DUKE VINCENTIO
Did you such a thing?
LUCIO
Yes, marry, did I but I was fain to forswear it; they would else have married me to the rotten medlar.
DUKE VINCENTIO
Sir, your company is fairer than honest. Rest you well.
LUCIO
By my troth, I’ll go with thee to the lane’s end: if bawdy talk offend you, we’ll have very little of it. Nay, friar, I am a kind of burr; I shall stick.
Shakespeare (1564 – 1616): Measure for measure, IV / 3 (1603-4)[1]
HERCZEG
Tettél ilyesmit?
LUCIO
Tettem hát; csakhogy el kellett esküdnöm, különben összeházasítottak volna a rothadt naszpolyával.
HERCZEG
Uram, társaságod inkább érdekes, mint tisztességes. Jó egészséget.
LUCIO
Biz Isten, a sikátor végeig még veled megyek. Ha bánt a szátyár beszéd, hát majd csak csippentünk belőle. Látod, barát, én olyan bojtorjánféle vagyok, hozzáragadok az emberhez.
Greguss Ágost (1825 – 1882) fordítása[2]
Shakespeare olyan sok helyütt említi a naspolyát, hogy szinte szavajárása. Nincs róla túl jó véleménnyel. „Naspolya” szavunk[3], a megfelelő európai szavak zömével együtt, a latin mespilából, az pedig az ógörög μέσπιλον-ból (mespilon) ered[4]. Ez utóbbi szó etimológiája ismeretlen, szógyökvizsgálat alapján Robert Stephen Paul Beekes előhellén eredetre gyanakszik.[5] A biztos leszármazottak közt van (ófrancia közvetítéssel) az angol medlar, mely az óangol openærs („tátott fenék”) szót váltotta fel.[6] A spanyol nísperóban is ez az ógörög-latin eredet tűnik fel, a népi latin nespirum közvetítésével. A rózsafélék családjába tartozó naspolya valójában nem egyetlen faj, hanem egy teljes nemzetség, melyet Mespilus néven még Linné (1707 – 1778) hozott létre. Gyümölcse cukorban szegény, B1-vitaminban gazdag, így az egészség szerelmeseinek valóságos kincs, mi több, szédülés és impotencia ellen is hatásosnak gondolják.[7] Feltehetőleg Délkelet-Európából vagy Délnyugat-Ázsiából származik; régi kultúrnövény.[8] Különösen spanyol földön örvendhet népszerűségnek, hiszen ott számos egyéb jelentése is van.
Így jelenti például a szintén a rózsafélék családjába tartozó őszi (vagy orvosi) vérfüvet, melyet Sanguisorba officinalis („orvosi vérszívó”) néven szintén Linné vett számba[9]. Rizómája magas tannintartalmú, melyet így sikerrel vetnek be gyulladáscsökkentőként és hasmenés ellen.[10] 
Ugyancsak így hívják a bizonyos mértékig a naspolyáéra emlékeztető gyümölcsű, a szapotafélék családjába tartozó szapodillát vagy akrászt is. Szintén nagyra becsülik tannintartalmáért, de C-vitaminban is bővelkedik.[11] Linné írta le tudományosan, és az Achras zapota névvel látta el. A nemnév is tőle származik a görög αχράς, akhras, „vackor” szóból.[12] 
A holland botanikus, Pieter van Royen (1923 – 2002) javaslatára azonban átsorolták, így mai tudományos neve Manilkara zapota.[13] A Manilkara nemnév malajálam eredetű[14], mely a kaukival együtt egy Dél-Indiában honos faj, a Manilkara kauki helyi neve[15]. A manilkarát hagyományosan hasmenés ellen, újabban vérképzőként is használják.[16] 
Ezt a fajt is Linné sorolta be Mimusops kauki („majomarcú kauki” néven, mai tudományos nevét Marcel Marie Maurice Dubard (1873 – 1914) hozta létre.[17] Ugyanakkor a zapota nemnév a poliszintetikus azték nahuatl nyelv szava erre a gyümölcsre, eredeti alakjában tzapocuahuitl.[18] Ám ezek a spanyol leágazások jelentőségükben elbújhatnak egy másik rózsaféle, a japánnaspolya, angol nevén loquat mögött, amelyet spanyolul szintén nísperónak mondanak.[19] Bővebben…
SUNYIVERZUM 