Vigadó a Mennybolthoz

Csakhogy az összeesküvőknek mindezekről nagyon jól kellett értesülve lenniök; mert a bekövetkező éjszakán már nem a Svábhegyen mutatkozott a rejtélyes változó fény, hanem a Zugligetben, a „Vajdabérc” alatt. Mire odasiettek, már nem volt ott.

Frivaldszky Imre (1799 – 1870)
Az éjjeli fogás
(Igaz történet)
Elmondja Jókai (1825 – 1904).

1 Döbrentei_Gábor Barabas M 1844

Barabás Miklós (1810 – 1898): hőgyészi Döbrentei Gábor (1785 – 1851) 1844-ben

Amikor a jónevű költő, Döbrentei 1844-ben gondos filológiai munkájának gyümölcsét cikksorozatban közzétette a Honderűben Visszamagyarosítás Pesten címen, melyben akkor 56 budai dűlőnév magyarosítására tett javaslatot, melyet Buda közgyűlése „az utolsó pillanatban”, 1847 június 11-én el is fogadott, és amelyet 8 napra rá Dűlőkeresztelő névvel az immár magyar nevét viselő Tündér-hegyen (korábbi nevén „Az Égbolthoz”, Am Himmel) a határozat felolvasásával és 150 fős víg lakomával ünnepeltek meg a névadó társaságában[1], nem is gondolt rá, mekkora fejtörést fog okozni nemes, tudós, és amint később bebizonyosodott, javarészt sikeres akciójával az utókornak.

2 a-dulokeresztelo-emlektablaja-xii-zugligeti-ut-113

Emléktábla a Zugligeti út 113-as számú házán

Az akció ugyanis „csak” javarészt volt sikeres, a javaslatok egy kisebb hányadát nem kapta fel a köznyelv. És ebből származnak a bajok, ugyanis Döbrentei természetesnek vette, hogy ami az ő korában nyilvánvaló, vagyis hogy melyik hegy, domb, kút, forrás, szikla, általában dűlő hol található, az nyilvánvaló is marad, amíg világ a világ. Sem ő, sem más nem hiányolta a pontos vagy akár pontatlan helymegjelölést.
Balázs Géza hasznos összefoglalójában[2] kísérletet tesz az azonosításra. Az esetek egy részében nem nehéz a dolga, hiszen Döbrentei sikeres névadásai immár közel két évszázadot megéltek, más, nehezebb részében az okfejtése élvezetes és meggyőző. Marad azonban tizenhat dűlő, melynek hollétét nem közli, vagy amelyben feltehetőleg téved. Ezeket vesszük sorra.


3 AnonymusÁrpád orma (Gaissberg). Anonymus (XII – XIII.sz. fordulója) szerint Árpádot (845? – 907) a ma Hármashatár-hegynek (495 m) nevezett domb óbudai lejtőin temették el. Ennek a feltételezésnek állít emléket az Árpád fejedelem útja elnevezés is. Magát a Hármashatár-hegyet (Buda, Óbuda és Pesthidegkút határánál) nevezte volna el Döbrentei Árpád ormának. Ennek ellene szól, hogy a hegyet németül 3 Hotterbergnek hívták. Legfeljebb az egyik csúcsa jöhet számításba.[3]

4 Arpad f

Árpád fejedelem útja

Bátoralja. Az Unter der Schäferin magyarra fordítása lenne, amit forrásunk a Szépjuhásznével azonosít.[4] A feltételezés nem zárható ki, ugyanis volt egy Schöne Schäferin nevű magasulat a Nagy-Hárs-hegy Kaán Károly (1867 – 1940) – kilátó körüli területén, és az ez alatt húzódó mai Szépjuhászné hallgathatott az Unter der Schäferin névre. Kriza Ildikó gyűjtése szerint Mátyás király (1443 – 1490) és egy szép juhászné közös aludtej-ivással egybekötött pásztoróráit is emlegeti a hely körül a népi emlékezet.

5 Szepjuhaszne

Előmál (Weiser Sandberg). IV. Béla (1206 – 1270) 1269 október 3-ai oklevelében, egyebek mellett, már említi ezt az óbudai dűlőnevet.[5] A „mál” a hegy „hasi” oldala (nemcsak háta, gerince és lába van), a has alatti prémet is így hívják, és talán közös eredetű a „mell” szóval.[6]

Ferenchalma (Franzenhöhe). Balázs Géza óvatosan a Ferenchegyi út és lépcső névadójaként pendíti meg. Nem lehetetlen, hogy a Ferenc-hegyet hívta Döbrentei Ferenchalmának, de miért is zárnánk ki a jóval kézenfekvőbb Ferenc-halmot.

6 ferenc-hegyi-barlang_05

A Ferenc-hegyi barlang és a Ferenc-halom

Hajnalos. Balázs Géza szerint talán a Farkasvölgyben lévő Hajnalka utca őrzi emlékét. Ennek ellene mond, hogy a Sváb-hegy egyes területeinek elnevezésével egy dűlő a Hajnalos nevet kapta.[7]

Határrét (letzte Ried). A közgyűlés határozatában Gazdagrét (Reiche Ried), Hosszúrét (Lange Ried), Madárhegy (Starentanz) után, Spanyolrét (Spaniolwiese), Péterhegy (Petersberg) és Őrmező („melybe a nagy mocsár foglalandó”) (Feldhut) előtt találjuk, vagyis kézenfekvő a feltételezés, hogy ebben a konglomerátumban kell keressük. Nem zárhatjuk ki, hogy a mai Pösingermajorról van szó.

7 Hatarret

Istenkút (Strassbrunn). Hauser József (1803 – 1865) leírásában ezt olvassuk:

Neben der Straße von Ofen, die über Budaörs nach Wien führt, links, wenn man nach Budaörs geht, dort wo die alte Heerstrasse, die nach Stuhlweissenburg führt, war der Strassenbrunnen, daneben stand das später gebaute Strassenwirtshaus. Die Flur wurde von diesem Brunnen genannt. [8]

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy az Istenkutat nem az Isten-hegy táján kell keressük, hanem a mai Keserűvíz-telepen.

8 Keseruviz_telep

Kelenbérc. Itt többszörös csavarról van szó. Egyfelől a Kelen-hegy Árpád-kori elnevezés, mely a XV. században átadja helyét az itt vértanúhalált halt Szent Gellért püspök (980 – 1046) nevének, másfelől elterjedt, hogy a hegy nevét az 1847-es határozat Kelenbércre változtatta, és ez a hivatalos neve a mai napig.[9] Erről szó sincs: a 31. pontban Buda városa a Blocksberg nevet Gellérthegyre változtatta.[10]

Nádorkút (Doctorbründl). A mai Városkút a 60-as fogas vonala mellett nem messze, a Devecseri Gábor parkban található. A névadással az ivóvizét innen szállíttató, nem sokkal a határozat meghozatala előtt elhunyt József nádor (1776 – 1847) emlékének kívántak tisztelegni.[11] Nem érdektelen a német név eredete sem: az állítólagos felfedezője, Eberhard von Eveling törzsorvos emlékét őrzi.[12]

Posonyi hegy (Johannesberg, Pressburger Berg). A hivatalos német név eredete feltehetőleg egy ott emelt Szent János-szobor. Az sem zárható ki, hogy Hunyadi János (1407? – 1456) életét itt mentette meg egy görög lány, Márta – az elnevezés ekkor különösen kedves gesztus lenne a német ajkú lakosságtól. A határozat a sváb lakosok által használt nevet fordította magyarra. A sváb szóhasználat alapja az az elképzelés, hogy tiszta időben a csúcsról látható Pozsony vára. Ám kiszámolták, hogy még délibábos látványához is legalább 2100 méter magasnak kellene lennie a hegynek. Nem igaz az a feltételezés sem, hogy a Pozsonyi-hegy név eltűnt volna: a János-hegy északnyugati nyúlványát ma is így nevezzük.[13]

Pozsonyi-hegy

Pozsonyi-hegy

Spanyolrét (Spaniolwiese). Nemcsak Balázs Géza, sokan mások is eltűnt névnek hiszik, de a Spanyolrét elnevezés él és virul. Úgy hírlik, itt volt a Zichy-major spanyoljuh-tenyészete.[14]

10 Spanyolret

Táboros (rothe Lacke). Ne keverjük a Tábor-heggyel, másfele fekszik. Az Isten-hegy déli felét borító erdős-rétes terület neve volt a Buda visszafoglalására készülő, itt táborozó segédcsapatokról. Ma a Diana út vidékén már nincsenek erdőségek.

11 Vajda_Peter

Vajda Péter (1808 – 1846)

Vajdabérc. Szent Antal szikláját nevezték el így a szintén nem sokkal a határozat előtt elhunyt Vajda Péter költőről, akinek ez kedvenc kirándulóhelye volt.[15] Szent Antalt mint névadót megelőzte a korábban a szikla tövénél épült remetelak (Remete-szikla). Ma Tündér-sziklának mondjuk.[16]

12 Tunder_szikla

Tündér-szikla (Vajdabérc), háttérben a Hunyad-orom, szintén Döbrentei névadása

Vezérhalom (Reitzenkopf). A Hajnaloshoz hasonlóan szintén a Sváb-hegy egy térségét keresztelték át erre a névre.

Vigadó domb, Vigadomb (Lusthügel). A svábok megtelepedésével foglalkozó írás így írja le Magasút határait:

Heute Magas-ut. Auch dieser Hotter ist ein schmales, langes Territorium. Seine Grenzen waren Lusthügel, Pössinger Meyerhoff (Rupp-Berg), 3 Hotterwiese [Hármashatárhegy] und Farkasvölgy. [17]

Itt már egyértelműen feltűnik a Pösingermajor elnevezés.

Hármashatár

Hármashatár

Érdemes felfigyelnünk a Hármashatárhegy szóra. A mai napig tábla hirdeti a hármaspontot (feltehetőleg Budaörs, Csillebérc, Frank-hegy). Ha Magasút fenti határait beazonosítjuk, azonnal észrevesszük, hogy Vigadomb csakis délről határolhatja, azaz Sasad északi részén lehetett. Annyit tudunk, hogy 1906-ban ott még szőlője volt egy bizonyos Lorenz Steinhausernek.[18]

Virradó. A Bátoralja – Ferenchalma – Virradó vonulatba esett[19], neve felszívódásába belejátszhatott a számos rossz emlékű virradásunk.

(Később néhány dűlőnevet módosítottak, illetve Döbrentei javaslatára átkereszteltek. A lényegen, a nagy művön ez már alig változtat.)


[1] http://www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus

[2] http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_03/073.htm

[3] http://turak.ucoz.hu/index/nevezetes_helyek/0-6

[4] http://www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus

[5] Óbuda és környéke a középkorban

[6] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[7] http://www.kislexikon.hu/szechenyihegy.html#ixzz3d8rjsgTr

[8] Hauser József

[9] Kelen-hegy

[10] http://www.nyest.hu/hirek/gellerthegy-vagy-gellert-hegy

[11] Városkút

[12] http://mno.hu/migr_1834/hogyan-lett-saukopfbol-disznofo-489543

[13] http://www.hegyvidek.hu/kerulet/latnivalok/anekdotak-legendak

[14] Budaörser Heimatbuch

[15] http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm

[16] http://egykor.hu/budapest-xii–kerulet/zugliget/1887

[17] svábok

[18] https://lnyr.eleveltar.hu/bflquery/report.aspx?rpt=1&id=1458126

[19] Gyulay Lajos naplói

6 responses to “Vigadó a Mennybolthoz

  1. Áhh! Mi találtuk fel a Spaniolwiese-t!

    Kedvelik 1 személy

  2. “Táboros (rothe Lacke). Ne keverjük a Tábor-heggyel, másfele fekszik.”

    Erre tetszett gondolni?

    https://en.wikipedia.org/wiki/Mount_Tabor

    Kedvelés

  3. 🙂 Nem, a budai Tábor-hegyre. (Sok az adósságom, igyekszem válaszolni!)

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: Sas-hegy | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Hunyad-orom | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s