A fej

1 IV_Henrik

IV. Henrik (1553 – 1610)

A Jó Henrik királyban (navarraiként III., franciaként IV.) valóságos vallásháború dúlt. (Voltaire róla szóló művével már találkoztunk.)  Katolikusnak keresztelték, de anyja, III. d’Albret Johanna navarrai királynő kálvinista szellemben nevelte, sőt, Navarra államvallásává is a kálvinizmust tette. Anyja halálát követően már mint navarrai király és vérségi alapon (a nőági örökösödést kizáró száli törvények értelmében) francia trónvárományos, politikailag helyénvalónak találta még abban az évben feleségül venni a vele egy idős Francia (Valois) Margit királylányt (1553 – 1615) Párizsban, augusztus 18-án.

2 Jeanne-albret-navarre

III. d’Albret Johanna (1528 – 1572)

3 Catherine-de-medici

Medici Katalin (1519 – 1589)

Hat napra rá rendezte meg anyósa, Medici Katalin, spanyol háttértámogatással, a vendégseregen kezdve a Szent Bertalan-éji mészárlást (sokezer halott). Maga Henrik ifjú feleségnek köszönhette megmenekülését, miután visszatérést ígért a katolicizmushoz. 1576-ig a királyi udvar “aranyketrecében” tartották fogva, akkor elmenekült, és Toursban esküvel megerősítve tért vissza protestáns hitéhez (valamint a protestáns királyellenes seregekhez). (A vallásháborúk szabdalta Franciaország megnyeréséért valójában két ország: Spanyolország és Anglia harcolt.)

4 Anjou_IIIH

III. Henrik (1551 – 1589)

A gyermektelen, katolikus III. Anjou Henrik francia király egyre nyíltabbá tette, hogy utódjának minden korábbi viszály dacára a navarrai rokont szánja. Közjogi relevanciája az efféle szándékoknak csekély, minden a király halálát követő közhangulattól, megítéléstől függ, de nem mellékes, hogy maga a király kit és milyen eszközökkel támogat az utódlásban. Jacques Clément (1567 – 1589), a Katolikus Liga fanatikus híve egy látomását követően papruhában közelítette meg a királyt, fontos titkok állítólagos birtokosaként, majd, közvetlenül azelőtt, hogy felkoncolták, leszúrta a királyt. III. Henrik másnap reggel halt meg, halálos ágyán újból megerősítette szándékát Navarrai Henrik királlyá választásáról. Clément tettét a Katolikus Liga dicsőítette, maga a pápa, V. Szixtusz is, sőt, Clément szentté avatása is felmerült.
Így lépett trónra az első Bourbon, IV. Henrik.

5 Jacques_Clement

Jacques Clément (1567 – 1589) leszúrja III. Henriket

6 Pope_Sixtus_V

V. Szixtusz (1521 – 1590)

IV. Henrik trónralépésekor pontosan felmérte, hogy egy erős katolikus túlsúlyú országban nem lehet király protestánsként. Mindamellett nemcsak nagy türelmet mutatott vallási téren, de lassanként újra visszatért kálvinista felfogásához. Helyzete a francia trónon ingékony volt, legkevesebb húsz ellene elkövetett merényletkísérletről tudunk.

Northern rose window of the cathedral Notre-Dame in Chartres, FranceÁm nagy szerelme, Gabrielle d’Estrées, Beaufort és Verneuil hercegnője, Monceaux márkinője ösztönzésére 1593-ban – ha lehet hinnünk – “Paris vaut bien une messe!”  (Párizs megér egy misét) felkiáltással végleg katolikus hitre tért, aminek következményeként 1594-ben a Chartres-i katedrálisban katolikus ritus szerint is királlyá koronázták. Mindamellett… Spanyolellenes politikája egy újabb katolikus túlbuzgót, François Ravaillacot (1578 – 1610) arra ösztönözte, hogy az addigra már közkedvelt királyt hintajában halálra szúrja.

valaszto

8 Assassination_of_Henry_IV_by_Gaspar_Bouttats

id. Gaspar Bouttats (1640? – 1696?): IV. Henrik meggyilkolása

Vallások közt bolyongva Navarrai Henrik a szebbik nemnél keresett megnyugvást. Ismert szeretőinek arcképcsarnoka:

9 DianedAndouins1565

Diane d’Andoins bárónő, grófné (1554 – 1621)

10 La_Belle_Fosseuse

Françoise de Montmorency-Fosseux  márkinő (1566 – 1641)

11 Gabrielle_d_Estrees

Gabrielle d’Estrées hercegnő (1573 – 1599)

 

12 catherine_henriette_de_balz

Catherine Henriette de Balzac d’Entragues márkinő (1579 – 1633)

 

13 Jacqueline_de_Bueil

Jacqueline de Bueil grófnő (1588 – 1651)

 

14 Charlotte

Charlotte des Essarts grófnő (1580 – 1651)

 

valaszto

XIR188777

Bertrand Barère de Vieuzac (1755 – 1841)

Egy újabb buzgó, Bertrand Barère de Vieuzac  újságíró és a Felső-Pireneusok képviselője, a Szabadság fáját zsarnokvérrel öntözendő, 1793-ban a párizsi Konventben nagy hatású beszédet mondott, melyben a hagyományosan a Saint-Denis-i bencés apátságban eltemetett francia királyok exhumálását és meggyalázását követelte. A fontos és sürgető feladatról a Konvent határozott, levezénylését egy kiugrott bencés szerzetesre, Dom Germain Poirier-re (1724 – 1803)  bízták. Minél lejjebb állt valaki a végrehajtási sorban, annál világosabban felismerte, hogy a királytetemek kiforgatásának hírére odasereglett hatalmas tömeg nemcsak a forradalmi propaganda eszközéül szolgálhat, hanem szép magánjövedelmek is húzhatók ereklye- illetve szuvenírgyűjtő hajlamukból. Még a kolostort meg- és felújító nagy Suger apát (1081 – 1151) hamvait sem kímélték. IV. Henrik maradványainak előráncigálásakor azonban hideglelős félelem lett úrrá a jelenlevő forradalmárokon: a holttest szinte érintetlen állapotban feküdt koporsójában. Így azt nem vonszolták ki és darabolták fel, hanem koporsóstul a falhoz támasztották. Három napig állt így, aztán a gyűjtők őt is megtépték.


Ami a királyokból, így IV. Henrikből is megmaradt, 1817-ben közszemlére bocsátották  – a feje nélkül.

Henri
1919-ben Drouot árverésén egyéb csecsebecsék között felbukkant egy mumifikálódott fej, amelyet 3 frankért Joseph-Émile Bourdais fényképész vásárolt meg.

16 Joseph_Emile_Bourdais

Joseph-Émile Bourdais (1881 – 1946)

Lelkes propagandaakcióba kezdett népszerűsítendő a gondolatot, hogy a fej IV. Henrik királyé, azonban hatalmas erőfeszítései dacára sem adtak hitelt a teóriájának. 1946-ban a Louvre-nak akarta adományozni, de nem fogadták el. A fényképész öröksége végül a család egy tagja Angers-i padlásszobájának ruhásszekrényében kötött ki. Új küzdelem indult, történészeknek számolt be a fej történetéről, akik a beszámolókat ad acta tették, végül egy további újságíró, Stéphane Gabet és a paleopatológus Philippe Charlier  érdeklődésére előkerült a rég megírt levél, és a törölközőbe csavart fejet előbányászták ládájából.
Rögtön feltűnést keltettek azok a sérülések, melyeket a különféle, ellene végrehajtott merényletek során IV. Henrik is elszenvedett az arcán, és amelyeket korabeli ábrázolások is megörökítették. A leírásokból nyilvánvaló volt, hogy a király holttestét bebalzsamozták. Nem találták azonban a tojásfúvók által is alkalmazott két kis kerek nyílást a koponyán – hiszen a lágy részeket a balzsamozók eltávolítják. Mi több, röntgenes vizsgálatok az agy kiszáradt darabjait mutatták a koponya halántéklebeny felőli oldalán. Ám ekkor ütköztek Lamartine (1790 – 1869) egy megjegyzésébe, mely szerint a királyt “olasz módszer” szerint balzsamozták.

17 Lamartine

A kutatócsoport legott Firenzébe utazott, hogy ottani szakértőkkel konzultáljon az “olasz módszer” mibenlétéről. Arra jutottak, hogy az olaszok, bízván fertőtlenítési technikájuk tökéletességében, az agyat nem távolították el a koponyából, mert nem tartottak bomlástól. Ehhez hozzávették szerető második feleségét, Medici Máriát (1575 – 1642), aki “bizonyára” ragaszkodott a balzsamozás olasz módjához, és így, számítógépes grafikával megerősített diadalmas elméletüket koraéretten, 2010-ben közzétették, még a génvizsgálatok befejezése előtt. Ám fordult a kocka. 2013-ra befejeződtek az összehasonlító vizsgálatok a király vérvonalába eső egyéb uralkodókból fennmaradt szuvenírekkel, és nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a fejnek se a királyhoz, se a királyi vérvonalhoz semmi köze sincs.  Ezt követően a 2010-es morfológiai érveket is sorra vették, és azok gyengesége is csakhamar kiderült.
A király leszármazottai sem maradéktalanul elégedettek a történtekkel. XX. Lajos szerint illő lenne végső nyugtot adni ősenek, IV. Henriknek, és Orléans-i Henrik Fülöp Péter Mária, Párizs grófja jó szimattal a kezdetektől kételkedett a fej azonosságában.

18 XX Louis Alphonse Gonzalve Victor Emmanuel Marc de Bourbon

XX. Lajos

19 Henri Philippe Pierre Marie d_Orleans Parizs grofja

Orléans-i Henrik Fülöp Péter Mária gróf

20 sir

Joseph-Émile Bourdais sírja Párizsban

Advertisements

15 responses to “A fej

  1. A cáfolatt előtt még gyorsan igazoltatták a fejjel XVI. Lajos lopótökben őrzött vérét.

    Kedvelik 1 személy

  2. -t (bár múlt idő)

    Kedvelés

    • Gimnazista koromban dühös voltam, hogy az irodalomtanárnőnk (Gyürei Vera, Szabó László filmrendező felesége) az összes nyelvtanóra helyett is irodalomórát tartott, mondván, úgyis nagyon kevés idő van az irodalomra. Nekem az eleve rém soknak tűnt, az algoritmikus jellegű nyelvtant viszont matematikusként kedveltem. 🙂

      Kedvelik 1 személy

  3. Lúzerségemre jellemző eset: negyedéves korunkban volt irodalomtanítás tantárgyunk, az első órán valószínűen nem voltam, a másodikra kis késéssel érkeztem, de a buszon felkészültem, amire kellett: átnéztem az új kilencedikes irodalom könyvet. A szemináriumi szobában elég lagymatagnak éreztem a már javában “álló” vitát a tankönyvről, és kicsit hosszabban hozzászóltam, amellett érvelve, hogy mennyire életellenes a nyelvezete is, a fogalomkészlete is, nincs az a tizennégy éves gyerek, aki ezt az esztétizáló baromságot megértené stb. A csend betonkeménnyé dermedt, utóbb mondták, hogy na ő volt Gy. V., a tankönyv szerzője. (Becsületére legyen mondva, a legkisebb bosszú sem ért.)
    Aztán azt is rebesgették, bizonyára aljas pletyka, hogy ő írta Szabó István filmjeit.
    Nemrégiben volt egy különösen okos tanítványom (matematikus), a leíró nyelvtant elemi szinten is képtelen volt megérteni. Nagyrészt én is bármely pontján kimozdítható rendszernek gondoltam mindig is, de azért ezen az eseten el kellett gondolkodnom.

    Kedvelik 1 személy

    • Kedves Irodalomtanár!

      Jó tudni, hogy vannak közös ismerőseink e kis világban. Igen, igen, az a bizonyos életidegen, esztetizáló nyelvezet… Akik az osztályból ezt el tudták sajátítani (a megfelelő pillanatokban odavetett francia szavakkal, mint pl. “szünesztézia”, bár ez inkább görögös, vagy correspondance), azok tündököltek Veránál. 🙂

      Kedvelik 1 személy

  4. Sajnos sokan vagyunk így vagy úgy rossz magyartanárok, viszont szerencsére vannak lényegesen kellemesebb emlékeket idéző közös ismerőseink is.

    Kedvelik 1 személy

    • Nocsak, kiváncsivá tettél! (Gondolom, itt a tegeződés dívik. A baj csak az lehet, ha a blog T. gazdája morogni kezd, hogy mi itt egymással diskurálunk ahelyett, hogy — az egyébként kiváló — sztoriját bogoznánk.)

      Kedvelés

  5. Navarrai Henrik szeretői arcképcsarnokát tanulmányozva feltűnik, hogy csak elvétve fordul elő szép női arc, sokkal inkább az erőt sugárzó, markáns, szinte már fétfias arcok dominálnak. Vajon miért?

    Kedvelés

  6. 1. Nem lenne igazságos a morgás, hiszen – ilyenek ezek a szálak – becsülettel utánanéztem a száli törvényeknek.
    2. Nem mernék tudatlanul lélekbúvárkodni, de ha belegondolok, hogy ezek bizonyára idealizált arcképek….

    Kedvelik 2 ember

    • Igen, a képek idealizált mivolta reális eshetőség, de szerintem itt még szerepet játszik a hatalom, khmmm, nem-szépítő hatása hölgyek esetében.
      (Tudom, ez szexista megjegyzés volt…) Persze, az idealizáltság jelentheti pontosan azt is, hogy a festő valahogy ki akarta fejezni az illető főúri hölgy hatalmát, erejét, és ezért kicsit torzított.

      Kedvelés

  7. Kevés a szép nő, mit tegyünk, és Henrikünk, mint Don Giovanni, mennyiségi alapra helyezkedett. A torzítás iránya is teljesen érthető. A második feleséget, szegény Medici Máriát nem tettem be, ő tűrte a legtöbbet, de túlfeszítette volna a kereteket.

    Kedvelik 1 személy

  8. Hm… Ha már a nőké a választás, az előbb-utóbb a férfiak elparadicsommadarasodásához vezet, nem? Bár ez legfeljebb egy másik faj szemében jelentkezik “szépség”-ként; a saját fajunkból nézve minél élesebb a verseny, annál kevesebb konkurens fog szépnek tűnni.

    Kedvelik 1 személy

  9. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s