of my eares did poure
The leaprous distilment…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), I/5[1]

SZELLEM
…Meglopta bátyád ezt a biztos órát,
Üvegben átkos csalmatok levével,
S fülhézagomba önté e nedű
Bélpoklos csöppjeit…

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

Az 1604-es második kvartó Hebonájának, a későbbi fóliók hebenonjának mibenlétével sokat foglalkoztak, Arany János jobbnak látta megmaradni az általánosságnál. Az egyik ötlet szerint a Hebona nem más, mint a burgonyafélék családjába tartozó bolondító beléndek, melyet angolul a XIII. század óta létező szó, a henbane jelöl. Ez utóbbiról sokan azt tartják, a „tyúk”, hen és a „méreg”, bane összetétele.[3] Mások szerint azonban a hen eredetileg a halálra utalhatott, azaz a növény angol neve szó szerint halálos méreg.[4]  Bővebben…

Az imlany és II. Nagy Katalin cárnő

HAMLET
A little month or ere those shooes were old
With which she followed my poore fathers bodie
Like Niobe all teares…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), I/2[1]

HAMLET
…Csak egy
Rövid hó: még cipője sem szakadt el,
Melyben atyám testét kisérte ki,
Niobe módra könnyé válva…

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

II. Nagy Katalin (1729 – 1796) koronázási hintaja (1762)

Teljességgel kizárhatjuk, hogy II. Nagy Katalin cárnő híres koronázási aranyhintaját a nióbium felfedezője, Charles Hatchett vitte volna a birodalom fővárosába, Szentpétervárra. Az uralkodónő ugyanis három évvel Hatchett születése előtt lépett trónra. De haladjunk sorjában. Bővebben…

Esés és eset

CLARENCE

Me thoughts I was imbarkt for Burgundy,
And in my company my brother Glocester,
Who from my cabbine tempted me to walke,
Vpon the hatches thence we lookt toward England,
And cited vp a thousand fearefull times,
During the wars of Yorke and Lancaster:
That had befallen vs…

Shakespeare (1564 – 1616): King Richard III (c. 1592), I / 4[1]

CLARENCE

Ugy rémlett, hogy a Towerből kiszöktem
S Burgundia felé hajóra szálltam
S velem volt a fivérem, Gloster is,
S kabinomból a fedélzetre hívott
És onnan néztünk Anglia felé
S a York s Lancaster közti háborúkból
A régi nehéz időket idéztük,
Melyekben részünk volt.

III. Richárd. Vas István (1910 – 1991) fordítása[2]

Az indoeurópai dhewgh- gyök jelentése „előállítani”, „erővel bírni” (az előállításhoz).[3] Leszármazotti sora értelemszerűen kiterjedt. Mi egyetlen fejlődési vonalával kezdjük mai körbetekintésünket. Az előhellén tukhán keresztül jutunk az ógörög τυγχάνειν, tynkhanein, „megtörténni”, „megesni” szóhoz, mely már véletlenszerű árnyalatot hordoz, és így jutunk el a másik ógörög leszármazotthoz, a τύχη, tykhe, (jó vagy rossz) „szerencse” szóhoz, mely a sztoikusok közömbös tartományából átcsúszott a rosszba.[4] A συντύχη, syntykhe szó többször is felbukkan az Újszövetségben. Az előtaggal együtt az efféle balszerencsék együttesére utal, ami fokozó erejű.[5] Sok más szóval együtt, melyet Szent Lukács evangelista († 84?) is használt, a korhoz közeli orvosi szövegekben is megtalálták, ami fontos alátámasztásul szolgál a megállapításhoz Lukács orvosi hivatásáról.[6] Ebből az ógörög szóból fejlődött ki az azonos értelmű ószláv сълѹчаи, amiből pedig többek között a szerb слу̏ча̑j, a szlovén slučȃj, a bolgár слу́ча́й, valamint az ukrán és orosz случай, „eset”.[7] (Innen adódik egy lehetséges magyarázata a случиться, „történni” szó eredetének.[8]) Legalábbis ami a messzi indoeurópai eredetet illeti, az „eset” szó szláv változatai erőtől duzzadnak. Ez a legkevésbé sem mondható el nyugati „esetekről”. Bővebben…

Naspolya (rövid kurzus)

DUKE VINCENTIO
Did you such a thing?

LUCIO
Yes, marry, did I but I was fain to forswear it; they would else have married me to the rotten medlar.

DUKE VINCENTIO
Sir, your company is fairer than honest. Rest you well.

LUCIO
By my troth, I’ll go with thee to the lane’s end: if bawdy talk offend you, we’ll have very little of it. Nay, friar, I am a kind of burr; I shall stick.

Shakespeare (1564 – 1616): Measure for measure, IV / 3 (1603-4)[1]

HERCZEG
Tettél ilyesmit?

LUCIO
Tettem hát; csakhogy el kellett esküdnöm, különben összeházasítottak volna a rothadt naszpolyával.

HERCZEG
Uram, társaságod inkább érdekes, mint tisztességes. Jó egészséget.

LUCIO
Biz Isten, a sikátor végeig még veled megyek. Ha bánt a szátyár beszéd, hát majd csak csippentünk belőle. Látod, barát, én olyan bojtorjánféle vagyok, hozzáragadok az emberhez.

Greguss Ágost (1825 – 1882) fordítása[2]

1-naspolyaShakespeare olyan sok helyütt említi a naspolyát, hogy szinte szavajárása. Nincs róla túl jó véleménnyel. „Naspolya” szavunk[3], a megfelelő európai szavak zömével együtt, a latin mespilából, az pedig az ógörög μέσπιλον-ból (mespilon) ered[4]. Ez utóbbi szó etimológiája ismeretlen, szógyökvizsgálat alapján Robert Stephen Paul Beekes előhellén eredetre gyanakszik.[5] A biztos leszármazottak közt van (ófrancia közvetítéssel) az angol medlar, mely az óangol openærs („tátott fenék”) szót váltotta fel.[6] A spanyol nísperóban is ez az ógörög-latin eredet tűnik fel, a népi latin nespirum közvetítésével. A rózsafélék családjába tartozó naspolya valójában nem egyetlen faj, hanem egy teljes nemzetség, melyet Mespilus néven még Linné (1707 – 1778) hozott létre. Gyümölcse cukorban szegény, B1-vitaminban gazdag, így az egészség szerelmeseinek valóságos kincs, mi több, szédülés és impotencia ellen is hatásosnak gondolják.[7] Feltehetőleg Délkelet-Európából vagy Délnyugat-Ázsiából származik; régi kultúrnövény.[8] Különösen spanyol földön örvendhet népszerűségnek, hiszen ott számos egyéb jelentése is van.

2-sanguisorba

Így jelenti például a szintén a rózsafélék családjába tartozó őszi (vagy orvosi) vérfüvet, melyet Sanguisorba officinalis („orvosi vérszívó”) néven szintén Linné vett számba[9]. Rizómája magas tannintartalmú, melyet így sikerrel vetnek be gyulladáscsökkentőként és hasmenés ellen.[10] 3-manilkaraUgyancsak így hívják a bizonyos mértékig a naspolyáéra emlékeztető gyümölcsű, a szapotafélék családjába tartozó szapodillát vagy akrászt is. Szintén nagyra becsülik tannintartalmáért, de C-vitaminban is bővelkedik.[11] Linné írta le tudományosan, és az Achras zapota névvel látta el. A nemnév is tőle származik a görög αχράς, akhras, „vackor” szóból.[12] 4-kaukiA holland botanikus, Pieter van Royen (1923 – 2002) javaslatára azonban átsorolták, így mai tudományos neve Manilkara zapota.[13] A Manilkara nemnév malajálam eredetű[14], mely a kaukival együtt egy Dél-Indiában honos faj, a Manilkara kauki helyi neve[15]. A manilkarát hagyományosan hasmenés ellen, újabban vérképzőként is használják.[16] 5-loquatEzt a fajt is Linné sorolta be Mimusops kauki („majomarcú kauki” néven, mai tudományos nevét Marcel Marie Maurice Dubard (1873 – 1914) hozta létre.[17] Ugyanakkor a zapota nemnév a poliszintetikus azték nahuatl nyelv szava erre a gyümölcsre, eredeti alakjában tzapocuahuitl.[18] Ám ezek a spanyol leágazások jelentőségükben elbújhatnak egy másik rózsaféle, a japánnaspolya, angol nevén loquat mögött, amelyet spanyolul szintén nísperónak mondanak.[19]  Bővebben…

Fidzsi hosszú disznai

Nem kérhetem nyájas olvasóimat arra, hogy lehetőleg csak kevesen olvassák az alábbiakat, mert ez összebeszélést előfeltételezne közöttük. Ellenben arra igen, hogy étkezés környékén lehetőleg, étkezés közben pedig okvetlenül kerüljék.

Bővebben…

Emil listája (ignoramus et ignorabimus)

SOOTHSAYER
In nature’s infinite book of secrecy
A little I can read.

Shakespeare (1564 – 1616): Antony and Cleopatra (1606?), I/2[1]

JÓS
A nagy természet titkos könyviben
Olvasni értek egy kicsinyt.

Szász Károly (1829 – 1905) fordítása[2]

JÓS
A nagy természet titkos könyviből
Pár sort tudok.

Mészöly Dezső (1918 – 2011) fordítása[3]

Az ignoramus et ignorabimus (nem tudjuk és nem is fogjuk tudni) középkorias leheletű maximája 1872-ből származik. A kitűnő matematikus, a berlini Paul David Gustav du Bois-Reymond fiziológus bátyja, Emil Heinrich du Bois-Reymond fogalmazta meg[4] Über die Grenzen des Naturerkennens – Die sieben Welträthsel (A természet megismerésének határai – a világ hét talánya) című röpiratában, melyet az agnoszticizmus alapvető dokumentumának tekintenek.

1-du_bois-reymond

a du Bois-Reymond testvérpár: Paul David Gustav (1831 – 1889) és Emil Heinrich (1818 – 1896)

Bővebben…

Grál

Ha valamivel nem szabad foglalkoznunk, az a Grál. Szándékolt homályával, egyben ragyogásával a lehető legkönnyebben esett a bulvár áldozatául, de az ezt megelőző történelmi korszakot is a legapróbb részletességgel feltárták. Ebben természetesen a bulvárnak is szerepe volt, hiszen minden szemfényvesztésnek szüksége van az igazság kis magvára. Mégis foglalkozunk vele, csak azért, hogy egy sokadik spekulációt hozzátegyünk a már létezőkhöz. Bővebben…

A kova és az istenek születése

αἶψα δὲ ποιήσασα γένος πολιοῦ ἀδάμαντος
τεῦξε μέγα δρέπανον καὶ ἐπέφραδε παισὶ φίλοισιν·

(aipsa de poiesasa genos poliu adamantos
teuxe mega drepanon kai epefrade paisi filoisin
)

Ἡσίοδος: ΘΕΟΓΟΝΙΑ (Hesiodos: Theogonia)[1]

Forthwith she made the element of grey flint
and shaped a great sickle, and told her plan to her dear sons.

Hugh Gerard Evelyn-White (1884 – 1924) fordítása[2]

Szürke acélt hoz gyorsan létre, belőle az első
sarlót elkészítve, övéinek ily szavakat mond

Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordítása[3]

Amikor nemrég annak részleteibe bocsátkoztunk, miképpen jött világra az égi Afrodite, azaz Urania, nem terjedt ki figyelmünk az összes körülményre, hiszen az messzire sodort volna bennünket akkori vizsgálatunk tárgyától. Most először megnézzük, hogy jutott hozzá Kronos a sarlóhoz, amellyel zsarnoki, kannibál atyját, Uranost ivartalanította. Bővebben…