Kecskék szarva és szakálla: tragopánok és bakszakállok

A fácánfélék családja 200-nál is több fajt számlál.[1] (Tudjuk, hogy a fajok kedves szokása a taxonómiai bolyongás, ezért pontos szám nem adható meg.) Újabb kalandozásunk előtt ezt nem árt szerényen megemlítenünk. Ornitológus legyen a talpán, aki mindet számba vehetné. Időről időre azonban kénytelenek vagyunk visszatérni ehhez a különleges családhoz. A tragopánok vagy szarvastyúkok neméhez öt faj tartozik, melyek közül, átfogóan szólva, négy (főleg) Indiában él, míg a mandarintragopán vagy Cabot füles fácánja Dél-Kelet-Ázsiában.[2] De például a kéktorkú tragopán Burmában, Vietnamban és Kínában is fellelhető.[3] Ez utóbbi jövője, talán éppen széleskörű elterjedése miatt, nem veszélyeztetett. Hogy a többi fajon mennyit segít, ha háziállatként szaporítják, megjósolhatatlan. Az, hogy mesterséges tápanyagokkal etetik ezeket a példányokat[4], talán jólesik magának a házikedvencnek, de a számukra szükséges eleséget ezek aligha pótolhatják (és így csökken a visszatelepítés esélye). A szatírtyúk, más nevein szatírtragopán, vörös szarvastyúk, nepaul vagy szarvas lepcér egyebek mellett himalájai fülbemászóféléket, babérfélék, mint például a kasszia szirmait, bimbóit, leveleit és erdei gyümölcsöket fogyaszt. Ezek a világ más tájain aligha helyettesíthetők.[5]
Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája X. könyve 70. fejezetében ezúttal „elsőfajú hibába” esik: tisztességesen pontos leírást ad a tragopanáról, de kételkedik létezésében és a mesebeli madarak közé sorolja.[6] Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier báró (1769 – 1832) azonban úgy találja, nagyon is helyes és meggyőző id. Plinius leírása, és ráillik mind Johann Friedrich Gmelin (1748 – 1804) napauljára, mind Georges-Louis Leclerc de Buffon gróf (1707 – 1788) Penelope satyrájára.[7] Kivételes szerencsénkre rendelkezésünkre áll Cuvier művének (Az állat-ország fölosztva alkotása szerint alapul szolgálandó az állatok természetleirásához s bevezetésűl az összehasonlító bonctanhoz.) 1841-es magyar fordítása nagy nyelvújítónktól, Vajda Pétertől (1808 – 1846)[8]:

Akkor, mint látjuk, még csak egyetlen fajt soroltak a tragopánok nemébe, melyet Cuvier állított fel[9]. De mit is jelent ez a név? Az ógörög τρώγειν, trogein, „enni”, „rágni”[10] az alapja a τράγος, tragos, „kecske” szónak.[11] Ne sóhajtsunk, innen már csak egy bakugrás a „tragopán”. Ugyanis ehhez illesztik hozzá a kecske egy másik ismert attribútumával összekapcsolt Πάν, Pan isten[12] nevét.[13] Hogy miért? Világosan kiderül (magyar nevével együtt) a következő rövidfilmből, mely egy fitogtató szatírtyúk-kakast mutat be:

A Vajda Péter által kitágítható lebbentyűnek vagy cafatnak nevezett „pótnyakat” a dürgést követően szépen összecsomagolva visszahúzzák, amint ezt a kéknyakú tragopán példáján is látjuk:

A kéknyakú tragopán is ökleli a levegőt a fejéből növő tollképlettel.
Alfred Edmund Brehm (1829 – 1884) azt írja, a Tragopan nem régebbi neve Ceratornis F.[14] Valójában itt a Ceratornis nem beolvasztásáról van szó a Tragopanba. A „régebbi” név jól felismerhetően a görög κέρας, keras, „szarv” és όρνιξ, ornix, „madár” összetétele.[15] Az F. rövidítés feloldásával Brehm adósunk marad, de nyugodt lélekkel valószínűsíthetjük, hogy India madarainak kiemelkedő kutatója, James Franklin (1783? – 1834) kapitány a névadó. A szatírtyúk tudományos besorolásának rettenetes kálváriája a megszokottnál is bonyolultabb.

Linné (1707 – 1778) például a pulykákra általa felállított Meleagris nembe sorolja.[16] A pulykák is fácánfélék[17], de az ógörög eredet, a μελεαγρίς, meleagris még csak nem is közeli rokon: a gyöngytyúkok családjába tartozó sisakos gyöngytyúk.[18] A név nem véletlenül ismerős. Amikor a Herakles utáni második nagy hős, Meleagros megszületett, anyja, Halthaia meghallotta a sorsot irányító Moirák beszélgetését arról, hogy fia csak addig él, amíg a családi tűzhelyben lobogó hasáb el nem hamvad, azonnal kikapta azt és biztonságba helyezte.

Euenos (ma: Evinos)

Euenos (ma: Evinos)

(– Ugyan miért nem vetette a tenger fenekére, vagy akár az Euenosba, melynek partján emelkedik városuk, Kalydon? – kérdezhetnénk, de ennyit talán még megenged az eposzi dramaturgia). A tragikusan végződő történetről, és hogy Meleagros nővérei miképpen váltak melagrisokká, már beszámoltunk.

De lássuk a szarvastyúkok nemébe tartozó öt faj nevét a mai tudományban és ahogy a magyar nyelvben leginkább meghonosodtak!

  • Tragopan satyra: szatírtragopán
  • Tragopan temminckii: kéktorkú tragopán. A fajnév adója Coenraad Jacob Temminck (1778 – 1858), a fácánfélék nagy kutatója
  • Tragopan caboti: mandarintragopán. A fajnév adója legifj. Samuel Cabot (1815 – 1885) sebész és ornitológus[19]
  • Tragopan melanocephalus: Kasmír-tragopán. (Szó szerint: „feketefejű tragopán”.)
  • Tragopan blythii: fehérhasú tragopán. A fajnév adója az indiai ornitológia atyja, Edward Blyth (1810 – 1873)[20]
tragopánok: szatír-, kéktorkú, Kasmír-, fehérhasú; mandarin-

tragopánok: szatír-, kéktorkú, Kasmír-, fehérhasú; mandarin-


A bakkecskének további eltulajdoníthatatlan attribútuma a szakáll. Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök a HERBARIVM. AZ FAKNAC FVVEKNEC NEVEKRŐL, TERMÉSZETEKről, és hasznairól címmel posztumusz (1578) megjelent zamatos, de kissé életveszélyes kötetében azt írja,

Tragopogon, id est, herba hirci, a’ Baknak a’ szakála mint a’ Ketske baknac vgyan szőrös, feyér és sárga a’ virága.

A herba hirci, „kecskefű” mellett még használták a barbula hirci, „kecskeszakállka”[21] nevet is.[22] A Tragopogon nemnév a görög τράγος, tragos, „kecske” és πώγων, pogon, „szakáll” összetétele. A tudományos nevezéktanban Linné honosította meg.[23] A nem az őszirózsafélék családjába tartozik.

virágzó és termő salátabakszakáll

virágzó és termő salátabakszakáll

fürtös vagy buglyos kőtörőfű

fürtös vagy buglyos kőtörőfű

Egy távoli rokonságot, a kőtörőfűfélék családjába tartozó kőtörőfüveket élőhelyükről nevezték el, mert előszeretettel nyílnak sziklákon.[24] Nemnevük  tükörfordítása is „kőtörő”. Az északi féltekén és kisebb foltokban a délin elterjedt nem tudományos neve is Linnétől származik: Saxifraga.[25] Hogy-hogy nem, elterjedt, hogy megakadályozza a kalciumoxalát-képződést, ezzel elejét véve az egyik leggyakoribb vesekőtípus kialakulásának, így azt csírájában „megtöri”. Nem idézek egyetlen ilyen helyet sem, mert ezek mellőzik a tudományos érvelést, és inkább emlékeztetnek a szimpatetikus mágia módszereire. Elég az hozzá, hogy félreértéseken át a kőtörőfű olasz neve, a sassèfrica[26] adta néhány nyelv szavát a bakszakállra, ilyen például a francia salsifis, és közvetítésével az angol salsify.[27]


[1] https://animaldiversity.org/accounts/Phasianidae/

[2] http://www.conservationindia.org/gallery/the-threatened-tragopans

[3] kéktorkú tragopán

[4] https://www.bluecreekaviaries.com/tragopans

[5] https://animaldiversity.org/accounts/Tragopan_satyra/

[6] Nat. Hist. XX / 70

[7] A természet históriája, XX / 70

[8] lepcér

[9] Tragopan

[10] τρώγειν

[11] τράγος

[12] Pan kecskével Nápolyban – csak bátraknak!

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/tragopan

[14] http://mek.niif.hu/03400/03408/html/1466.html

[15] https://www.hbw.com/dictionary/definition/ceratornix

[16] a szatírtyúk viszontagságai

[17] Meleagris

[18] https://en.wiktionary.org/wiki/meleagris

[19] legifj. Samuel Cabot

[20] Edward Blyth

[21] barbula hirci

[22] https://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[23] Tragopogon

[24] https://www.thecanadianencyclopedia.ca/en/article/saxifrage

[25] https://www.gbif.org/species/2987833

[26] http://www.treccani.it/vocabolario/ricerca/sassefrica/

[27] https://en.wiktionary.org/wiki/salsifis#French

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s