A hisztéria tudományától a hisztrionikus személyiségzavarig

ἥ μιν ἔπειτ᾽ ἀποπαύσει ἐς ὕστερον ὁρμηθῆναι.

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ὀδύσσεια, M[1]

He min hepeit apopausei ez hysteron ormethenai.

Az megfékezi majd, nehogy újra terád támadjon.

Homeros (Kr.e. VIII. sz.): Odysseia, XII.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

Gower (1330 – 1408) hosszú életét, fantáziálok magamban, művészi tehetségének és az ebből fakadó tiszteletnek köszönhette egy veszélyes korban. II. Richárd (1367 – 1400), akinek a Confessio Amantist (A szerelmes vallomása) írta, efféle tehetség híján nem is járt ennyire jól, így az 1390-re befejezett, de többször átdolgozott ajánlását a költőnek módosítania kellett a király gyilkosa, egyben utódja, IV. (Bolingbroke) Henrik (1367 – 1413) számára[3].

a Confessio Amantis egy XV. századi kiadása
a Confessio Amantis egy XV. századi kiadása

Gower ebben a művében használja először az angol nyelvben a history, „történet” szót ebben az írásmódban:

As men mai rede in his histoire

Amint az történetében olvasható

és a vers további helyein.[4] A szót feltehetőleg a hasonló értelmű ófrancia estoire-ra alapozta. A XII. századi későlatinban ugyanis a szó már ezt a jelentést hordozta. Ugyanúgy feltételezik, hogy a szó Gower részéről műfaji megkülönböztetés a romanztól. „Történet” ez utóbbi is, csak másképpen: „római stílusú” kitaláció, szemben azzal, ami valóban megtörtént, és ilyenképpen méltóbb a „történet” megnevezésre.[5] Chaucer (1342? – 1400) sohasem használja a szót, de használja helyette ugyanebben az értelemben a storie-t.[6] Az eredeti latin historia, „tudományos mű”, mint élénkebb emlékezetű esetleges ny. olvasóim pontosan tudják, még messzebb áll jelentésben a mai historytól (mely „történelem”). Itt erről rövid felelevenítésül csak annyit, hogy az indoeurópai weyd-, „látni” gyök[7] a görög ἵστωρhistor, azaz „hozzáértő”, „bíró” szó eredete[8], melyből az elsajátított tudományt felmutató beszámoló, a ἱστορίαhistoria származik[9]. Ha pedig úgy képzelnénk, a temérdek „hiszt”-tel kezdődő szó ebből ágazik le, jókorát tévednénk. De lássuk a furcsa részleteket!

Bővebben…

Néhány vita a szabad akaratról

Dalí (1904 – 1989) 1950-ben azt mondta, ő egy hit nélküli katolikus. Azt is mondta, a matematika és a tudomány azt tanítja neki, hogy Istennek léteznie kell, ennek ellenére ő mégsem hisz benne; de hogy álláspontja még ennél is világosabb legyen, ezt azzal vezette be, hogy hisz Istenben, csak nincs hite. Már 1949-ben motoszkálhatott benne valami, ami kizökkentette korábban harcos felekezetellenességéből. A hit és a keresztényi erények elutasításába, mely akkor még a felekezet elutasításával is együtt járt, mint az Egy lángész naplójában írja, Nietzsche (1844 – 1900) – 1883 és 85 között összeállított – Im-ígyen szóla Zarathustrája vezette[1], mert egy pápai audiencián XII. Piusztól (1876 – 1958) áldást kért (és kapott) a Port Lligat-i szűzanya című festménye az évben készített első változatára.[2] De ezt csak illusztrációnak és párhuzamnak szánom. Illusztrálni, hogy egy nagy művész válaszkeresése végső kérdésekre, bármennyire is elegyedjen piaci külsődlegességekkel, még egyetlen mondatban vagy két szomszédos mondatban is vezethet nehezen kibogozható önellentmondásokra. Ami persze, pszichológiailag nézve, az őszinteség tanújele. Párhuzamnak is szánom Wagner (1813 – 1883) hasonlóan gyötrelmes útkeresésével.

Bővebben…

Tűz és víz: csillagok

Az egyik pamlagon a klubban Szilágyi konsziderált Jellinek Artúrral. Odasettenkedtem hozzá:

– Mikor méltóztatol benyújtani a javaslatot?

Nem gurult haragba, mint egyébkor, hanem egyszerűen egy barackot nyomott a fejemre (még most is megvan* dagadva a helye), és így szólt ásítozva:

– Mi közöd hozzá!

*) (sic!)

Mikszáth Kálmán (1847 – 1910): Parlamenti karcolatok (1893).
Egy képviselő levelei az országgyűlésről. Hetedik levél[1]

A latin nyelv a csillagot három szóval is megjelöli: aster, stella, sidus. A szálak messzire vezetnek. Mindenekelőtt azt vizsgálom, mit értettek ezeken.

Bővebben…

Alpesi szimfónia: filmzene?

Mi nem tehetünk arról, hogy Önt a kinetofon előadáson csak a sötétség érdekelte.

szerkesztői üzenet B. balnak, Szinház, 1914. január 1[1]

Turner (1775 – 1851): Hóvihar. Hannibál harcosaival átkel az Alpokon (1810-12)
Turner (1775 – 1851): Hóvihar. Hannibál harcosaival átkel az Alpokon (1810-12)

Nemrég, Strauss (1864 – 1949) 1915-ben bemutatott Alpesi szimfóniájáról (op.64) szólva enyhén gunyoros szkepszissel írtam arról a közkeletű véleményről, hogy a spektakuláris szimfonikus költeményt egyes korabeli kritikusok állítólag „filmzenének” aposztrofálták. Nem mintha elhibázott lenne ez az értékelés. (Amikor a kislányom először hallotta, a „filmzene” szót ejtette ki először a hallatán. De maga Fabio Luisi is nagy filmzenének mondja.[2]) Hallgassuk meg a mű legkevésbé filmzeneszerű befejezését:

A probléma időrendi. Írhattak filmzenéről akkor? Ezt nézem meg kicsit közelebbről.

Bővebben…

Jakobinusok, Szent Domonkos, zsíros kenyér

A vidafélék családjába tartozó, eredetileg a Szaharától délre élő, életmódját tekintve opportunista kakukkról, a dominikánus vidáról és neve eredetéről a vasorrú kupályokkal foglalkozó fejezetben már olvashatott az esetleg erre tévedt látogató. Akit semmiképpen nem szeretnék azzal megtéveszteni, hogy a dömésekről kizárólag ezt a fajt keresztelték el. Itt vannak ugyanis a kolibrifélék családjába tartozó jakobinuskolibrik. Lássuk ezt közelebbről.

Bővebben…

A pomelo, avagy a tiltott gyümölcs

kakaduszilva
kakaduszilva

A nyálkafafélék családjába tartozó, Ausztráliában élő, illatos virágú kakaduszilva[1] megkóstolva eleinte szelíd, aztán kimondottan savanyúvá és fanyarrá fordul. Ezt népszerűsítői sem rejtik véka alá, még azt is hozzáteszik, hogy ez az őszinte leírás talán nem is a legjobb cégér. Ugyanakkor az ízszakma mesterei alma- és körtekompót ízét érzik (engem még mindig nem győztek meg), főtt citrusféléket emlegetnek (sosem próbáltam) virág- és pézsmajegyek jelenlétében. Ez alapján helyet kaphat lekvárokban, szószokban.[2] A pézsma sajátos eredetét már többször feszegettem, ennek alapján éppen a számban nem szívesen képzelem el. (A legjobb illatok körében is akadnak „mindent az orrnak” típusúak.)
A konyhaművészetben ilyenképpen szerény szerephez jutó „harmadik alabárdos” mégis világelső helyre tornázta fel magát a C-vitamin-tartalomban. Tíz dekagrammjában 5,3 gramm C-vitamin van, ami valóban lélegzetelállító, különösen ha az ezüstérmes barbadoszi cseresznyével vagy acerolával vetjük össze (a malpighicserjefélék családjából), melynek ugyanekkora mennyisége kb. 1,7 gramm C-vitamint tartalmaz.

barbadoszi cseresznye vagy acerola
barbadoszi cseresznye vagy acerola

De esetleges ny. olvasóm, stílusom valamelyes átlátásában, bizonyosra vehette, hogy ezúttal nem ezekről az egészségfejlesztő gyümölcsökről szándékozom írni – ez esetben ugyanis bizonyára a „lista” túlfelének emlegetésével teremtettem volna meg az ellenpontot. Azaz a mai tárgyammal.

Bővebben…

Kártyák – 9.

Christian Lemcke
Christian Lemcke

A szövegek eredetiségéhez kétség fér.

3pont2


A korábbi évekből:

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-2/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-3/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-4/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-5/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-6/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-7/

https://sunyiverzum.wordpress.com/kartyak-8/

Kisebb kirándulások 2021-ben

Nagy-Hárs-hegy, Csanádi-pihenő
Nagy-Hárs-hegy, Csanádi-pihenő

Rövid összefoglaló kisebb idei utakról.

3pont2

térkép

Korábbi összefoglalók:

2015 2016 2017 2018 2019 2020 


Ne felejtsük: a képek itt is, a galériára látogatva is nagyíthatók!

Requiem: nyelvi-liturgiai-zenei eredetek

Silvestre (1621 – 1691): Az Hôtel de Soissons Párizsban
Silvestre (1621 – 1691): Az Hôtel de Soissons Párizsban

Tegnap, Kéry László (1920 – 1992) akadémikus Hamlet-elemzéséből szemelgetve bemutattam, hogy a Shakespeare (1564 – 1616)-i Quietus nem „nyúgalmat” jelent, mint Arany János (1817 – 1882) fordításában, hanem „nyugtát”, és a szó az adósság rendezésére hivatott Quietus est, „rendezve”, szó szerint „megnyugtatva” rövidülése. Azaz a quietus eredeti értelme szerint (passzív) befejezett igenév (melléknéviként értve: „rendezett”, határozóiként: „rendezve”) a quiescere, „pihenni”, „nyugodni”, „szünetet tartani”[1] főnévi igenévből, mely „főnevesült” az angolban.

Bővebben…

Nyugta. Hamlet és egy nyelv nyugta

HAMLET

When he himselfe might his Quietus make
With a bare Bodkin?

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), III/1. Folio I, 1623[1]

HAMLET

Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel?

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1868)[2]

az ázsiai kontinens legészakibb pontja: a Tajmir-félsziget
az ázsiai kontinens legészakibb pontja: a Tajmir-félsziget

Nem ez az első alkalom, hogy „a” monológgal foglalkozom. A szakértő, Kéry László (1920 – 1992) akadémikus „TÁLÁN ÁLMODNI : – EZ A BÖKKENŐ”. Hamlet negyedik monológja címmel 1984-ben közérthető és lebilincselő tanulmányt közölt a teljes monológ Arany-féle fordításáról. Erről a részletről különösen tanulságos megállapítást tett:

Bővebben…

Az evetke tündöklése és bukása

Csáb
Csáb

Gederéczi Gombocz Zoltán (1877 – 1935) és Melich János (1872 – 1963) nagyszabású, 1914 és 1944 között összeállított Magyar Etymologiai Szótárának részletes evet címszava megemlíti a szó első előfordulását a magyar nyelvben:

Kövesdi Wenzel Gusztáv (1812 – 1891) 1860-ban kiadott Árpádkori új okmánytárára utalnak, melyben az előfordulás EUETES, vallis, azaz Evet-völgy.[1] A címszó ugyanakkor megemlíti a köznévkénti első előfordulást is, mely a „Beszt. szój.”, azaz becses nyelvemlékünk, az 1395 körül írt 1316 szócikkes Besztercei szójegyzék. Ennek 1074-ik címszava spiro, e u e t h. Itt egy különös eset zajlik le az olvasó szemei előtt.

Bővebben…

Ünnepi vigasság: a telítetlen zsírsavak

a Farnese-kert ma
a Farnese-kert ma

Ilyentájt nemcsak mi, emberek ünneplünk, de hosszú napokon keresztül a zsírok is, ha annak tekinthetjük kényelmes leheveredésüket és hosszas megpihenésüket a szöveteinkben, jóleső úszkálásukat az ereinkben – valóságos wellness. Úgyhogy a háromkirályok, a Sol Invictus („legyőzhetetelen Nap”)[1], év végi számvetések mellett nekik is szentelek egy rövid észrevételt. Pontosabban az ártalmasabbjait alig érintem, és az örömtelibb telítetlen zsírok kerülnek érdeklődésen középpontjába.
Mindenekelőtt: a természetes zsírokban, olajokban fellelhető, azok zömét kitevő neutrális zsírok vagy semleges zsírok megnevezésüket annak köszönhetik, hogy szükségét érezték kihangsúlyozni: a zsír nem zsírsav.

Bővebben…

Levélmadarak. Béke és menekülés

A poszátalevél-madarakat vagy iorákat, amint múltkor írtam, közelebbi kapcsolatba hozták a bülbülökkel, de voltak idők, amikor – minden észrevehető megjelenésbeli hasonlóság nélkül – a levélmadarakkal együtt a tündérkékmadár-félék családjába sorolták[1]. Mára a tisztogatások után ez a család ugyancsak megritkult. Egyetlen neme van, abban két faj:

tündérkék madarak: tündérkék madár vagy tündérkék irena és kobaltkék madár
tündérkék madarak: tündérkék madár vagy tündérkék irena és kobaltkék madár
Bővebben…

A hasábtükör gyenge optikai paradoxonja

A Lövőház utcai halas felé haladva (nem kaptam pénzt a példáért), amennyiben a 17-es villamosról a Széna téren szállunk le és a Mammut 2 (tőlük sem) árkádjai alatt vonulunk, képmásunk tükröző üveglapokról tekint vissza ránk. Az üveglapok bizonyos szöget zárnak be egymással. Erről jut eszembe a következő naiv feladat, melyben mégis kitapintható a tanulságnak egy neme.
Adott egy tükröző élű szabályos nagyonsokszög, melyet körpálya vesz körbe, amelyen fegyelmezetten elhaladunk. Utunk hányadrészén tükröződünk a lapokon? A nagyon sokat annak n kezdőbetűjével fogjuk rövidíteni, a sokszög köré írt kör sugarát r-rel, a pálya sugarát R-rel jelöljük.

A piros körcikkek és a pálya érintkezési pontjain nem látszik a tükörképünk, az út további szakaszain igen.

Bővebben…

Újabb tíz perc a termodinamika lankáin

Legyen I zárt intervallum az abszcisszatengely pozitív felén, és legyen adott egy korlátos H halmaz I × R+-on. H-ról csak azt követeljük meg, hogy legyen folytonos külső határa, azaz legyen egy folytonos zárt görbe, melynek minden pontja minden környezete tartalmaz pontot H-ból és tartalmaz H-ba nem tartozó pontot is, és úgy osztja ketté a síkot, hogy az egyik részbe H-nak egyetlen pontja sem esik. Cserébe H belsejéről semmit nem követelünk.

Olyan függvényekkel fogunk foglalkozni, melyek értelmezettek és folytonosak I-n, továbbá grafikonjuk H-ban húzódik. Ilyenformán létezik a görbe alatti területük, F és G. Az egyszerűség kedvéért legyen g kisebb vagy egyenlő f-fel. Ilyen függvények körében keressük azt a kettőt, amelyek grafikonja közti terület F-hez viszonyítva a lehető legnagyobb. (A grafikonok közti síkrészt a két grafikon és 0, 1 vagy 2 függőleges vonal határolja I végpontjai felett.)

Miért is ne lennének ma is olyan gyerekek, mint az én koromban, akik iskolába kerülés előtt megtanultak olvasni? Az persze kétségtelen, hogy ennek a bejegyzésnek az olvasói között kevéssé valószínű a megjelenésük. Mindenesetre azonnal mondanák a megoldást.

Bővebben…