Bugát Pál címkéhez tartozó bejegyzések

A vanádium különös útja

Az indoeurópai wen-, „vágyakozni” gyök ugyancsak termékenynek bizonyult az évszázadok folyamán. Szanszkrit leágazásról is tudunk, de ezúttal a nyugati fejlődésvonal köti le figyelmünket. Sok egyéb mellett ebből ered az óangol wynn, „élvezet” és winnan, „győzni”, melyből az angol win, „győz” (lám, mi a vágy titokzatos tárgya), a német Wonne, „gyönyör”, a latin veneratus, „tisztelt” és Venus szerelemistennő neve.[1] De hogy lesz ebből vanádium? Lássuk. Bővebben…

Reklámok

Amalgám, malom, puhatestű

1-van-gogh

Van Gogh (1853 – 1890): A La Galette-i malom (1886)

Gyakran hangzás alapján is megsejthető egy-egy szó vagy gyök jelentése. Ilyen találgatásokba már eddig is bocsátkoztunk. Ha azt mondjuk, mel-, akkor ez az indoeurópai gyök érezhetően valami lágyra utal. Az egyik jelentése ennek a gyöknek valóban a „lágy”. Igaz, egyebek mellett az „erős” is[1], de fogalmi kapcsolatukra rövidesen fény derül. Bővebben…

A mirigy krónikája

1 Csongor_es_Tunde

Mirígy szerepében: Gobbi Hilda (1913 – 1988), 1951-ben

MIRÍGY
félre. Hah! büszke gyermek.
Vessz el, mint a fűzi gomba;
Légy egérré, légy bogárrá.
Vagy légy ollyan, mint Mirígy.

Vörösmarty (1800 – 1855): Csongor és Tünde I.[1]

Bővebben…

Ábel Afroamerikában

1 okra stew_iraki

iraki ábelfűpörkölt

Vörös Éva növényetimológiai vizsgálatai általában is lenyűgözik olvasótáborát alaposságukkal és olvasmányosságukkal, de a kiterjedt életműnek is mondhatni koronája A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára (2007), melyből mi is többször idéztünk már. A terjedelmében is roppant mű első címszavát az ötvenegyedik oldalon találjuk, addig a legalaposabb módszertani bevezetőt olvashatjuk. Ez az első címszó az ábelfű, mely már, mint megtudjuk, Bugát Pál (1793 – 1865) Természettudományi szóhalmazában is helyet kap[1]. A szó eredete az újlatin abelmoschus, melynek első szótagjait hozta összefüggésbe a magyar nyelv az emberiség első áldozatával. Ilyen kapcsolat nem áll fenn, de elég csavarosan nem áll fenn ahhoz, hogy egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk a kérdést.
Bővebben…

Téglányokról

FÖLSÉGED általában a természettudományok életbe léptetése által második Árpádunkká lőn…

Bugát Pál (1793 – 1865): Természettudományi szóhalmaz  (1844), az V. Ferdinándnak (1793 – 1875) szóló ajánlás[1]

1 Bugat

Bugát Pál (1793 – 1865), jobbról Hayez (1791 – 1882) olajfestményén V. Ferdinánd (1793 – 1875). Útjaik szétváltak

Azok után, hogy a napokban a házakkal foglalkoztunk, méltó, hogy egy kicsit magasabbra tekintsünk. Az indoeurópai (s)teg-, „befedni” gyök az alapvető szavak hatalmas karrierjét futotta be, leginkább „tetővel befed” értelemben. Kelet felé terjedve ebből lett a szanszkrit स्थग्, sthag, „befed”, „elrejt”. Ebből az indoeurópai gyökből ered a latin tegere, „befedni”. Északnyugatra kapjuk egyebek közt a litván stegti, „háztető” szót; az európai fejlődés alapjául az óskandináv þekja szolgál mint „zsúp”, amely az azonos értelmű óangol þeccan alakon keresztül terjedt tovább. Bővebben…

Fogas-fantáziák és bálna-tények

1 Flag_of_Karakalpakstan_svg

a karakalpak zászló

A magyar „fogas” mint hal más nyelvekbe is behatolt: az éttermi angolban fogash, a németben Fogosch, franciául fogache, csehül fogoš.

fogas

fogas

3 sult fogasAz olykor méteresnél nagyobbra is megnövő, nagyobb példányokat hívják így, a kisebbek inkább a fogassüllő névre hallgatnak, melynek jelentése fogas fogas: a süllő a csuvas „fog”, šə̑l szóból származik.[1] A cseremiszben a šə̑la süllőt jelent.[2] Az Üzbegisztánban élő karakalpak kisebbség nyelvén a süllő szila.[3]  Bővebben…