Bugát Pál címkéhez tartozó bejegyzések

Lelki nyugalmunk visszaállítására

Legutóbb az összes lehetséges mottót „ellőttük” mai írásunk éléről, így ma in medias res indítunk. Az „ülni” jelentésű ismerős indoeurópai sed- gyök, mint ahogy ez egy indoeurópai gyöktől el is várható, szerteágazik, de ezúttal ez a szerteágazás, mondhatni, párját ritkítja. Az indoiráni vonalon a szanszkritसीदति, sidati jellegzetes keleti gócpont. Hasonlóan, mint már láttuk, az azonos értelmű óegyházi szláv сѣдѣти, szjagyatyi[1] az orosz сидеть alapja[2], ahogy (túl a „legvadabb” iráni, örmény, balti, kelta fejlődéseken) az előgermán sitjaną-ból eljutottunk a mai angol sit, „ül” szóig[3] is. A nyelvfejlődés szép ívben Dél-Európába hajlítja az indoeurópai gyököt. Erre vezetik vissza az ógörög ἕδος, hedos szót („ülés”, „szék”), mely, szintén láttuk, olyan fontos magyar szavaink alapja, mint „katedra”, „katedrális”, „szanhedrin”, „poliéder” és „efedrin”. De erre itt és most éppen csak röviden visszautalunk. Ezúttal a latin vonulatra irányítjuk figyelmünket. Bővebben…

Reklámok

Sári Pál fiának ki vonta félre a száját?! – a guta és a szépasszonyok

György ijedve hátrál, oda van egészen:
E csapás utósó szélütése lészen

Arany János (1817 – 1882): Toldi (1846).
II. ének, 14. vers[1]

Bugát Pál (1793 – 1865) nyelvújító lendülete vonta el az orvosi szóhasználatban „bénulás” jelentésűvé vált „hűdés” szót a „szélhűdésből”, abbéli tévedésében, itt a nyelvújításban vele azonos értelművé tett „szélütés” „ütésének” mintájára önálló szó kapcsolódott az előtaghoz. Erről azonban nincs szó: a „szélhűdés” a „bűnhődés” mintájára formált szó, azaz annak a következménynek a tömör megfogalmazása, hogy valakit a szél megütött.[2] Ahogy Márai (1900 – 1989) írja az Anschlussról:

idegesen neszelte minden ember, aki nem volt egészen hűdött vagy süket.

Hallgatni akartam (1950)[3]

A „szélhűdni” eredeti jelentése azonban „őrjöngeni”.[4] Az eredeti és a később szerzett jelentés azonban, bár egymást értelmileg kizárják, fogalmilag mégis rokon. A szél ártó, de legalábbis befolyásoló hatása húzódik mindkét nyavalya, az őrjöngés és a szélütés mögött is. Bővebben…

A vanádium különös útja

Az indoeurópai wen-, „vágyakozni” gyök ugyancsak termékenynek bizonyult az évszázadok folyamán. Szanszkrit leágazásról is tudunk, de ezúttal a nyugati fejlődésvonal köti le figyelmünket. Sok egyéb mellett ebből ered az óangol wynn, „élvezet” és winnan, „győzni”, melyből az angol win, „győz” (lám, mi a vágy titokzatos tárgya), a német Wonne, „gyönyör”, a latin veneratus, „tisztelt” és Venus szerelemistennő neve.[1] De hogy lesz ebből vanádium? Lássuk. Bővebben…

Amalgám, malom, puhatestű

1-van-gogh

Van Gogh (1853 – 1890): A La Galette-i malom (1886)

Gyakran hangzás alapján is megsejthető egy-egy szó vagy gyök jelentése. Ilyen találgatásokba már eddig is bocsátkoztunk. Ha azt mondjuk, mel-, akkor ez az indoeurópai gyök érezhetően valami lágyra utal. Az egyik jelentése ennek a gyöknek valóban a „lágy”. Igaz, egyebek mellett az „erős” is[1], de fogalmi kapcsolatukra rövidesen fény derül. Bővebben…

A mirigy krónikája

1 Csongor_es_Tunde

Mirígy szerepében: Gobbi Hilda (1913 – 1988), 1951-ben

MIRÍGY
félre. Hah! büszke gyermek.
Vessz el, mint a fűzi gomba;
Légy egérré, légy bogárrá.
Vagy légy ollyan, mint Mirígy.

Vörösmarty (1800 – 1855): Csongor és Tünde I.[1]

Bővebben…

Ábel Afroamerikában

1 okra stew_iraki

iraki ábelfűpörkölt

Vörös Éva növényetimológiai vizsgálatai általában is lenyűgözik olvasótáborát alaposságukkal és olvasmányosságukkal, de a kiterjedt életműnek is mondhatni koronája A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára (2007), melyből mi is többször idéztünk már. A terjedelmében is roppant mű első címszavát az ötvenegyedik oldalon találjuk, addig a legalaposabb módszertani bevezetőt olvashatjuk. Ez az első címszó az ábelfű, mely már, mint megtudjuk, Bugát Pál (1793 – 1865) Természettudományi szóhalmazában is helyet kap[1]. A szó eredete az újlatin abelmoschus, melynek első szótagjait hozta összefüggésbe a magyar nyelv az emberiség első áldozatával. Ilyen kapcsolat nem áll fenn, de elég csavarosan nem áll fenn ahhoz, hogy egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk a kérdést.
Bővebben…

Téglányokról

FÖLSÉGED általában a természettudományok életbe léptetése által második Árpádunkká lőn…

Bugát Pál (1793 – 1865): Természettudományi szóhalmaz  (1844), az V. Ferdinándnak (1793 – 1875) szóló ajánlás[1]

1 Bugat

Bugát Pál (1793 – 1865), jobbról Hayez (1791 – 1882) olajfestményén V. Ferdinánd (1793 – 1875). Útjaik szétváltak

Azok után, hogy a napokban a házakkal foglalkoztunk, méltó, hogy egy kicsit magasabbra tekintsünk. Az indoeurópai (s)teg-, „befedni” gyök az alapvető szavak hatalmas karrierjét futotta be, leginkább „tetővel befed” értelemben. Kelet felé terjedve ebből lett a szanszkrit स्थग्, sthag, „befed”, „elrejt”. Ebből az indoeurópai gyökből ered a latin tegere, „befedni”. Északnyugatra kapjuk egyebek közt a litván stegti, „háztető” szót; az európai fejlődés alapjául az óskandináv þekja szolgál mint „zsúp”, amely az azonos értelmű óangol þeccan alakon keresztül terjedt tovább. Bővebben…

Fogas-fantáziák és bálna-tények

1 Flag_of_Karakalpakstan_svg

a karakalpak zászló

A magyar „fogas” mint hal más nyelvekbe is behatolt: az éttermi angolban fogash, a németben Fogosch, franciául fogache, csehül fogoš.

fogas

fogas

3 sult fogasAz olykor méteresnél nagyobbra is megnövő, nagyobb példányokat hívják így, a kisebbek inkább a fogassüllő névre hallgatnak, melynek jelentése fogas fogas: a süllő a csuvas „fog”, šə̑l szóból származik.[1] A cseremiszben a šə̑la süllőt jelent.[2] Az Üzbegisztánban élő karakalpak kisebbség nyelvén a süllő szila.[3]  Bővebben…