Timur Lenk címkéhez tartozó bejegyzések

Abaris nyila

A nagy Nyíl útján, meg nem állva,
Hitesen és szerelmesen,
Förtelmeit egy rövid Mának
Nézze túl a szemem.

Ady Endre (1877 – 1919): Új s új lovat (1914-15)[1]

A nagy Nyíl, mely ki-kilövi alólunk a lovakat, mégis irányt szab nekünk, az élet maga, melyet, Søren Aabye Kierkegaard (1813 – 1855) szavával, előrefele élünk, de csak visszafele érthetjük meg[2].
Kierkegaard kutatói sokat megtudnak a filozófus nem kiadásra szánt munkafüzeteiből, melyekben a nagy művek vázlatai, előmunkálatai is helyet kaptak. Kierkegaard jegyzetfüzetekbe dolgozott, melyek címlapjára kettőzött nyomtatott betűket írt. Dánul ezeket Journalenekenek mondják, ami annyit tesz, „feljegyzések” vagy „jegyzetfüzet”, és az angolszász irodalomra hull a leiterjakab szégyene, amikor ezt angolra Journalsként (kvázi „folyóirat”) fordítják. Ezek egyikében találjuk a következőt:

Naar man har een Tanke, men en uendelig, da kan man bæres af den hele Livet igjennem, let og flyvende, ligesom Hyperboræeren Abaris, der baaret af en Piil, bereiste hele Verden
Herodot IV, 36

JJ32[3]

Egy embert, akinek egyetlen gondolata van, de az végtelen, az végigviheti őt egész életén át, könnyen és gyorsan, akár csak a hüperboreaszi Abaris, aki egy nyílon hatolt végig a Földön.
Herodotos IV / 36

Három lehetőség bontakozik ki. Kierkegaard vagy nem nézte meg a hivatkozott helyet, vagy megnézte és félreértette, vagy Herodotos (Kr.e. 484? – 425) szavai keverednek benne egyéb olvasmányélményeivel. A Történelem idézett helyén ugyanis ez áll:

Mindezt a sokat mondtam el a hüperboreasziakról, és legyen ennyi elég; ennek megfelelően aztán nem is mesélem el Abaris mítoszát, aki állítólag hüperboreaszi volt, és nyilát végigvitte a világon, miközben nem vett ételt magához.[4]

Herodotos szerint tehát Abaris vitte a nyilat és nem megfordítva. Nem jelentős a különbség, de ki kell elégítsük feltámadt érdeklődésünket Abaris és mítosza iránt.

Bővebben…

Reklámok

Kelet

Az indoeurópai (h)r-nw-, „folyni”, „mozogni”, „szaladni”[1] gyökből kialakult szavak egy csoportját korábban már áttekintettük. A folyás mint folyomány, következmény megy át a latin oriri, „származni”, majd „születni”, „felkelni”, sőt, „feltűnni” igenévbe[2], és, érthetően, ez az alapja a „kezdetnek”, origónak is[3]. A „napfelkelte”, ebből a „keleti égtáj” így lett a latinban oriens[4], amint ezt legutóbbi rövid áttekintésünkben megemlítettük, míg a Kelet, azaz az ázsiai vagy keleti mediterrán országok megjelölésére az Orient[5] alak fejlődött ki.

1-illinois-orient

az Orient népszerű településnév az Egyesült Államokban (Illinois, Iowa, Dél-Dakota, Maine)

Bővebben…

Betelgeuse: kéz vagy hónalj?

1 BetelgeuseA szuperóriások tömege legalább tíz Nap-tömeg, átmérőjük úgy százszor, fényességük tízezerszer nagyobb a mi barátságos Fókuszunkénál.[1] A sárga szuperóriás fázis egy-egy nagy tömegű csillag életének jellegzetes, pillanatszerű (ezer éves léptékű), nagy változásokat előidéző szakasza.[2] Kr.e. 200 körül kínai csillagászok sárgának látták az impozáns méretű Betelgeusét, amiből arra lehet következtetni, hogy a viszonylag fiatal, tízmillió éves óriáscsillag akkor mehetett át a fázison.[3] Hogy több ezer éves szövegekben felbukkanó állat- és növényneveknek milyen élőlény felel meg, esetenként sokkal nehezebb kérdés, mint ugyanez domborzati elemekről, hegyekről, folyókról, de még itt is nagyobb a bizonytalanság, mint a csillagokban. Ettől függetlenül a bizonyosság még itt sem teljes, sokszor terhelik fordítási hibák is a századok egymásnak átadott neveit. Bővebben…

Nagy-nagy türelem

1 Akbar

jezsuiták I. (Nagy) Akbar (1542 – 1605) udvarában

A mong szó egyesek szerint „bátrat” jelent a régi mongolok nyelvén, melyből a nép neve is származik – mára ennek a szónak nincs nyoma.[1] Bővebben…

Händel és Savoyai Jenő

George-ot íróasztalánál fogadta – nagy volt – az írószék is nagy volt; az izgága törpét, Szavojai Jenő herceget – hadd túlozzunk kicsit, egyébként minek volna komédiás az ember – George éppenhogy észrevette: néha babák vagy elfelejtett női alsóruhák hevernek így fotelok karfáin.[1]

Szentkuthy Miklós (1908 – 1988): Händel

2 James_Quin

James Quin (1693 – 1766)

„Regényes életrajzában” Szentkuthy Miklós részletesen beszámol egy velencei találkozóról az ifjú Händel (1685 – 1759) és Savoyai Jenő között, melyet a neves angol színész, James Quin szájába ad. Ez a találkozó teljes egészében fikciónak mondható a következő rövid oknyomozás eredményeképp. Bővebben…

Seroe, a 193 napos király

 

1 Batoni v. Meytens Metastasio

Batoni v. Meytens: Metastasio

2 Johann Joachim Quantz

Johann Joachim Quantz

A barokk kor legnagyobb hatású librettistája, akinek életművét halála után még sokáig megbecsülték és fel is használták, Pietro Metastasio (1698 – 1782) a kor ünnepelt velencei zeneszerzőjével, Leonardo Vincivel (1690 – 1730) együttműködve szövegkönyvet írt számára Seroe (Siroe), Perzsia királya címmel. A művet 1725 karneválján mutatták be Velencében. A jeles fuvolista, Quantz (1697 – 1773) elismerőleg számol be az Aranyszájú Szent János Színházban megtartott előadásról, és az ugyanott hallott Porpora (1686 – 1768)-darab, a Siface fölébe helyezi. Bővebben…