Descartes címkéhez tartozó bejegyzések

Félszegúszók

1 Duynen

Duynen (1628 – 1680?): Csendélet

Darwin (1809 – 1882) A fajok eredete (1859) harmadik kötetében  beszámol a félszegúszó halak különféle fajairól („változatairól”), így a nagy rombuszhalról, melyek egyik szeme a test másik oldalára „átcsúszott”. Darwin tudomása szerint a rombuszhalak baloldala hordozza a szemeket, a többi félszegúszó a jobb oldalon lát mindkét szemével.[1] Különös módon éppen a darwinizmus ellenfelei láttak ebben kapaszkodót. Képtelenség, úgymond, túlélésre képes átmenetet találni a szemüket a két oldalukon hordó állatok és azok között a fajok között, melyek, igaz, kitűnően, elboldogulnak az egyik oldalukon összegyűlő szemeikkel. Mi előny is származhat egy félig átcsúszott szemből? (Túl a kétségtelen esztétikai nehézségeken.) Az antidarwinizmus ellenfelei azonban csattanós válasszal szolgáltak. Bővebben…

Lego ergo Cartesius sum, de aggodalomra nincs ok

Borges (1899 – 1986) 1925-ben megjelent, az életmű szempontjából döntő jelentőségű, La encrucijada de Berkeley („Berkeley válaszúton”) című esszéje magyarul 1996-ban jelent meg a Nagyvilágban Scholz László fordításában Berkeley dilemmája címmel.[1] Sok más művével együtt ez is fellelhető volt az internet végtelen pampáin, ám mára visszaszorult a Gutenberg-galaxisba. Ott viszont szélsebesen terjed, egyre több válogatásban megtalálhatjuk. Bővebben…

Fények a gyémántban

1 briliansA gyémánt nevét a latin diamason keresztül a görög ἀδάμας-ra (adamas) vezetik vissza, melyet az ἀ- ‎(a-, „nem”) és a δαμνάω, damnao („legyőz”) összetételével magyaráznak, és kétségkívül „hajlíthatatlant” jelent az innen eredő angol adamant szó. Ám ezt a fejtegetést a neves nyelvész, Robert Stephen Paul Beekes hangtani alapon aggályosnak tartja és népi etimológiának minősíti, egyben mutat egy sereg ókori héber nyelvet, melyben ugyanez a szó megjelenik.

2 elmesu

elmesu

Az ősforrás talán az erre már kevéssé emlékeztető akkád elmesu, mely borostyánkövet jelentett.[1]  Bővebben…

Honnan ered a szivárvány?

1 wrangell St.Elias NP

a Wrangell-St.Elias Nemzeti Park Alaszkában

A szivárvány tudományos magyarázatával mai ismereteink szerint Aristoteles (Kr. e. 384 – 322) foglalkozott először. A fénytörés fogalma és a színek keletkezésének akár csak hozzávetőleges ismerete nélkül egy efféle magyarázat fizikai ereje csak csekély lehet. Aristoteles hatalmas rábeszélő apparátust, ugyanakkor a filozófiaitól távol álló, világos, tudományosra emlékeztető nyelvet használ. Törekvése, hogy pontos megfigyelésekből (kettős szivárványok, elhelyezkedésük, holdszivárvány) ésszel felfogható módon racionális következtetésekre jusson, mindenképpen mintául kellett volna szolgáljon követőinek, akik azonban leginkább a tekintélyére apelláltak, józan kritika nélkül. Bővebben…