Plutonium rövid ó-val

Az alkoholos erjedés Joseph Louis Gay-Lussac (1778 – 1850) által feltárt egyenlete értelmében

C6H12O6 → 2 CH3-CH2-OH + 2 CO2 + hő,

szavakban: a cukor etil-alkohollá és szén-dioxiddá bomlik hőfejlődés kíséretében. Ezúttal (és átmenetileg) a szén-dioxid fejlődésére összpontosítunk.
Adolf Ferdinand Wenceslaus Brix (1798 – 1870) matematikus nyomán Brix- vagy cukorfoknak nevezzük alkoholfélék tömegszázalékban kifejezett cukortartalmát.[1] 18 cukorfokot el nem érő mustokban nem indul meg erjedés.[2] Vegyünk példának egy ilyen határesetet. 1 hektoliter „legkeserűbb” must tömege kiszámításakor vegyük figyelembe, hogy ilyen must sűrűsége[3] 1,065 kg / l, azaz a tömege 106,5 kg. Így ilyen must 1 hektoliterében mintegy 19,17 kg cukor található. (Nem véletlenül szeretjük a mustot.) A cukor molekulatömege 180, egy molekulájából két molekula szén-dioxid fejlődik. Az aránypár hiányzó tagját, azaz a felszabaduló szén-dioxid mennyiségét így 19,17 × 88 / 180 = 9,372 kg-nak találjuk, így a népszerűen elterjedt 9 kg-ot[4] erős túlzásnak mondhatjuk, hiszen nyilvánvalóan nem a teljes cukortartalom alakul át szén-dioxiddá a fejlődés során. (A keletkezett borok cukorfoka is igen magas.[5]) Másfél kilogrammot mondhatunk reálisnak, ez a fagyponti 22,41 l móltérfogattal[6] mintegy 764 liter, pincehőmérsékleten, például 10 C°-on 792 liter körül mozog. Ne tévesszük szem elől, hogy 10 térfogatszázaléknyi szén-dioxid a levegőben már biztos fulladás. Így világos, miért veszedelmes egy rosszul szellőző borospince az érés hetei alatt. A szén-dioxid veszélye nemcsak abban áll, hogy kiszorítja a levegőt. Max von Pettenkofer (1818 – 1901), a szellőztetés „apostola” szerint 0,1 térfogatszázalék alatt beszélhetünk jó levegőről. Káros hatásokat 3% körül tapasztalunk. Fejfájáson, szédülésen túl katasztrófa is beállhat valamivel magasabb koncentrációnál huzamosabb időn át.[7] A közkeletű előrejelzés, azaz a derékmagasságban tartott gyertya elalvása – el nem alvása a borospincében nem elegendően biztonságos kritérium, mert csak 14 térfogatszázaléknyi szén-dioxid oltja ki a gyertyalángot. [8] Nem kétséges tehát, hogy maga a szén-dioxid sem veszélytelen élettanilag, és hogy egyéb, jelenlevő mérgező gázok hatását a légzés szaporításán keresztül felerősíti, mégis jóakaratú túlzásnak mondhatjuk Wéber Antal megállapítását arról, hogy a mustgáz mérgező komponenseket is tartalmaz.[9] (Ez természetesen kétségtelenül mérsékelné a lakosság túlzott alkoholfogyasztását.)
Tekintettel arra, hogy a szén-dioxid mintegy másfélszer nehezebb a levegőnél (a gázok túlnyomó többsége nehezebb a levegőnél), egy-egy zárt vagy legalábbis rosszul szellőző térségben hajlamos a térség alsó régióit elfoglalni, így annál veszélyesebb egy-egy élőlényre, az minél alacsonyabban hordja az orrát. Kutyák élete sokkal nagyobb veszélyben forog egy borospince mélyén, mint egy jól megtermett gazdáé.


Rogissart: Az Anagno-tó és a Kutya-barlang (1706)

Walter Jansen említi a Nápoly melletti Grotta del Canét, azaz a Kutya-barlangot, mely a nevét onnan kapta, hogy a barlangból kipárolgó szén-dioxid kutyák fulladásos halálát okozza.[10] Efféle előpárolgó gázokkal már találkoztunk korábban, ezúttal, tisztelt N. barátom figyelemfelhívása nyomán, Frígiában nézünk körül.
Pergamon királya, II. Eumenes Filadelfos Soter („Fivérét szerető megváltó”, Kr.e. 221 – 159?) alapította Hierapolis városát Kr.e. 190-ben. Pergamon mitikus alapítója Telefos volt. A magyarban szívszorítóan ható névvel a  τηλεφιον-nal (telefion) kapcsolatban már találkoztunk.[11] A trójai háborúban Priamos oldalán harcoltak a „büszke mysiaiak”, élükön, mint Homeros (Kr.e. VIII. sz.) az Iliász II. énekében említi, Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordításában, műsz vezető Khromisz.[12] Más hagyomány azonban mást mond. A lemnosi Filostratos (170? – 250?) szerint a mysiaiak amazonokból álló lovasseregét Pergamon alapítójának felesége, Hiera vezette, és Homeros csak azért mond mást, hogy el ne homályosítsa vele Helena alakját.[13] (A nagy ravasz Homeros eddig talán mégsem ment volna.) Így nem lenne csoda, ha Hierapolis alapítója a saját városának alapítója feleségét vette volna a városnév alapjául. Ezzel szemben áll Ἱεράπολις, Hierapolis nevének az a kézenfekvő magyarázata, hogy ἱερός, hieros „szentet” (πόλις, polis pedig „várost”) jelent.[14] Ezútttal nem könnyű igazságot tenni. Hiába volt Hiera mitikus alak, II. Eumenes Filadelfos Soter nem volt az, és nagyon is valószínű, hogy Hierát létező hősnőnek gondolta. Névadása nagyon is következetes lett volna. (A πόλις viszont természetesen nőnemű szó, és így a „Hiero-” helyett a „Hiera-” érthető lenne.) És bár a várost Kr.u. 60-ban földrengés rombolta le, mivel fontos kereskedési és vallási központ volt, Nero császár (37 – 68) gondoskodott az újjáépítéséről. Hierapolis hellenisztikus stílusa rómainak adta át a helyét. Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) De ortu et obitu patrum qui in scriptura laudibus efferuntur (A bibliában szereplő szent atyák élete, eredete és halála) című művének LXXIII. fejezete a következő[15]

(A Péterhez hasonlóan Betsaidában született) Fülöp a galloknak Krisztust hirdette, és a viharos óceán melletti, sötétségben élő, barbár népeket az isteni tudomány fényéhez és a hit kikötőjébe vezette. Végül Hierapolisban, Phrygia provincia városában keresztre feszítve és megkövezve hunyt el. Leányaival együtt nyugszik.

Sarbak Gábor fordítása[16]

Bár ezzel ellentétben Alexandriai Szent Kelemen (150? – 215) szerint Fülöp apostol (†80) természetes halállal halt meg, annyi bizonyos, hogy Hierapolisban temették el.[17] Hierapolis történetének ezeket a részleteit nem véletlenül említjük meg: látnunk érdemes ugyanis, hogy mai népszerűségének jelentős történelmi múlt felel meg. Hierapolis ma az anatóliai Denizli, melynek tőszomszédságában áll Pamukkale, „Pamutvár[18] (a két szó csengése nem véletlenül rokon), mely nevét azokról a lenyűgöző mészkőformációiról kapta, melyek a 33-36 C°-os kemény vízből az alábbi egyenletnek megfelelően alakulnak[19]:

Ca(HCO3)2  →  CaCO3 + CO2 + H2O.

Itt kapcsolódunk vissza az alkoholos erjedéshez. Pamukkalétól nem messze állt Plutonium, Pluto-Hades kutyájának, Kerberosnak rettegett kigőzölgése.

Denizli, Pamukkale, Plutonium

Egyes feltételezések szerint az ősi idők pásztorai fedezhették fel a hely gyilkos hatását.[20] Szemmel látható a vulkanikus aktivitás, ami a hellenisztikus Hierapoliszt is összerombolta.

Kybele római szobra (Kr.u. 50 körül)

Mofettákról, azaz magas CO2-koncentrációjú gázkibocsátó helyekről megemlékezve (mintegy saját, Pompeiiben bekövetkezett halálát is kísértetiesen megelőlegezve) id. Plinius (23 – 79) A természet históriája II. könyvének 95. fejezetében többek közt arról ír, hogy a Nagy Istenanya (Magna mater, Rhea, Kybele) papjai kivételével ebbe a barlangba senki nem teheti biztonsággal a lábát.[21] A Földrajzi feljegyzések XIII. könyve IV. fejezetének 14. szakaszában Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) jóval részletesebb leírásokkal szolgál. Nemcsak a barlang pontos méreteit adja meg, megemlítve, hogy egy ember ugyan kényelmesen elfér benne, csak ez nem ajánlatos a számára, de azt is, hogy Kybele ivartalan papjai mégis elviselik a miazmás kipárolgást. Talán, tűnődik Strabon, azért, mert isteni erő költözött beléjük, vagy mert bizonyos testi erő birtokában kibírják a gőzök közelségét. Tanulmányozta arckifejezésüket, miközben a gőzök fölé hajoltak, és úgy találta légszomjukból, hogy visszatartották levegőjüket. Áldozati bikák pusztulnak el a barlangba vezetve, de mint kísérletező görög, Strabon a gyilkosságtól sem riad vissza: verebek behajigálásával próbálja ki a hatást. (Sikerrel…) A környék fürdőiről is megemlékezik.[22] Hordozható gázkészülékével Hardy Pfanz megállapítja, hogy a barlang szájánál a szén-dioxid koncentrációja 4-53%, míg odabenn 91%. (Ezt egy-két lélegzetvételnyi időn túl nem lehet elviselni. A vér savasodása végez az áldozattal. Kutatásai során Pfanz rengeteg állattetembe ütközött.) Azt az önmagában természetes tényt, hogy a papok magasabb termetűek lévén áldozati állataiknál képesek lehettek túlélni a rövid ott-tartózkodást, Pfanz azzal a spekulatív elemmel igyekszik megtoldani, hogy lehetett titkuk az is, mikor erőteljesebb a szén-dioxid koncentrációja: például éjszaka, mert akkor a Nap ereje kevésbé szórja szét a gázokat, és olyankor távol tartották magukat a barlangtól. Egy másik kutató azonban, Francesco D’Andria számos olajmécsest talált a barlangban, ami éjszakai aktivitás jele.[23] Tegyük azonban hozzá D’Andria ellenérvéhez, hogy ez paradox módon mégis inkább érv Pfanz mellett: Pfanz ugyan nem találta el a nyugalmasabb napszakot, de az olajmécsesek jelenléte egyértelműen bizonyítja legalább 86% arányú levegő jelenlétét, tehát lehetséges, hogy éppen éjszaka volt kisebb a kigőzölgés.
Szemben a borospincék súlyos, de a Hadesénél mégiscsak egy fokkal barátságosabb atmoszférájánál, itt a föld alól előtörő gázok nemesgázokat: héliumot és radont is tartalmaznak.[24] Az első ártalmatlan, a radioaktív radon azonban szolgálhat kellemetlen meglepetéssel.[25]


[1] Brix- vagy cukorfok

[2] http://www.boraszportal.hu/borlexikon/cukorfok-48

[3] Borászati kémia

[4] https://www.szabadfold.hu/csalad/ahol_must_van_ott_gaz_lehet

[5] http://vinopedia.hu/cukorfok

[6] normál állapotú gáz

[7] a szén-dioxid élettani hatásai

[8] a veszedelmes mustgáz

[9] https://www.zaol.hu/belfold/mustgaz-mint-a-viz-alatt-1467710/

[10] széndioxid-kibocsátások

[11] http://www.winternet.com/~chuckg/dictionary/dictionary.175.html

[12] http://mek.oszk.hu/00400/00406/html/01.htm#2

[13] Hiera

[14] Hieropolis mint „Szent város”  

[15] De ortu et obitu patrum qui in scriptura laudibus efferuntur

[16] http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0045.html

[17] Fülöp apostol

[18] http://whc.unesco.org/en/list/485

[19] http://www.pamukkale.net/listingview.php?listingID=6

[20] pásztorok és a Plutonium

[21] A természet históriája II / 95

[22] Földrajzi feljegyzések XIII / IV / 14

[23] a pokol kapui

[24] https://link.springer.com/article/10.1007/s12520-018-0599-5

[25] a radon és a háttérsugárzás

4 responses to “Plutonium rövid ó-val

  1. “Szó bennszakad, hang fennakad,
    Lehellet megszegik.”

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Mesék a must hasznáról és káráról | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Mesék egy császár haláláról | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s