Richard Dawkins címkéhez tartozó bejegyzések

Hasonlítsunk 5%-ig az ürülékre, avagy festmények és lepkeszárnyak

Edmund Brisco ”Henry” Ford (1901 – 1988) genetikussal vitatkozva az ugrásszerű evolúció híve, Richard Benedict Goldschmidt (1878 – 1958) 1945-ben így[1] ír:

Ford… olyan mutációról beszél, amely véletlenül távoli hasonlóságot mutat valamely védettebb fajra, s ebből, ha csekély is, némi előny származhat. Fel kell tegyük a kérdést: milyen távoli legyen ez a hasonlóság ahhoz, hogy szelekciós értéke legyen? Feltételezhetjük-e, hogy a madarak, a majmok, sőt a sáskák is olyan nagyszerű megfigyelők (vagy legalábbis akadnak közöttük ilyenek), hogy a távoli hasonlóságot is észreveszik, és az ilyen állatot messzire elkerülik? Szerintem ez a feltételezés túlságosan messzire megy.

Stephen Jay Gould (1941 – 2002), Goldschmidt híve, még radikálisabban teszi fel kérdését:

Vajon mi előny származik abból, ha az állat öt százalékig hasonlít az ürülékre?

Gould esküdt ellenfele, Richard Dawkins több helyütt, legékesszólóbban talán az 1986-ban írt The Blind Watchmaker (A vak órásmester, 1994) című egyik alapművében világos érveket sorakoztat fel amellett, hogy egy efféle mimikri igenis kialakulhat apró lépéseken keresztül, ugyanis a táplálékszerző konfliktusok az esetek jellemző tömegében nem szemtől szemben alakulnak ki. A ragadozó madár sietősen repül (kevés madár képes lassítani röptét, tehetjük hozzá), olykor csak szeme sarkából, szürkületi homályban pillantja meg prédáját, és ilyen, azaz valóságos körülmények között már egy távoli hasonlóság is előnyt jelenthet.[2]
Bővebben…

Japán történelem rákokkal

Kanmu (737 – 806)

A Heian-kor azzal vette kezdetét, hogy Kanmu császár 794-ben Heiankjót (a mai Kiotót) tette meg Japán fővárosának. Uralma alapvető változást hozott Japán társadalmában: lazítva, de nem megszakítva kapcsolatait a buddhizmussal a ritszurióra (ritsuryo), azaz a Kínától átvett, konfuciánus alapokon nyugvó kormányzási rendszerre[1] tért át.[2] 平安, Heian jelentése: béke. Ám a békésen indult kor a legdurvább polgárháborúba torkollt.

Bővebben…

Félszegúszók

1 Duynen

Duynen (1628 – 1680?): Csendélet

Darwin (1809 – 1882) A fajok eredete (1859) harmadik kötetében  beszámol a félszegúszó halak különféle fajairól („változatairól”), így a nagy rombuszhalról, melyek egyik szeme a test másik oldalára „átcsúszott”. Darwin tudomása szerint a rombuszhalak baloldala hordozza a szemeket, a többi félszegúszó a jobb oldalon lát mindkét szemével.[1] Különös módon éppen a darwinizmus ellenfelei láttak ebben kapaszkodót. Képtelenség, úgymond, túlélésre képes átmenetet találni a szemüket a két oldalukon hordó állatok és azok között a fajok között, melyek, igaz, kitűnően, elboldogulnak az egyik oldalukon összegyűlő szemeikkel. Mi előny is származhat egy félig átcsúszott szemből? (Túl a kétségtelen esztétikai nehézségeken.) Az antidarwinizmus ellenfelei azonban csattanós válasszal szolgáltak. Bővebben…

A rakomány-kultusz és tudománya

Second Lord (a magyarban: Első Főúr[1])
Throca movousus, cargo, cargo, cargo.

All (Mind)
Cargo, cargo, cargo, villiando par corbo, cargo.

Shakespeare (1564 – 1616): Minden jó, ha vége jó, IV/1[2]

3 Vanuatu Tanna

Vanuatu, Tanna

Az angol cargo, rakomány szó eredete a spanyol cargo, teher szó közvetítésével a messzi latin carricare, „a szekér megrakása” kifejezésig vezethető vissza.[3] Shakespeare halandzsaként használja, következő példánkban azonban a legeslegkonkrétabb jelentésére fogunk hagyatkozni. Bővebben…