A lórum útvesztője

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
quid pro quo.

Friedrich Wilhelm Weiskern (1711 – 1768) – Johann Heinrich Müller (1738 –1815) – Johann Andreas Schachtner (1731 – 1795): Bastien und Bastienne[1]

COLAS

Diggi, daggi,
schurry, murry,
horum, harum,
lirum, larum,
raudi, maudi,
giri, gari,
posito,
besti, basti,
saron froh,
fatto, matto,
ellenszolgáltatás.

Bastien és Bastienne

A lórum, gyerekkorunk bűvös kártyajátéka[2], hasonlóan társaihoz, mára sokat vesztett népszerűségéből a pasziánszok javára. Hogy nem egyedül az én oldalamat fúrja az elnevezés eredete, bizonyítja kitűnő oknyomozó forrásunk, melynek egyetlen hibája, hogy tudományos (ami nem megy élvezhetősége rovására). De nyissuk tágra a tudomány nehezen nyíló kapuit a spekuláció friss áramlatai előtt! Rövid okfejtésem, ígérem, szövevényes lesz.

Forrásunknak a XX. század elejéig sikerül visszavezetnie a kártyajáték említését.[3] Ehhez képest méltatlanul bőséges az „abrakadabra” szó etimológiatörténete. Ennek sovány részletére térünk ki. Geta (189 – 211) és Caracalla (188 – 217) császárok nevelője, Quintus Serenus Sammonicus († 212) látszik először varázsigeként használni a szót, mely ilyenként a XVII. században vált népszerűvé Európában. A szó a késői görög Abraxasból származik, a gnosztikusok által tisztelt mennyei fenség nevéből[4], mely az Abrasax torzulása.[5] Szent Irenaeus (115? – 203?) az Adversus haereses (Az eretnekek ellen) című értekezésében Abraxas, „az Éter nagy arkhonja” kiagyalását a magát Máté evangelista († 74) tanítványának valló, népszerű gnosztikus filozófusnak, a II. században élt Alexandriai Basileidesnek tulajdonítja. Giovan Battista Passeri abbé (1694? – 1780) még tovább megy, amikor az isteni lény nevét a héber בְּרָכָה, berakah, „áldás” szóból vezeti le.[6]

1-abraxas_grossulariata_orkney

egy Abraxas: köszmétearaszoló

1815-ben William Elford Leach (1791 – 1836) megalkotja a Geometridae, azaz az araszolók családját[7], és benne az Abraxas nemet[8].

 


 

John Tillotson prelátus (1630 – 1694) megemlíti, hogy I. Jakab (1566 – 1625) idején egy szemfényvesztő magát ő királyi fensége legkiválóbb Hocus Pocusának titulálta saját varázsigéi kezdő szavairól. Pályatársait már korábban is Hocas Pocas névvel illették. A kifejezés minden bizonnyal a latin nyelvű mise eucharisztia-liturgiájának hoc est corpum meum, „ez az én testem” szövegrésze blaszfém torzítása.[9]


Továbbá, amint már láttuk, a „belzebúb” szó a „Legyek Ura” fejleménye.


Ezek a szórványos, bevezető példák azt az ismert tényt szolgálnak bemutatni, hogy vallási, de legalább is idegen nyelvű szövegek torzulásával, torzításával, egyszerű félrehallásával olykor az eredeti tartalomtól független, netán hangulatilag ellentétes nyelvi alakulatok bontakoznak ki.

Bizonyítani nem tudom, de a német Lirum, larum mondókakezdetet a latin ragozás kifigurázási szándékának érzem. A Lirum, larum Löffelstiel (Lirum, larum, kanálnyél) régi német gyerekdal.[10] Ilyen címmel a ZDF 1974. január 18-án tizenhárom részes sorozatot indított a gyerekeknek, hogy megszerettesse velük a sütés-főzést. A hajdani sorozatnak ma is van nosztalgiatábora.[11]

2-lirum_larum_loeffelstiel

Mozart (1756 – 1791) 1767-68-ban komponált Bastien és Bastienne (K50/46b) című, nehezen meghatározható műfajú egyfelvonásosát, melyet apja, Leopold (1719 – 1787) operettnek mondott[12] (nyilvánvalóan a mai fogalmainktól eltérően), nem véletlenül idéztük rövid összefoglalónk elején.

Rousseau (1712 – 1778) Le devin du village (A falusi jós) címmel írt pasztorális „közjátékot” a saját szövegkönyvére 1752-ben, melyet nagyritkán, a neve iránti tiszteletből ma is el-eljátszanak. Már saját korának is kicsit sok (vagy kevés?) volt a mű gyöngéd gyengesége. Így nem csodálható, hogy Charles-Simon Favart (1710 – 1792), felesége, Marie Justine Benoîte Favart-Duronceray (1727 – 1772) és Harny de Guerville († 1788) már egy évre rá, 1753-ban paródiát írtak Rousseau művére Les amours de Bastien et Bastienne (Bastien és Bastienne szerelme) címmel, azaz az eredeti szereplők (Colin, Colette)[13] nevének megváltoztatásával, de az egymásnak megfelelő nevek tréfás ráerősítésével. Ennek alapján írta meg Weiskern, Müller és Schachtner a maga német nyelvű változatát a gyermek Mozart számára.[14] A német népdal ismert lirum, larum fordulata szerepet kap a jótékony jós varázsigéi között, aki effélék mormolásával segít a szerelmeseket egymásra találni és a nézőket elkábítani. Rousseau ősváltozatában a jós nem mormol varázsigéket, a francia paródiában igen, de abban a német népdal szavai, érthetően, nem szerepelnek[15]:

3-lorum

A német szófordulat a magyarba is átkerült „lirum, lórum” alakban, mely használatában inkább a „lárifárira” emlékeztet. Ezt olvassuk például Jókai (1825 – 1904) 1875-ben megjelent Enyim, tied, övé című regényének Walter Leó bankár-fejezetében:

Lirum, lórum! Ha a vonaton történt baleset, az már a mai lapoknak meg lett táviratozva.
Helene hevesen megrázta a kezeügyében levő ezüst csengetyűt, mire a komornyik bejött.
– Vencel! A mai lapokat!
Vencelnek pedig már meg volt hagyva, hogy a mai lapokat mindenképpen sikkassza el.
Vencel azt mondta, hogy azok még nem érkeztek meg. Hát menjen a szerkesztőségbe, az expedíciókba, s szidja le őket, miért ily rendetlenek!
Ez egy kis derült időközt hozott.
[16]

Megeshet tehát, szól határozott tézisem, hogy ezen a „varázsos” úton lett a varázseszközül is használt kártya egyik népszerű játékának neve „lórum”.

4 Rumex acetosella

madárlórom

Felmerülhet, hogy a névadó a juhsóska vagy sásnya másik neve, a „madárlórom”, vagy, mindközönségesen, a „lórom” másik írásmódú változata, a „lórum” állhat valamiképpen a kártya nevének hátterében. Igaz ugyan, hogy az 1395 körül írt 1316 szavas Besztercei szójegyzék 389-edik szava a latin nevű lappatusra („bozontos”) a magyar „lorum” – a közreadó Finály Henrik (1825 – 1898) arra is utal, hogy a madárlórom tudományos fajneve az ő idejében hydrolapathum, vagyis keveredéseket kizárhatunk[17] –, a szó később egyértelműen a „lórom” formába ment át, és csak újabb kori fejlemény a „lórum” feltűnése. Ez valószínűtlenné teszi a kártyajáték nevének ezt az eredetét. Magának a „lórom”, „lorum” szónak ez idő szerint ismeretlen az eredete.[18]


[1] http://opera.stanford.edu/Mozart/Bastien/libretto.html

[2] http://www.kartya-jatek.hu/nyomtathato_verzio/lorum/

[3] http://www.kartya-jatek.hu/lorum_nyomozo/

[4] abracadabra

[5] http://theisticsatanism.wikia.com/wiki/Abraxas

[6] https://www.scribd.com/document/234893269/Abraxas

[7] az araszolók családja

[8] az Abraxas nem

[9] hocus-pocus

[10] Lirum, larum, Löffelstiel

[11] http://www.fernsehserien.de/lirum-larum-loeffelstiel

[12] Ez is operett?

[13] http://www.operone.de/libretto/rousdefr.html

[14] két opera

[15] http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k837755/f18.image

[16] http://mek.oszk.hu/00700/00774/html/jokai28.htm

[17] http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol16/B3361601.pdf

[18] Növénynevek enciklopédiája

Advertisements

One response to “A lórum útvesztője

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s