Odák és visszák, ódák és palinódiák

A Tisza partján uj kalászok érnek
de e kalász mind könnyű, magtalan,
veti fejét, engedve, bármi szélnek
s szegényes, bár ragyog, mint vertarany.
Az ily kalászok vaj kenyérig érnek?
s nem száll toklászuk léggé nyomtalan?
S ha áll is szűrüt sok meddő kalászom,
be bús lesz első őszi takarásom!

Babits Mihály (1883 – 1941): Palinódia (1908)
Nyugat, 1913 / 6

Tekintsünk most el a „vaj kenyér” verstani döccenőjétől, mely nem a „vajas kenyér”, hanem a „vajh kenyér”, „vajon kenyér” megtévesztő rövidülése, amint azt a Czuczor-Fogarasiból megtudjuk.[1] A kesernyés hangú versben Babits a költészet forradalmárai miatt aggódik. Természetesen nem tudjuk meg a versből, személy szerint kinek a forradalmi lendülete aggasztja a Tisza partján. Nem valószínű, hogy Juhász Gyuláé (1883 – 1937), aki ugyan a magyar líra megújítója, de a ma száz éve meghalt Ady Endre (1877 – 1919) elkötelezett híveként sem forradalmár. Valószínűbb maga Ady mint célpont – a Tisza jó százhatvan kilométerrel elkerüli Nagyváradot, de Adyt ezer szál fűzi Szegedhez. Egy másik „palinódiában”, Ady Endrének címmel, 1911-ben Babits leírja ambivalens viszonyát Adyhoz. Ez a vers közvetlenül „a” Palinódia után következik az 1945-ben az özvegy, Török Sophie (1895 – 1955) által sajtó alá rendezett első Babits-összkiadásban. A Palinódiát Kardos Pál (1900 – 1971) irodalomtörténész is így értékeli, és Ady-utalása alapján Babits Adyhoz akkoriban fűződő érzéseit „tétovának” mondja.[2] De tegyük hozzá, Babits szimbólumrendszere azt a feltételezést is megengedi, hogy általában beszélt a „nagy magyar (vidéki) valóságról”. Igazságtalanok lennénk, ha a Fogarason megírt vers[3] hangvételét konzervatívnak mondanánk, inkább az (elnyűtt szóval) „értékmegőrzési” vágyat halljuk ki belőle. A Nyugatban a vers nyolc évvel keletkezése után jelenik meg ezzel a bevezetővel:

(Ezt a verset még 1908-ban írtam. Hogy félre ne magyarázzák, nem akartam akkor közzétenni. Most is minden félreértés elkerülése végett teszem éppen a Nyugat-ban közzé. Ma már nem is aktuális: ma már csak egy irodalomtörténeti adalék, de mint ilyen, azt hiszem, híven fejezi ki azt az elkedvetlenedést és kétséget, mely ama lázas és zavart tülekedés korában, a sok tehetségtelen divatforradalmár közt talán épp a legjobbakon erőt vett. De ezek a legjobbak nem azok voltak, akik érdekből színészies megtéréseket játszottak el.)[4]

Az összkiadásban olvasható rövid bevezető is így indul:

A diadalmas Nyugatnak ajánlom ezt az irodalomtörténeti dokumentumot[5]

A magyar irodalomtörténet jól ismeri a palinódiát. Gyöngyösi István (1629? – 1704) – az ő költészetével is ismerkedtünk már – 1681-ben írt, 1695-ben Lőcsén kiadott versét így kezdi:

Amint szőke vize lefoly a Dunának,
Nagy jaja hallatik egy árva Nimfának,
Vélem én azt lenni Dido siralmának,
Tőle elválásán Anchises fiának

PALINÓDIA (Kesergő Nimfa)[6]

A palinódiákban természetesen nem a „szőke vizek” vagy nagy folyamok a közösek. A „klasszikus”, első palinódia a szicíliai Stesikhoros (Kr.e. 630? – 555) műve. Történt ugyanis, hogy a költő bántóan szólt a trójai Helenéről mint kiseposza címszereplőjéről: hűtlenséggel vádolta meg. Ezért Helene bátyjai, a dioszkurok büntetésül vaksággal sújtották. Az akhájok kiváló harcosa, Leonymos a lokrisiak elleni harcban gyógyíthatatlan mellsérülést szenvedett[7] (Aiax szellemétől), mert áthatolt a lokrisiek által Aiax tiszteletére fenntartott szent sziklahasadékon. A történet egyik változata szerint a delfi jósda adja nekia a tanácsot, vonuljon a Duna-delta Fehér-szigetére (más források úgy tudják, a sziget a mai Kígyó-sziget, mely a Fekete-tengerben áll, szemben a közeli Duna-torkolattal[8]), a trójai Helene szellemének otthonába, hogy ott mutasson be áldozatot Aiaxnak.

Helene szelleme arra intette, szóljon Stesikhorosnak: látása visszatér, ha ellenverset, palinódiát ír róla. Ezt a költő meg is tette. Platon (Kr.e. 427 – 347) Kr.e. 370 körül írt párbeszéde, a Faidros XX. szakaszában Sokrates (Kr.e. 469 – 399) szájába adja nemcsak az eset leírását, de egy részletet is a palinódiából. Kövendi Dénes (1894 – 1965) fordításában:

nem igaz ez a mese, nem is szálltál fedélzetes
hajóra, nem is érkeztél fellegvárába Trójának.[9]

Az új változatban Paris Helenének csak egy Hera által készített fantomképét ragadta magával Trójába. Ezzel az ugyancsak sovány magyarázattal Helene szelleme beérte, Stesikhoros visszanyerhette látását. Ennél is meglepőbb, hogy a magyarázat óriási népszerűségre tett szert az ógörög kultúrában. Egyebek mellett Euripides (Kr.e. 480 – 406) Kr.e. 412-ben bemutatott vígjátéka, a Helene is erre épül.[10]


A palinódia tehát egy korábbi mű visszavonása, legalábbis első megközelítésben. A görög παλινῳδία, palinoidia a πάλιν, palin és  ᾠδή, oidé összetétele. Az utótagban semmi nehézséget nem érzünk, jelentése „dal”, „óda”[11], ez utóbbinak nyelvi őse is[12]. Az előtag azonban kettős értelmű. Szemben az „ódával” lehet (túlzással) „oda”, azaz „újra” és lehet „vissza”.[13] Így míg Babits verse visszavonó (eredeti címe ezért nyilvánvalóan nem Palinódia), Gyöngyösié „újrázó”, azaz ismétlő, erősítő.


Az újabb korban a latin palinodia alakból Franciaországban kezdett lábra kapni a XVI. században.[14] Spenser (1552 – 1599) 1579-ben megjelent Shepheardes Calenderje (A pásztorok naptára) a hónapoknak megfelelően tizenkét Aeglogue-ból, eklogából épül fel párbeszédes formában. A Maye (Május) „epizód” egyik beszélgetőpartnere Perne, a másik Palinod(i)e.[15] A két pásztor ezúttal lelkipásztor[16], Perne protestáns, Palinodie katolikus. Mint Patrick ”Pat” Collinson (1929 – 2011), az I. Erzsébet (1533 – 1603)-kor történésze írja, későbbi kommentátorok szerint utóbbi mint konformista, megfelelni vágyó kapja „visszavonó” értelmű nevét.[17]

(Nem fogunk megfeledkezni róla, hogy a πάλιν, palin szó érdekességeit még távolról sem aknáztuk ki.)


[1] vaj

[2] Babits Mihály költészete

[3] Palinódia: Fogarason

[4] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00124/04015.htm

[5] Ady Endrének

[6] PALINÓDIA (Kesergő Nimfa)

[7] Leonymos sebesülése

[8] Fehér-sziget a Fekete-tengerben

[9] Faidros

[10] Leonymos

[11] ᾠδή

[12] ode

[13] πάλιν

[14] palinode

[15] http://spenserians.cath.vt.edu/TextRecord.php?&textsid=19

[16] http://www.luminarium.org/renascence-editions/maye.html

[17] Elizabethans

One response to “Odák és visszák, ódák és palinódiák

  1. Visszajelzés: Vissza és újra: a nyomozás lezárul | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s