Búelterelő posz-t

Méhek és pillangók végső zavarban kerimbózsáltak a megcsonkított, özvegy lombok körül, néha le-lecsapódtak a földre, ahol kupacokba gyűlt a lenyírt virág, egy pöször nagy zengéssel a Gizi borzas hajába akadt, mintha valami lángba szállt volna bele…

Babits Mihály (1883 – 1941): Hatholdas rózsakert[1] 

Dávid Ilona, Psota Irén (1929 – 2016) anyja ellenőrizhetetlen forrás szerint talált gyerek volt, aki vezetéknevét megtalálójáról, egy malmosról kapta.[2] Amint a Színes Rádió- és televízióújság 1994-ben írja, ijedtében Psota Irén is magyarosított, néhány évig a Dávid Irén név reprezentálta őt a színlapokon, de aztán megdühödött és visszapsotásodott.[3] Az „ijedelem” itt a vezetéknév nem kellően „művészi” csengésének szólt, de a végső belátás azt mutatja, a művésznő felismerte az eredeti vezetéknévből sugárzó erőt. A Psota, Pszota családnévre régóta vannak adataink. Csorba Béla a 2005-ben megjelent nagyszabású Családnévkutatás és telepítéstörténet című tanulmányában már 1808-as iratokban feltűnő, szlovák származású Pszotákat említ.[4] A „nyomorúság” jelentésű cseh és szlovák psota szó a pesből („kutya”) ered (a szokásos „-ság”, „-ség” képzéssel „kutyaság” értelemben).[5] És bár családnevek körében nem egyedülálló ez a hangulat, látjuk a Pórok példáján, ne engedjünk a könnyű magyarázat csábításának! Prohászka János (1887 – 1970) 1950-ben Pszota nevű településről beszél.[6] Adamóczi és vittenczi Borovszky Samu (1860 – 1912) teljességében csak 1914-re megjelent monumentális munkájában, a Magyarország vármegyéi és városaiban a mai szlovák Závadáról, az akkori Érújfaluról így ír: A községhez tartozik Csengőd-puszta, mely azelőtt Pszota néven volt ismeretes.[7] (Csengőd-pusztát ne keverjük a kiskunsági Csengőd pusztával.)

Csengőd-puszta és Csengőd puszta

a vannulói bivalygazdaság

Pusztaságokat hajlamosak vagyunk értéktelennek tekinteni. A dél-olasz helybeliek Vannulo egykori pusztaságának nevét is a terület „nullaságával”, „értéktelenségével” magyarázzák, de ez csak a kietlenséghez fűződő, ma is fennmaradó érzelmeiket mutatja, etimológiának (az egyetlen l alapján), hűen a vidéket naggyá tevő mozzarellaüzemhez, „konyhainak” mondható. „Puszta” szavunk szláv eredetű, a szlovák pustý az egyik közvetítő. A szláv megjelenítések az előszláv pustъ, puszt, „üres” szóra mennek vissza[8], vagyis semmi közük a peshez, a „kutyához”. A Borovszky által előidejűnek mondott Pszota helymegjelölés származhatott a helyi magyarok „puszta” szavából félrehallással vagy hangzóátrendezéssel. Fordítva is elképzelhető: ha már egyszer úgyis pusztaság a terület, miért is ne magyarosíthatnánk a máskülönben „nyomorúság” jelentésű Pszotát (Csengőd-) pusztára? Legvalószínűbb azonban a párhuzamos nyelvfejlődés. Nyugodtan kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy a két név egymástól elszigetelten formálódott hasonlóra. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy az 1808-as tót Pszota családnevek eredete valamely helységnév, talán éppen Borovszky Csengőd-pusztája, Pszota. Sipos Ferenc ökörködését arról, hogy a Psota nevet először egy keletír krónikás viselte, mert uralkodója újabb és újabb post scriptumokat, utóiratokat követelt tőle[9], hagyjuk az út szélén.
A szlovák psota, „nyomorúság” azonban a magyar nyelvbe hatolva derekas pályát futott be. Először is ott találjuk „poszáta” szavunkban.[10] A Czuczor-Fogarasi, anélkül, hogy közelebbről meghatározná, melyik Szabó Dávidra hivatkozik a Kazinczy Ferenc (1759 – 1831) köréhez tartozó két nagy nyelvművelő, Baróti Szabó Dávid (1739 – 1819) és Barczafalvi Szabó Dávid (1752? – 1828) közül, a „poszáta” elsődleges jelentését abban adja meg, hogy a Dunántúlon így hívják a beteges, fejlődésükben megakadt gyermekeket, továbbá ilyen állatokat is, úgymint a poszáta malacokat, illetve a fiókáit felnevelni képtelen poszáta madarakat.[11] A számunkra ismerősebb második használatban már az óvilágiposzáta-félék családjába, azon belül a billegények nemébe tartozó madarat, a poszátát, pontosabban kis poszátát adja meg. A Dunántúlon úgymond a papfülemülét mondják annak, amit mi barátka poszáta néven ismerünk. További tájszavai „barátfülemile” és Kolozsvár környékén „fekete folt”.

kis poszáta, barátka poszáta

Mint írja, a név úgy tevődött a madárra, hogy énekét a (légykapófélék családjába tartozó) fülemülééhez képest hitványnak találták.[12]

fülemüle

Meglehetősen méltánytalanul:

barázdabillegető

Linné (1707 – 1778) eredetileg mindkét fajt a billegények nemébe helyezte. Eredeti névadásának megfelelően a kis poszáta Motacilla curruca[13], a barátka poszáta Motacilla atricapilla[14]. Ezek a dallamos („barátságos”) elnevezések megérik pár másodperces figyelmünket. A motacilla a billegetőfélék családjába tartozó barázdabillegető latin neve.[15]

erdei szürkebegy

Ugyanakkor a curruca a szürkebegyfélék családjába tartozó erdei szürkebegy latinul.[16] Egy szóváltozatában Juvenalis (50? – 130?) is megénekli a valamikor 102 és 129 között költött VI. szatírájában:

tu tibi tunc, uruca, places fletumque labellis[17]

Akkor aztán, madárkám, te csókolod le könnyeit.

Az atricapilla az ater, „fekete” és capillus, „haj” összeolvasztása, teljes összhangban a madár megjelenésével, melynek megfelel az angol név (blackcap, „fekete sapka”) és a barátos-papos magyar megnevezések, melyek az „inverz” tonzúrára utalnak, és ugyanígy találó a kolozsvári „fekete folt” társnév is. Később a fajokat átcsoportosították a poszáták Giovanni Antonio Scopoli (1723 – 1788) által kreált Sylvia nemébe.[18] Bár több forrás a mitológia „erdei szellemével” azonosítja a nem névadóját[19], ilyen vagy silvia nevű szellemről a mitológia nem tud, de ez a szó, értelemszerűen, mindig „erdeire” utal[20].
A nyelvfejlődés nem áll meg ezen a ponton. A Czuczor-Fogarasi az (értelemszerűen a méhfélék családjába tartozó) poszméhet is „tollhegyére tűzi” (a képzavar megbocsáthatatlan). Megfogalmazásukban ,posz’ nevét valószinüleg onnan kapta, mert nem oly nemes fajta, mint a kasbeli méh, illetőleg: poszka, poszáta. Azaz az emberközpontú névadás ezt a nemes, impozáns rovart a poszátákkal hozza egy szintre.[21] Nem-nem, csak semmi Rimszkij-Korzakov (1804 – 1908), vissza az eredetekhez:

Büky László a poszméh, azaz dongóméh, röviden dongó további társneveit is megemlíti: a mottónkban idézett „pöször”, illetve a bácskai „földi-pöször”.[22] „Posz” és „pöször” egylényegűek. A poszméhek nemzetségének (tribusának) a poszméheké az egyetlen neme (genusa) rengeteg fajjal. A nemnek Pierre André Latreille (1762 – 1833) a Bombus nevet adta.[23] A hangutánzó ógörög βόμβος, bombos, „dongás”, „zümmögés”[24] szó a latin bombus, „dübörgés”, „zümmögés” közvetítésével lett a nemnév őse.[25] A „könyörtelenül”, nem ritkán méheken is élősködő pöszörlégyfélék[26] családjának tudományos neve, a Bombyliidae szintén Latreille-től származik[27]. A pöször- vagy poszlegyek nemét, a Bombyliust Linné állította.[28] A pöszörlegyek vernakuláris és tudományos nevei is azért emlékeztetnek a poszméhekéire, mert rafinált mimikrijükkel maguk a rovarok is a poszméhekre emlékeztetnek.[29] Tehát ezúttal nem a (rendszertanilag nem is létező) legyeknél is „kevésbé értékes” fajokról van szó, hanem azokról, amelyek szerencsétlenségükre egy „kevésbé értékes” méhcsoportra hasonlítanak.
Ha nem csalódunk reményeinkben, innen is van továbblépés a nyelv fejlődésében. Az újvidéki Tóth Glemba Klára 2017-ben részletesen ismerteti a bánáti „kuglizás” menetrendjét, melynek kezdetekor a játékosok egy klikkerrel lyukat nyomnak a földbe. Ezt a lyukat „pöszörnek” hívják[30], és ha fantáziánk nem rugaszkodik messzire, a pöszörméhek filmbejátszásunkban is látható, földbevájt nyílására utalva. A néprajzilag fontos ismertető szerzője azonban magától értetődőnek veszi olvasói bizonyos előképzettségét. A kuglizásnak itt semmi köze az általunk gyakrabban használt kugligolyóhoz: nevének megfelelően a kugli golyó ugyan, csak üveggolyó, melynek másik neve a klikker. Ez derül ki a térség modern költőjének, Bozsik Péternek 2006-2007-ben írt, Az üveggolyózás művészete című verséből. Feléjük azonban nem klikker, hanem a „mindenütt jelenvaló” bicska vájta a pöszört:


Mindenkinél volt bicska
Hogy bárhol bármikor lehessen
Pandalyos lukat vájni a földbe
Ha kisbicskánkkal kivájtuk a lukat
Meghatároztuk a távolságot
Körülbelül három méter
Mindenki előszedi kedvenc üveggolyóját
Klikkerét
Megköpdösi
Hogy szerencséje legyen
Ucs preducs nád
(Nemzetközi szavak
szerb közvetítéssel?)[31]

Bozsik Péter verse azonban további kérdéseket is felvet. Mi lehet a „pöször” értelemben használt „pandalyos lyuk” pandalya? A Magyar Nyelvőr levelezője, Szalkai Pál már 1978-ban megadja a választ: a „pandaly” a „padmaly”, azaz „üreg”[32] egy tájnyelvi változata[33]. Nem hallgathatjuk el azonban keserű csalódásunkat sem. A spanyol abejón („nagy méh[34]) egyidejűleg jelent „pöszörméhet”, azaz dongót és egy kegyetlen játékot három játékossal, melyben a dongót utánzó felet agyon kell csapni, szerencsére csak játékból[35]. Ennek a játéknak nincs köze pandalyos lyukakhoz, bár kifejezi az ember poszméhekkel szemben táplált felsőbbrendűségi tudatát.

délvidéki poszméh


[1] http://mek.oszk.hu/11500/11510/11510.htm#2

[2] Dávid Ilona

[3] http://real-j.mtak.hu/6069/1/MagyarNyelvor_1995.pdf

[4] Pszota családnév 1808-ból

[5] https://cs.wiktionary.org/wiki/pes

[6] http://real-j.mtak.hu/6024/1/MagyarNyelvor_1950.pdf

[7] Érújfalu

[8] https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Slavic/pust%D1%8A

[9] Sipos Ferenc kutatásai

[10] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[11] a „poszáta” elsődleges jelentése a Czuczor-Fogarasiban

[12] a „poszáta” másodlagos jelentése a Czuczor-Fogarasiban

[13] kis poszáta

[14] barátka poszáta

[15] https://www.merriam-webster.com/dictionary/motacilla

[16] szürkebegy

[17] XVI. szatíra

[18] Sylvia

[19] blackcap

[20] ha nem is szellem, erdei

[21] a Czuczor-Fogarasi a poszméhről

[22] http://real.mtak.hu/70797/1/BukyL_MNy_17_4_u.pdf

[23] Bombus

[24] βόμβος

[25] https://www.merriam-webster.com/dictionary/Bombus

[26] a pöszörlégyfélék élősködéséről

[27] Bombyliidae

[28] Bombylius

[29] a pöszörlegyek mimikrije

[30] kuglizás és pöször

[31] Az üveggolyózás művészete

[32] padmaly

[33] http://real-j.mtak.hu/6052/1/MagyarNyelvor_1978.pdf

[34] https://en.wiktionary.org/wiki/abej%C3%B3n

[35] abejón

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s