Athanasius Kircher címkéhez tartozó bejegyzések

Homály és napfény: Haydn-vonósnégyesek

Minden idők leghíresebb vonósnégyes-tétele, állítja Howard Chandler Robbins Landon (1926 – 2009) és Alan Walker Tyson (1926 – 2000), Haydn op.3 Nr.5-ös (HobIII:17) F-dúr művének 2., Andante cantabile tétele, a népszerű Szerenád.[1] (2009 óta a helyzet megváltozásáról nincs értesülésünk.)

A tétel éppen abban a kétféle értelemben híres, amelyben Beethoven (1770 – 1827) Für Elise-e (WoO59). Bővebben…

Bárányok és zöldségek

1 borametzBorametz, barometz, tatár bárányfű, zöldségesbárány, zöldségbárány, Agnus scythicus („szittya bárány”) vagy Planta Tartarica Barometz („barometz, a tatár növény”): ilyen nevekkel illetik azt a csodalényt, mely egy bárány és egy növény különös ötvöződése. A mítosz irodalma hatalmas. Borges (1899 – 1986) is feldolgozta az 1957-ben kiadott Livro dos Seres Imagináriosban[1] (Képzelt lények könyve, Scholz László fordítása[2], 1988). Minden okunk megvan rá tehát, hogy ne foglalkozzunk a borametz könnyen rekonstruálható kultúrtörténetével. Itt csak a legfontosabbakra hagyatkozunk. Merthogy írásunk célja egy nem kisebb személyiség mint Denis Diderot (1713 – 1784) szerepének a tisztázása a legenda elterjedésében. Forrásaik ugyanis úgy tudják, a Francia Enciklopédia (Diderot-d’Alembert Enciklopédia) Agnus scythicus szócikkében Diderot a hívő beleérzésével ír a borametzről. Ezt olvassuk ki efféle kommentárokból:

1751-ben Denis Diderot személyesen írta meg a lényről szóló szócikket a 18. század híres francia szuperlexikonjába, az Encyclopédie-be. Egészen 1887-ig kellett várni, hogy valaki megcáfolja a legendát, ekkor jelent meg Henry Lee, a híres brit természettudós könyve, a zöldségbárány eredetéről és az egész mítosz történetéről.[3]

Anélkül, hogy elvitatnánk Henry Lee (1826? – 1888) érdemeit az alapos tényfeltáró munkában, igazságot szerzünk Diderot-nak is, aki nemcsak alapos, de kifogástalan munkát is végzett. Bővebben…

Dom Pérignon nem-találmányai

6 SirGeorgeEtherege
Sir George Etherege (1636? – 1692)

“Then sparkling Champaign
Puts an end to their reign;
It quickly recovers
Poor languishing lovers…”

„Akkor habzó pezsgő,
Hatalmuk megdöntő,
Gyorsan feléleszti,
Ki párját szereti…”

Sir George Etherege: The Man of Mode, or, Sir Fopling Flutter (A divatos férfiú, avagy Nyimnyám Nyafogó Uram), IV/1.[1]

0 Dom_Perignon_Sculpture

Dom Pérignon (1638 – 1715)

1 Moiremont

Moiremonti Apátság

Pierre Pérignon, jelentős bortermelő atya gyermeke, jó hangú fiúcskaként a Moiremont-i Apátság gyerekkórusában énekelhetett. Jezsuitáknál tanult, tizenhét évesen mégis a bencés rendet vette fel (ez csodás elemnek tűnik az életrajzban, lehetséges, hogy a fogadalomtételre jó pár év kemény munkája után került sor).[2] 1668-ban a csodás és nagy múltú Hautvillersi Apátságba küldték – 650-ben alapította Reimsi Szent Nivard érsek, vértanú – , ahol pincemesterként és szerzetesként élte le további hosszú életét.

2 abbey-hautvillers

Hautvillersi Apátság

3 Nivard_choisi_l'emplacement_0131

Reimsi Szent Nivard († 675) kijelöli az Hautvillersi Apátság területét

Így lett, a pater azokban a századokban francia földön honos megfelelőjeként, Dom. Kiválóan töltötte be hivatalát, a borok szaktekintélye volt. Tisztában volt vele, miféle pusztítást vihet végbe a borok utóérése a palackokban, így, számításba véve a rendelkezésükre álló gyatra üvegminőségű palackokat is, életét arra tette, hogy a borok utóérésének elejét vegye. Emiatt különös súlyt helyezett rá, hogy az apátság szőlőjében vörös termésű, és utóérésre kevésbé alkalmas, alacsony szőlővesszőket termesszenek.
Röviden, Dom Pérignon mintha mindent elkövetett volna annak érdekében, hogy ne találja fel a pezsgőt. Így is lett, nem találta fel. Bővebben…

Athanasius Kircher és következményei

1 Athanasius_KircherAthanasius Kircher (1601 – 1680) “százmester“, jezsuita szerzetes századának lenyűgöző “szerzete” volt: hieroglifákat fejtett meg, kínai nestorianusok nyomait tanulmányozta (helyesen), egyiptomi keresztényekről írt (helytelenül – de helyes volt feltárása az óegyiptomi és a kopt nyelvek rokonságáról), ószövetségi események tudományos magyarázatára törekedett, teóriát dolgozott ki a Földgolyó belső hőforrásairól, mondott ezt-azt a gravitációról, szerelemről, jeles biológus volt. Bővebben…