Descartes címkéhez tartozó bejegyzések

Szökés Berkeley karjaiból


Curioso de la sombra
y acobardado por la amenaza del alba
reviví la tremenda conjetura
de Schopenhauer y de Berkeley

que declara que el mundo
es una actividad de la mente,
un sueño de las almas,
sin base ni propósito ni volumen.

Borges (1899 – 1986): Amacener (Fervor de Buenos Aires, 1923)[1]


Árnyakra lesve,
meghőkölve a hajnal jöttén,
újraéltem Schopenhauer és Berkeley
iszonyú sejtését, mely a világot
az elme tettének nyilvánítja,
a lelkek álmának,
s alapja, célja, terjedelme nincsen.

Hajnal (Buenos Aires-i láz, 1923)

Ha valaki számára nem lett volna addigra világos, Borges egy 1977-ben adott interjújában ki is mondja kereken, életművére a filozófusok közül legnagyobb hatással kettő volt: Arthur Schopenhauer (1788 – 1860) és George Berkeley. (A kérdést már érintettük.) Életművére kétségtelenül, racionalitással kacérkodó gondolkodásmódjára semmiképpen. Mikor egyik kérdezője, Denis Dutton (1944 – 2010) rákérdez, el is ismeri, hogy olyan novellái, mint amilyen az 1940-ben napvilágot látott Tlön, Uqbar, Orbis Tertius, a Berkeley-élmény közvetlen hatását tükrözik.[2] Ezt támasztja alá Marina Martín nagyszabású tanulmánya, a Borges Via the Dialectics of Berkeley and Hume (Borges Berkeley és Hume dialektikáján keresztül) is. Mint Borges is előszeretettel idézi, David Hume (1711 – 1776), akinek okságelméletén Berkeley erőteljes befolyása érződik, az 1748-ban megjelent, An Enquiry Concerning Human Understanding (Tanulmány az emberi értelemről) című művében dőlt betűkkel emeli ki Berkeley nézeteiről: they admit of no answer and produce no conviction (nem engedik az ellenérvet és nem bírnak meggyőző erővel).[3] Bővebben…

Reklámok

Félszegúszók

1 Duynen

Duynen (1628 – 1680?): Csendélet

Darwin (1809 – 1882) A fajok eredete (1859) harmadik kötetében  beszámol a félszegúszó halak különféle fajairól („változatairól”), így a nagy rombuszhalról, melyek egyik szeme a test másik oldalára „átcsúszott”. Darwin tudomása szerint a rombuszhalak baloldala hordozza a szemeket, a többi félszegúszó a jobb oldalon lát mindkét szemével.[1] Különös módon éppen a darwinizmus ellenfelei láttak ebben kapaszkodót. Képtelenség, úgymond, túlélésre képes átmenetet találni a szemüket a két oldalukon hordó állatok és azok között a fajok között, melyek, igaz, kitűnően, elboldogulnak az egyik oldalukon összegyűlő szemeikkel. Mi előny is származhat egy félig átcsúszott szemből? (Túl a kétségtelen esztétikai nehézségeken.) Az antidarwinizmus ellenfelei azonban csattanós válasszal szolgáltak. Bővebben…

Lego ergo Cartesius sum, de aggodalomra nincs ok

Borges (1899 – 1986) 1925-ben megjelent, az életmű szempontjából döntő jelentőségű, La encrucijada de Berkeley („Berkeley válaszúton”) című esszéje magyarul 1996-ban jelent meg a Nagyvilágban Scholz László fordításában Berkeley dilemmája címmel.[1] Sok más művével együtt ez is fellelhető volt az internet végtelen pampáin, ám mára visszaszorult a Gutenberg-galaxisba. Ott viszont szélsebesen terjed, egyre több válogatásban megtalálhatjuk. Bővebben…

Fények a gyémántban

1 briliansA gyémánt nevét a latin diamason keresztül a görög ἀδάμας-ra (adamas) vezetik vissza, melyet az ἀ- ‎(a-, „nem”) és a δαμνάω, damnao („legyőz”) összetételével magyaráznak, és kétségkívül „hajlíthatatlant” jelent az innen eredő angol adamant szó. Ám ezt a fejtegetést a neves nyelvész, Robert Stephen Paul Beekes hangtani alapon aggályosnak tartja és népi etimológiának minősíti, egyben mutat egy sereg ókori héber nyelvet, melyben ugyanez a szó megjelenik.

2 elmesu

elmesu

Az ősforrás talán az erre már kevéssé emlékeztető akkád elmesu, mely borostyánkövet jelentett.[1]  Bővebben…

Honnan ered a szivárvány?

1 wrangell St.Elias NP

a Wrangell-St.Elias Nemzeti Park Alaszkában

A szivárvány tudományos magyarázatával mai ismereteink szerint Aristoteles (Kr. e. 384 – 322) foglalkozott először. A fénytörés fogalma és a színek keletkezésének akár csak hozzávetőleges ismerete nélkül egy efféle magyarázat fizikai ereje csak csekély lehet. Aristoteles hatalmas rábeszélő apparátust, ugyanakkor a filozófiaitól távol álló, világos, tudományosra emlékeztető nyelvet használ. Törekvése, hogy pontos megfigyelésekből (kettős szivárványok, elhelyezkedésük, holdszivárvány) ésszel felfogható módon racionális következtetésekre jusson, mindenképpen mintául kellett volna szolgáljon követőinek, akik azonban leginkább a tekintélyére apelláltak, józan kritika nélkül. Bővebben…