Évezredek kisebb-nagyobb zsarnokai

GLOUCESTER
I cannot tell: the world is grown so bad,
That wrens make prey where eagles dare not perch:
Since every Jack became a gentleman
There’s many a gentle person made a Jack.

Shakespeare (1564 – 1616): King Richard III (1591? 1592?). I / 3[1]

GLOSTER
Én nem tudom. Felfordult a világ:
Hol nem mer a sas, ökörszemek rabolnak;
Mióta minden fajankó nemes lett,
Sok jó nemesből fajankót csinálnak.

Szigligeti Ede (1814 – 1878) fordítása[2]

GLOSTER
Nem tudom – züllött a világ s ökörszem
Prédál ott, hol a sas se mer leszállni:
Mióta minden bugrisból nemes lett,
Sok nemes úr bugrissá változott.

Vas István (1910 – 1991) fordítása[3]

Komédiaíró művészetének legkiemelkedőbb darabjában, a Kr.e. 414-ben bemutatott Madarakban (’Ορνιθες, Hornithes) Aristofanes (Kr.e. 446? – Kr.e. 386) két kiábrándult athéni kalandort, Pisthetairost (Rábeszélő) és Heuelpidest (Reménykedő) állítja elénk, akik a földi világról felemelkedve megalapítják „Felhőkakukvárt”. A darab egy különösen nagy kultúrtörténeti jelentőségű részletében ezt olvassuk:

Πισθέταιρος

κἂν Διὶ θύῃ βασιλεῖ κριόν, βασιλεύς ἐστ᾽ ὀρχίλος ὄρνις,
ᾧ προτέρῳ δεῖ τοῦ Διὸς αὐτοῦ σέρφον ἐνόρχην σφαγιάζειν.

Ἐυελπίδης
ἥσθην σέρφῳ σφαγιαζομένῳ. βροντάτω νῦν ὁ μέγας Ζάν.

Pisthetairos

kan Dii thye basilei krion, basileus est’ horkhilos hornis,
o protero dei tu Dios autu serfon henorkhen sfagiazein.

Heuelpides
hesthen serfo sfagiazomeno. brontato nyn o megas Zan.

Arany János (1817 – 1882) Aristofanes összes komédiáját lefordította. A Madarak 1885-ben megjelent fordításában (az első kiadás 1881-ből való) Hepops (az egykori Tereus athéni herceg), akinek neve búbos bankát jelent, Banka néven lép színre, Therapon, akinek neve is, szerepe is szolga, esetünkben az egykori hercegé, Libuc lesz. (A libuc nem liba, hanem bíbic.[4]) A θεράπων, therapon ugyanis egyszersmind egy madár neve is lehetett, ma már kibogozhatatlanul, melyiké, de Arany szerint van, aki ökörszemnek gondolja. A fenti részlet fordításában[5] Banka is közbeszól. (Itt nem Arany „teremtő fantáziájára”, hanem a rendelkezésére álló ilyen szövegváltozatra kell gyanakodnunk.)

Nagy jelentőséget kell tulajdonítsunk Arany itt közölt első lábjegyzetének, mely egy magyar népmesét említ. Ez a mese, A szárnyasok királyválasztása az ökörszemet nemcsak a sas, de a bagoly vetélytársának is mondja.[6] A mese kiterjesztése a Ben Edwin Perry (1892 – 1968) jegyzéke szerinti 434-es Aisopos (Kr.e. 620? – 564)-fabulának.[7]
Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Kr.e. 350-ben írt Állattanának IX. könyvében beszél a πρέσβυς-ről (presbys, „presbiter”, „elöljáró”) vagy más néven βασιλεύς-ról (basileus, „király”), melyet ma az ökörszemmel azonosítanak. Mint írja, nemcsak a bagollyal, de a sassal is szembeszegül (ilyenképpen tehát méltó bármelyik görög nevére a kettőből, tehetjük hozzá). Mottónkból látjuk, hogy Shakespeare is tudott erről a viszályról (vagy Aisopostól, vagy Aristotelestől, de valószínűleg nem a magyar népmeséből), és Gloster (1452 – 1485) későbbi szavai mindenféle (igaz, bibliai) kacatról, amiket idézetül használ, csak megerősítik gyanúnkat. Egy másik madarat pedig τύραννος (tyrannos, „türannosz”, „király”) néven emleget, mely békésebb természetű, és a fejtetején látható sárga „koronájáról” kapta a nevét.[8] Vagyis ez a madár az a sárgafejű királyka, mellyel már találkoztunk. Sok nép vont párhuzamot közte és uralkodói között, így királykának nevezik az olaszok (reattino), a spanyolok (reyezuelo), a madarak királyának a portugálok (ave rei). Ez a két madár nem közeli rokon: külön családokba, az ökörszemfélék, illetve a királykák családjába tartoznak. Többször előfordulnak az antik szerzők műveiben.

uralkodói pompában: ökörszem és sárgafejű királyka

Ez a kristálytiszta kép a későbbi korokban elhomályosodna. De mi résen leszünk.
A Short and Succinct History of the Principal Birds Noticed by Pliny and Aristotle (Az id. Plinius és Aristoteles által feljegyzett főbb madarak rövid és tömör állattana) című, 1544-ben kiadott művében[9] William Turner (1509? – 1568) kizárólag sir Francis Lovell († 1552) tekintélyére hivatkozva (talán hangutánzó alapon) shrike-nak nevez egy madarat. A madarat Turner német földön több ízben, de Angliában mindössze kétszer látta. (Leírása nyomán a név széles körben elterjedt.) Ezzel a szóval az angol ma a gébicseket jelöli (mely ma egy egész neme a madárvilágnak). Turner leírása alapján azt valószínűsítik, hogy a nemen belül a nagy őrgébics fajról beszél.

nagy őrgébics és áldozata

A szabadban könyörtelen egérgyilkos fogságban valóban emelt hangon adja jelét nemtetszésének.

Amikor Eugène Rolland (1846 – 1909) a francia nyelv tájszólásainak kilencven szavát sorolja fel a gébicsre, egyik sem emlékeztet az angol shrike-ra. Harry Kirke Swann (1871 – 1926) A dictionary of English and folk-names of British birds; with their history, meaning, and first usage, and the folk-lore, weather-lore, legends, etc., relating to the more familiar species (Britannia madarainak angol és népi nevei, azok eredetével, jelentésével, első megjelenésével és a legismertebb fajokhoz kapcsolódó népi hiedelmekkel, beleértve az időjárással kapcsolatosakat, legendákkal stb.) 1913-ban kiadott kötetében megállapítja, hogy amikor Turner Aristoteles τύραννος-át (tyrannos) a nyn murderrel (a sárgafejű királyka korabeli neve) azonosítja (Tyrannus, Anglice a nyn murder)[10], helyesen jár el, de amikor ezt az elképzelését kiterjeszti a nagy őrgébicsre is, akkor már téved.[11]
Conrad Geßner (1516 – 1565) a Historia animalium (Állattan) című fő műve madarakról szóló, 1555-ben megjelent kötetében a gébicsről lanius néven ír. Itt nem állhatjuk meg egy kis kitérő nélkül.


Az indoeurópai lek-, „széttépni” gyökből ered többek között az azonos értelmű ógörög λᾰκίζειν, lakizein és a latin lacer, „széttépett”, az azonos értelmű angol lacerated őse. Sajnálatos módon „lacikonyha” szavunk nem az ott kapható, meglehetősen lacerált húscafatokról kapta a nevét, de még csak nem is Dobzse László (1456 – 1516) királyunk étkezési kultúrájáról, hanem a „lagzi” és a „konyha” szavainkból állt össze a nyelvfejlődésben.[12] A korábbi lacnius alak laniusszá egyszerűsödésével állt elő a latin szó a hentesre. Geßnerrel teljességgel egyet kell értsünk, hogy ezzel a szóval illeti a gébicseket. Egy különösen vad faj, a tövisszúró gébics nevének eredetét az erősebb idegzetűek itt megérthetik.[13] A tövisekre szúrt áldozatai az elnyúló agónia ideje alatt megőrzik frissességüket, legalábbis gasztronómiai értelemben. De a fecskeseregélyek családjába tartozó fojtógébicsek nemét az angol ajkúak ma is butcherbirdnek, „hentesmadárnak” hívják. Érthető módon Linné (1707 – 1778) a gébicsnemnek a Lanius tudományos nevet adta.[14]

örvös fojtógébics


Geßner névadása annál is figyelemre méltóbb, hogy úgy véli, ezt a madarat nem írták le az antik auktorok. Carl Jakob Sundevall (1801 – 1875) azonban úgy tartja, hogy az Aristoteles által emlegetett μαλακοκρανέυς, malakokraneus, „lágysisakú” a gébicset jelöli, ugyanakkor már ő is visszautasítja Turner feltevését, amikor azt állítja, emellett az aristotelesi τύραννος, tyrannos is ez a madár lenne, mint ahogy azt is, hogy Pierre Belon (1517 – 1564) collyrionja is a lanius lenne.[15]

Ugyanakkor Francis Gouldman (1607? –1689?) 1664-től kiadott A copious dictionary in three parts (Nagyszótár három részben) című alapvető munkájának 1678-ban kiadott kötetében azt írja, a ninimurdert, azaz a sárgafejű királykát némelyek a nagy őrgébicsnek, azaz a mollicepsnek gondolják.[16] A mollicepsben kirajzolódik a μαλακοκρανέυς, malakokraneus latin alakja. Noha a nagy őrgébics nem azonosítható a teljes gébics nemmel, a Gouldman által emlegetett „némelyek” legalább ebben nem jártak messze az igazságtól. George Jennison (1872 – 1938) az 1937-ben kiadott Animals for Show and Pleasure in Ancient Rome (Mutogatásra és élvezetre szánt állatok az ókori Rómában) című munkájában mégis elköveti azt a szarvashibát, hogy a μαλακοκρανέυς-t (malakokraneus) a tragikus sorsú kerti sármánnyal azonosítsa.[17]

kerti sármány

Következzék a második lefékezés.


Az indoeurópai kel-, „ragasztani” gyök az ógörög κόλλα, kolla, „ragasztó” szónak.[18] Természetesen ez az ógörög szó az alapja az állati eredetű ragasztók fő összetevőjére használt „kollagén” szónak.[19] Ógörög fejleménye, a κόλλαβος, kollabos az elvonatkoztatás szép jegyeit viseli magát: egyfelől a húr rögzítésére szolgáló lírakulcsot, másrészt a kelt tésztából készült, mai fogalmaink szerinti péksüteményt jelölték vele.[20] (Ez utóbbira a κόλλιξ[21], kollix, továbbá a κολλύρα[22], kollyra szót is alkalmazták.) A κολλύριον, kollyrion már ragacsos borogatás, melyből a latin collyrium, „szemkenőcs” származik.[23] Georgius Agricolát (1494 – 1555) minden érdekelte, ami a földdel kapcsolatos. Nagyszabású De natura fossiliumában (Az ásványok természetéről) a kétféle „samosi föld” egyikét collyrionként emlegeti, mivel a szemgyógyászatban vették hasznát.[24]

Samos földje

Ha egy pillantást vetünk a fehérhasú ökörszem jellegzetes „szemkenőcsére”, nem tudunk megszabadulni a gondolattól, hogy ezt a fajt nevezte Bellon collyrionnak.

fehérhasú ökörszem


A Chaucer (1343? – 1400) által emlegetett wariangle-ről, annak különféle névváltozatairól Walter Charleton (1619 – 1707) epikureus filozófus is tud. John Ray (1627 – 1705) Provincial Words (Tájszavak) című, 1674-ben kiadott kötete azt mondja, az a nagy őrgébics. Ugyanakkor Francis Willughby (Willoughby, 1635 – 1672) értékes adalékot fűz ehhez. Szerinte németül Werkangel vagy Warkangel, ami talán a Wurchangel változata, aminek szó szerinti jelentése „fojtóangyal”. Charles Swainson (1796 – 1971) tiszteletes posztumusz műve, a The Folk Lore and Provincial Names of British Birds (Brit madarak tájszavai és népi hagyományai) azt közli, hogy az egyesek szerint a tövisszúró gébics, mások szerint a nagy őrgébics.[25]

keleti királygébics

Mark Catesby (1682 – 1749) alapvető fontosságú Natural History of Carolina, Florida, and the Bahama Islands (Karolina, Florida és a Bahamák természetrajza) című gazdagon illusztrált leírásában szerepel a tirannusz nevű madár, azaz a keleti királygébics, melyet Linné e leírás alapján vett fel rendszerébe. Erre támaszkodva alkotta meg Bernard Germain de Lacépède (1756 – 1825) 1799-ben a tirannusz nemet.[26] Mármost hogy az illusztráció szerint ádázul légyre vadászó madár dölyfe, merészsége nagyobb madarakkal szemben vagy a fejtető enyhén borzolt, vörhenyes tollazata adta-e Catesby szájába az elnevezést, nem tudjuk[27], de akár ő, akár Linné visszaemlékezhetett arra, hogy a név aristotelesi. Annyira bizonyosan voltak műveltek, mint III. Richárd.

a zsarnoki természet tanújelei

Tirannuszoknak nevezett fajok (melyek többsége Közép- és Dél-Amerikában él) más nemekben is, sőt különböző családokban kaptak helyet.

tirannuszok: arkansasi, barát-, szúnyogevő, nyársas, kormos, kormosfejű, koronás, pompás, ollósfarkú

A végső tanulságot Händel (1685 – 1759) zenéjével levonva: Élj, tirannusz!


[1] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/angol.htm#d1e1836

[2] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/magyar.htm#d1e15056

[3] Shakespeare összes művei

[4] libuc

[5] https://moly.hu/system/covers/big/covers_54699.jpg

[6] A szárnyasok királyválasztása

[7] http://mythfolklore.net/aesopica/perry/434.htm

[8] Állattan, IX.

[9] http://bhl-china.org/bhldatas/pdfs/t/turneronbirdssho00turn.pdf

[10] nyn murder

[11] Turner tévesztése

[12] https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Lacikonyha

[13] a tövisszúró gébics és áldozatai

[14] Lanius

[15] https://theodora.com/encyclopedia/s/shrike.html

[16] molliceps

[17] Jennison tévesztése

[18] κόλλα

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/collagen

[20] κόλλαβος

[21] κόλλιξ

[22] κολλύρα

[23] https://en.wiktionary.org/wiki/collyrium

[24] samosi földek

[25] wariangle

[26] Tyrannus

[27] Catesby és Linné

6 responses to “Évezredek kisebb-nagyobb zsarnokai

  1. Érdekes, én a lacikonyha eredetét nem úgy ösmértem, mint “lagzi konyha”, hanem olyan nyári, udvari, nyitott konyha, amit csak a meleg idő beálltával, Szent László, azaz Laci napon nyitottak ki.

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Veréb | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A parányi ökörszem, az ember és valamelyest a kvézál előtör barlangjából | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kalandra fel! | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s