Zavar a lényegben

FAUST
Mi a neved?

MEFISZTÓ
Kérdésnek kicsinyes
attól, ki megvetéssel néz a szóra,
ki látszatokba sose vesz,
csupán a lényeg mélye vonzza.

FAUST
De nálatok, úgy vettem észre,
a név a lényeg tükrözése,
s abból ki-ki olvasni tud…

Goethe (1749 – 1832): Faust[1]
Jékely Zoltán (1913 – 1982) fordítása

Az usia, ουσία (magyar szövegkörnyezetben helytelen „nyugatimádattal”: ousia) a görögben „létezés”, „levés”. Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) kifejezetten nem „metafizikai”, hanem gyakorlati használatvizsgálat keretében nézi meg, milyen értelemben szokás alkalmazni a szót. Kétségtelenül a Metafizika[2]  című könyvében, de akkor a cím, „metafizika” nem ugyanazt jelentette, mint ma, hanem annyit: „A természetről című Aristoteles-mű utáni”. (Aristoteles vizsgálata természetesen minuciózusan alapos.) Az öt lehetséges értelemből ötödikként említi a to ypokeimenont (το υποκειμένων), „alapul szolgálót”.[3]
A hypostasis, υπόστασης szó szerint alatta állót jelentett, például üledéket, de később, átvitt értelemben a „mélyben” rejtőző igazságot, lényeget. Az „orvosi latinként” ismert furcsa keveréknyelv visszanyúl az eredethez: a postmortem hypostasis a halál beállta utáni vérátcsoportosulást jelenti a test alul elhelyezkedő pontjain.

Az aristotelesi magyarázat eredményeképpen az usia egyre inkább felemelkedett a „lényeg” kategóriájába. A hypostasis ilyen értelme a második század végére olyan mértékben kiszorult, hogy Tertullianus (160? – 220?) szentháromságtana szerint a Trinitasban (maga kreálta szó a Szentháromságra) a közös a lényeg, usia vagy substantia – ami történetesen tükörfordítása a hypostasisnak – , de ami elkülöníti őket, az később keleten a hypostasis, ám Tertullianusnál, különös ötlettel, persona. Ebből alkotta később Kaisareai Nagy Szent Vazul (329? – 379) az „egy lényegben három személy” formulát.
A persona szót – szemben a Trinitasszal – nem Tertullianus alkotta, de az ő idejében sem lényeget nem jelentett (különösen ebben a szembeállításban), sem személyt. Ennek a szónak a nyelvi fejlődése érdemes a részletesebb elidőzésre.

1 augurs
1878-ban tárták fel a tarquiniai Monterozzi necropolisban az Augurok sírvermét, az etruszk kultúrkincs gazdag emlékét.[4]
A sírverem szemközti falfreskója alvilágba nyíló képletes kapu.

2 luteus

Nevét a freskókon álló egyik alakról kapta, aki az augurok luteusával mutat a jóslásra használt madarak felé. A freskók temetési játékokat ábrázolnak (a temetés ősi időktől megkönnyebbülés). Ezek egyike különösen kegyetlen, és felteszik[5], vagy egy bűnöző, vagy egy rabszolga a szenvedő fél. Ismét az erős idegzetűek bátorságára kell apelláljak. A szövevényes „játékban” szerepet kap egy álarcos, de látó végrehajtó, aki egy kutyát uszít a büntetettre, aki hatalmas furkósbottal védekezhet, de lábai meg vannak kötözve, és szemét zsák takarja. Talán nem abszurd ebben a jelenetben nem játékot vagy büntetést látni, hanem a helyszínhez illő jelképrendszert: a sors csapásokat zúdít ránk, és úgy ad a kezünkbe segítséget ezek ellen, hogy közben gátol bennünket a segítség felhasználásában. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a végrehajtó arcának eltakarása ítéletre, büntetésre utal. Feje felett a PHERSU szó volt olvasható. Ezt tekintik a római színházi maszk, a persona névadójának.

3 II_sz

Római színházi maszk ábrázolása a II. századból

A persona aztán átvitt értelmet is nyert, leplezett szándékú embert, illetve magát a színészt, szereplőt (dramatis personae). Nem véletlen, hogy az éleslátó Carl Jung (1875 – 1961) a personát, ami addigra természetesen már rég „személyiség”, társadalmi maszknak nevezi.[6] Tertullianus a három isteni személyt három drámai szereplőként állítja elénk. Amikor tanait keleten értelmezték, a personát szó szerint a görög maszk, prosopon, προσώπων szóra fordították. Tertullianus terminológiáját Origenes (182? – 254) is átveszi, mi több, első abban, hogy a persona szó alkalmas görög megfelelőjeként a hypostasist használja az isteni személyekre.[7] Figyeljük meg: a szervezetileg akkor még egységes keresztény egyház keleti felében a háromságra ugyanazt az eredetű szót használják, mint a nyugatiban az egységre.


A negyedik századra újabb keveredés állt elő az élesedő egyházi viták folytán. Egyfelől a lybiai Areios presbiter (260? – 336) álláspontja jelentős szellemi-politikai erőt képviselt. Areios szigorúan ellenezte a szentháromságtant, álláspontja szerint egyetlen isteni személy van, az Atya, aki által minden lett, maga Jézus is, igaz, ő a teremtények közt az első, Istenhez hasonló ember, homo iusion, χόμο ίυσίων, szemben az istenlényegűség, a homo usion, χόμο ουσιών tanításával. A tan különösen a Rómát elözönlő idegenek körében aratott tetszést, hiszen Isten-gyermekként egyenlővé tette a hívek sokaságát Jézussal és így egymással is. A szentháromságtan ellenzőinek másik vonulata nem vitatta el az isteni jelleget a Fiútól és a Szentlélektől, de nemcsak egylényegűnek, hanem egyszemélyűnek is tekintette őket az Atyával. A nyugati ág a patripasszionizmus[8], amely többek között az Atya szenvedését tanította Jézus keresztfáján, a keleti ág a monarkhianizmus, mely az Atya egyedüli uralmát hirdette.[9] Végül a különböző irányok beleolvadtak a modalizmus általánosabb álláspontjába, mely szerint Atya, Fiú, Szentlélek csak különböző megjelenési formák, „modusok”, de nem személyek.[10] A Nagy Konstantin császár (272 – 337) által összehívott nikaiai zsinat idejére (325) az orthodoxia képviselői ki akarták űzni a hivatalos tanokból az arianizmust, és, kisebb hangsúllyal, a modalizmus válfajait. „Szövetségi politikájuk” megkívánta, hogy az usia és a hypostasis közötti különbséget ne feszegessék, és így e két szó a megfogalmazásaikban eggyé olvadt, és mindkettő „lényeg”-et jelentett. Ebből számos konfliktus fakadt, ezért a kappadókiai atyák, azaz Kaisareai Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely (329? – 389?) és Nyssai Szent Gergely (335 – 394) a tertullianusi terminusok visszaállításáért emeltek szót a fogalmi tisztaság jegyében.[11] Maga Tertullianus addigra már a teológia „persona non gratá”-ja lett (XV. századi kifejezés!), minthogy a montanizmus rút eretnekségébe esve, mely a legaszkétikusabb ókeresztény életvitelt sürgette és a glosszália (nyelveken beszélés) kései, extatikus túlzásaiba ment, kinyilvánította eltávolodását az orthodoxiától.[12]

4 Nikaia_Kappadokia

Nikaia és Kappadókia


A lényeg fogalmára a substantiát és az essentiát sokáig azonos módon használták, így többek között Apuleius (124? – 180?) váltogatva emlegeti[13], és sokat kell várni rá, hogy különbségük „lényegét” Karintiai Hermann[14] (1100? – 1160?)  tisztán megragadja De Essentiis című művében, ekképpen: az essentia az univerzum változhatatlan része, míg a substantia a változékony rész.[15]


Mikor Helmeczy Mihály (1788 – 1852) megalkotja a lényeg szót[16], az essentiát kívánta helyettesíteni vele, de óhatatlanul az usia eredeti értelméhez, a „létező”-höz került vele közelebb.


Lássunk egy kicsit didaktív, de ilyenként sajátos hasznot hajtó összefoglaló táblázatot:5 lenyeg


[1] http://mek.oszk.hu/00300/00389/00389.htm

[2] https://btk.ppke.hu/db/0C/44/m00000C44.html

[3] Ilyés Szilárd tanulmánya

[4] Sketches of Etruscan Places and Other Italian Essays 

[5] Augurok sírverme

[6] Carl Jung a personáról

[7] http://plato.stanford.edu/entries/origen/

[8] http://lexikon.katolikus.hu/P/patripasszionizmus.html

[9] http://lexikon.katolikus.hu/M/monarchianizmus.html

[10] http://lexikon.katolikus.hu/M/modalizmus.html

[11] Szabados Ádám tanulmánya

[12] http://lexikon.katolikus.hu/M/montanizmus.html

[13] Medieval Latin: An Introduction and Bibliographical Guide

[14] De Essentiis

[15] substantia és essentia

[16] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

6 responses to “Zavar a lényegben

  1. Brrrrrrr!!!!! Ez kemény!! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Az egylényegűség bukása és tündöklése | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: 325 – 381 | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Samosatai Pál és a paultyánok | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Pusztaityúkok, Bruckner, sziklárok és futárok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s