I. Jakab címkéhez tartozó bejegyzések

Az ál-ál-Shakespeare kalandjai

Anthony à Wood (1632 – 1695), a klasszika kiemelkedő tudósa és zenetanár 1691-92-ben jelentette meg kétkötetes vét, az ATHENAE OXONIENSES. THE HISTORY OF THE WRITERS OF THE UNIVERSITY OF OXFORD, FROM THE YEAR OF OUR LORD, 1500. To which are added the fasti, or annals of the said Universityt (OXFORDI ATHENAEUM. AZ OXFORDI EGYETEM ÍRÓINAK TÖRTÉNETE AZ ÚR 1500-IK ÉVÉTŐL, melyhez az említett egyetem évkönyveit, azaz annaleseit is csatoltuk). A II. kötetben fontos adatokat közöl a magát I am an Englishman in Italiane (angol vagyok olasz változatban)-nak nevező[1] Iohn Florióról (1553? – 1625), az „elszántról”, ahogy szintén nevezte magát. Bővebben…

Reklámok

A lórum útvesztője

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
quid pro quo.

Friedrich Wilhelm Weiskern (1711 – 1768) – Johann Heinrich Müller (1738 –1815) – Johann Andreas Schachtner (1731 – 1795): Bastien und Bastienne[1]

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
ellenszolgáltatás.

Bastien és Bastienne

A lórum, gyerekkorunk bűvös kártyajátéka[2], hasonlóan társaihoz, mára sokat vesztett népszerűségéből a pasziánszok javára. Hogy nem egyedül az én oldalamat fúrja az elnevezés eredete, bizonyítja kitűnő oknyomozó forrásunk, melynek egyetlen hibája, hogy tudományos (ami nem megy élvezhetősége rovására). De nyissuk tágra a tudomány nehezen nyíló kapuit a spekuláció friss áramlatai előtt! Rövid okfejtésem, ígérem, szövevényes lesz. Bővebben…

A dohány hódító útja

1-dohanyA burgonyafélék családjába tarozó dohány nemnek, azaz a Nicotianának, valamint az emberi felhasználásra leggyakrabban termesztett közönséges dohánynak, a Nicotiana tabacumnak a tudományos besorolását (kevéssé meglepően) Linné (1707 – 1778) végezte el.[1] Megvizsgáljuk a nemnév és a fajnév eredetét, a nyájas olvasó türelmét különféle kitekintésekkel próbára téve.


Bővebben…

A parancsolás tudománya

Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) Aeneisének VI. énekében Aeneas atyjának, Anchisesnek a szelleme az alvilágban jövendölést mond az oda lemerészkedő főhősnek az akkor még nem is létező római nép nagyságáról, melyben elismeri, más népek élethűbb ércszobrokat alkotnak, márványból szinte megszólaló arcokat, jobb ügyvédeik és csillagászaik is lehetnek, ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj.[1] Ezzel Anchises áttételesen Nagy-Britannia sorsát is megjövendölte, ha hihetünk a britek előromantikus fantáziájának, mellyel magukat Brutustól (Kr.e. 85 – Kr.e. 42) származtatják. Brit uralkodók parancsosztó mesterségét fogjuk áttekinteni elkerülhetetlenül sok idézettel és egy kevés szintén elkerülhetetlen történelmi háttérrel. Bővebben…

Van-e szirup Gileádban?

”… Is there—is there balm in Gilead?—tell me—tell me, I implore!”
Quoth the Raven “Nevermore.”

Poe (1809 – 1849): The Raven (1845)[1]

„… Van…van balzsam Gileádban?…mondd meg!…lelkem esdve vár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”

Poe: A Holló. Tóth Árpád (1886 – 1928) fordítása (1923)[2]

Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 5. szám

1 gileadensis

Commiphora gileadensis

A héber בָּשָׂם, basam, azaz „fűszer”, arámi משב, busma, arab البلسم, albilsum, azaz „fűszer”, „balzsam” szavak közös területen egymást alakították. Belőlük származik a görög βάλσαμον, balsamon, abból a latin balsamum, azaz „balzsam”.[3]  Bővebben…

A békesség fejedelme

For unto us a Child is born,
Unto us a Son is given;
And the government will be upon His shoulder.
And His name will be called
Wonderful, Counselor, Mighty God,
Everlasting Father, Prince of Peace.

Ézs9:6, New King James (1566 – 1625) Version[1] (I. Jakab király Bibliája, újított változat)

For unto us a child is born, unto us a son is given, and the government shall be upon His shoulder; and His name shall be called Wonderful, Counsellor, the mighty God, the Everlasting Father, the Prince of Peace.

Händel (1685 – 1759): Messiás, I/12, Charles Jennens (1700 – 1773) Biblia-kompilációja[2]

Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!

Ézs9:6, Károli (1529? – 1591)-fordítás[3]

Birth

Bővebben…

Ben Jonson kismonológja

…some-time it was necessary, he should be stop’d…

…olykor szükség volt megállítani őt…

Ben Jonson Shakespeare-ről (1564 – 1616),
Timber: or, Discoveries made upon men and matter
(Silva rerum et sententiarum,
Tár, avagy Megfigyelések emberekről és dolgokról, postumus kiadás)[1]

1 Ben_Jonson_by_Abraham_van_Blyenberch

Blyenberch (1575 – 1624): Ben Jonson (1572 – 1637)

Ben Jonson idézett kései művében maga magyarázza el régi szerzők hajlamát arra, hogy azonos tárgyban írt elmélkedéseiket olyan, ma inkább – bár nem ugyanabban az értelemben véve – „antológiának”
(„virágoskertnek”) nevezett gyűjteményekben tegyék közzé, melyek műfaját maguk az „erdő”, latinul silva szóval illetik. (Nyilvánvaló példékkal: „Szilveszter[2] és Transylvania, azaz „Erdély” szavaink is ezt a latin eredetet őrzik.) A timber Jonson idejében, akárcsak ma a wood, egyszerre jelentett erdőt és faárut; ma már csak ez utóbbit. Jonson kortársa, Monteverdi (1567 – 1643) is szerzett ilyen gyűjteményt, a hatalmas terjedelmű Selva morale e spiritualét („Erkölcsi és szellemi tár”).

Bővebben…

Kényeskedtek? Egy XVII. századi izmus

Ki tud rendet teremteni ebben a világban? Albalat megpróbálta. Nem sikerült neki. Azt hitte, hogy az írók is úgy érkeznek meg, mint az utasok, akik megváltják a jegyüket, és puha pamlagon másodpercnyi pontossággal gördülnek be a villanyfényes állomásokra. A mi utunk azonban sötét. Nem intenek jelzőlámpák. Állomásainknak nincs neve. Megyünk előre vakon és bizonytalanul, céltalanul robogva, és nem tudjuk, mikor, hol és miért érkezünk meg.

Kosztolányi (1885 – 1936): Írók iskolája, A Hét, 1909. szeptember 12[1]

 0 Las_Soledades_(Gongora)

Bővebben…

Belize neve

NT

sir Walter Ralegh (1552? – 1618)

Our mother’s wombs the tiring-houses be,
Where we are dressed for this short comedy.

Sir Walter Ralegh: What is our life? 

Az anyaméh: öltöző, hol hiányos
jelmezt húzunk a gyors komédiához.

Színpad a világ – Szabó Lőrinc (1900 – 1957) fordítása[1]

 

A XVI-XVII. században a Karibi-térséget az angol-spanyol elkeseredett pozícióharc uralta a legalacsonyabb szintektől, azaz kalózok, martalócok küzdelmétől a legmagasabbakig: amikor ezeket az embereket koronás fők támogatták küzdelmeikben. Jellegzetes kalandora az időknek sir Walter Ralegh skót költő, felfedező, hadvezér és kalóz – a jeles El Dorado-kutatót I. Jakab (1566 – 1625) éppen azért nyakaztatta le, hogy megbékítse a kalóztámadása által felbőszített spanyolokat. Bővebben…

Az Overbury-botrány

 

1 Elstracke sir Thomas Overbury

Elstracke: sir Thomas Overbury (1581 – 1613)

Mariage our lust (as ’twere with fuell fire)
Doth, with a medicine of the same, allay,
And not forbid, but rectifie desire.
My selfe I cannot chuse, my wife I may:
And in the choise of her, it much doth lye,
To mend my selfe in my posterity.

Sir Thomas Overbury: A wife (r.)

valaszto Bővebben…