A fóka rejtélyes keletkezése, avagy Ovidius trükkje

Háta mögött meg Cephisos sír, mert unokáját
puffadozó-testű fókává tette Apollo

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Átváltozások VII.
Devecseri Gábor (1907 – 1970) fordítása[1]

1-mediterran-baratfoka

mediterrán barátfóka

Amint többé-kevésbé feltételezhető, Odysseus esetlegesen vér szerinti atyja, Sisyfos patinás családfája egyenesen Khaosig kúszik fel, bár azt, hogy Odysseusnak apja lenne, Pausanias Periegetes („Leíró”, 110? – 180?) kimondatlanul is elvitatja, amikor gyermekei felsorolásakor kihagyja őt a Görögország leírása II. könyvében Korinthos bemutatásakor. Sisyfos egyik fia a Leíró által elismert négyből Ornytion,

2-lepkek

Delias ornytion és Actias artemis

aki harcos életében semmi olyant nem tett, amivel kiérdemelte volna Frederick DuCane Godman (1834 – 1919) és Osbert Salvin (1835 – 1898) bizalmát, akik a fehérlepkék családjába tartozó Delias nem egyik jezabelpillangó faját, a Delias ornytiont mégis róla keresztelték el 1880-ban. A faj Pápua-Új-Guineában, Ausztráliában és az Antarktiszon él.[2] A nem nevét jóval korábban, 1819-ben Jacob Hübner (1761 – 1826) adta[3] ennek a Delosban nem élő csoportnak, bár neve annyit tesz, „delosi”.[4] Ne lepődjünk meg az efféle szimpátiákon: Delos a görög kultúra megbecsült helyszíne, nagy szülöttéről is neveztek el lepkét. A pávaszemek családjába tartozó japán holdasszövő lepke tudományos neve Otto Vasziljevics Bremer (1812 – 1873) 1861-es névadása alapján Actias artemis.[5] A nemnevet 1815-ben William Elford Leach (1791 – 1836) alkotta meg[6], jelentése az újlatinban: „attikai”[7]. A japán holdasszövő lepke természetesen sohasem fordult meg Attikában.


Ornytion törvény szerinti fia volt Fokus vagy Fokos (nem kizárható Poseidon természetes apasága[8]), aki, kaotikus felmenőivel ellentétben, meglepő fordulattal – legalábbis Pausanias szerint – történelmi személy. Az akkori Tithoreába költözve megvédte az ott lakókat a környező népek támadásaitól, és akiről a térség elnyerte új nevét, a Fokist.[9] (Előbb-utóbb minden nép alapító istenségeiből kifogy a nemzőerő, és így történelmében egyre jobban eluralkodnak a halandók. Mára csak mutatóban jár-kel köztünk egy két halhatatlan, a többiek kihaltak.) Egyes vélemények szerint neve egy variánsa a görög „fóka” nevének, a φώκη-nek (foke), ami nem kizárható, hiszen állatnevek sokszor szerepelnek keresztnévként a mai napig is. A mai Φωκᾶς, Fokas alak a népszerűségét a kora keresztény mártírnak, Sinopei Szent Fokasnak († 117), a kertészek védőszentjének[10] köszönheti.[11] A szent egyes források szerint nemcsak kertész, de püspök is volt[12], ilyenként például is szolgálhatott Luis Buñuel Portoles (1900 – 1983) 1972-es A burzsoázia diszkrét bája című filmjének püspökfigurájához.

A fokisiak feltehetőleg nem foglalkoztak túl sokat az etimológiával, mindamellett áldozati érméiken a fóka is feltűnik.[13] Maga az ógörög φώκη, foke, „fóka” szó etimológiája ismeretlen. Robert Stephen Paul Beekes előhellén eredetre gyanakszik.[14] A latin phoca és a magyar „fóka” mindenesetre a görög ősből származik.


Mottónk (melyben Cephisos nyilván az anyai nagyapa)  azt sugallja, hogy a fóka az átváltozástan oszlopa. A helyzet azonban megdöbbentőbb ennél.

Azt követően, hogy Pelias leányait apagyilkosságba bűvölte, Medea, balgán, sárkányfonatú szekerén próbál az istenek haragja elől Thessaliából Korinthosba repülni. Eközben rövid reflexiókban mutatja be a narrátor a történelmi eseményekben és átváltozásokban végtelen gazdagságú tájat. Valóságos kincsesbányának vélnénk egy újabb kötetnyi Átváltozások összeállításához, ám, mint Robert Cowan feltárja, ez szónoki fogás, obszkuritás és praeteritio. Mindkettő ma is közkedvelt. A homályba burkolást aligha kell bemutatni. A másik az „arról nem is beszélve”, és már mondjuk is. Mellékesen, a bizonyítási kényszert lerázva vetünk oda valamit, amit nagyon is fontosnak tartunk. Erről ír Passing Over Cephisos’ Grandson: Literal Praeteritio and the Rhetoric of Obscurity in Ovid Met. 7.350-93 (Átkelés Cephisos unokáján: tételes praeteritio és szónoki ködösítés Ovidius Átváltozásaiban, VII/350 – 393). Cowan méltatlankodása érthető. A fókává változásnak ezt a történetét sehol máshol nem találni a görög mitológiában. És e kettő együtt, a részletekről hallgató ködösítés és a kizárólagosság már túl valószínűtlen ahhoz, hogy ne maga Ovidius fundálta volna ki a fókává változtatást, megerősítve a „síró folyó” ismert toposzával.


[1] http://www.mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#45

[2] http://zipcodezoo.com/index.php/Delias_ornytion

[3] http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=31473

[4] https://www.flickr.com/photos/77600294@N07/14690014967

[5] Actias artemis

[6] http://www.gbif.org/species/1865647

[7] Actias: attikai

[8] Poseidon incertus

[9] http://sourcebooks.fordham.edu/ancient/pausanias-bk2.asp

[10] http://www.catholic.org/saints/saint.php?saint_id=5891

[11] http://www.behindthename.com/name/phocas

[12] Sinopei Szent Fokas püspöksége

[13] fóka fokisi érméken

[14] φώκη

Advertisements

3 responses to “A fóka rejtélyes keletkezése, avagy Ovidius trükkje

  1. Visszajelzés: A fóka nagyapja | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: A pók és a rakéta | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Hippokrene | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s