Liberális antológia

59 τοιόνδ᾽ ἄνθος Περσίδος αἴας
60 οἴχεται ἀνδρῶν

Αἰσχύλος (525 – 456 π.Χ.): Πέρσαι (472 π.Χ.)[1]

59 toiond’ anthos Persidos aias
60 oikhetai andron

Aiskhylos: Persai

59 Ilyenek Perzsia virágai,
60 az odaveszett férfiaké.

Aiskhylos: Perzsák

A 100 és 300 között alkotó Antoninos Liberalis átváltozási történetei közül, melyeket a Kr.e. 300 körül élt Boiostól vett át, a hetedikből különösen szomorú esetről értesülünk. Sem Boios, sem Antoninos Liberalis nem éri fel a mottónkban idézett Aiskhylos költőiségét, de valósággal tobzódnak az ἄνθος, anthos („virág”) /  ἀνδρῶς, andros („férfi”) típusú szójátékokban.
Röviden szólva Autonoosnak (neve jelentése egy megfejtés szerint: „virágon csámcsogó”) jókora földbirtoka volt, rajta számos ménessel, ám földjét elhanyagolta. Azon haszonnövény bizony egy szál sem termett. Gyermekei nevét ehhez igazította. Elsőszülött fia, Herodios a földek erősen erodált állapotáról kapta nevét. Meg kell jegyezzük, hogy az erosio latin szó, amelyet azonban a görögök ismerhettek, így Boios is.

korinthosi oszlopfő medvetalpfűvel

csáté

Akanthos nevű fia, Akanthys nevű lánya a medvetalpfűről kapta nevét, a további fiúgyermekek közül Skoineos a csátéról, Anthos valamelyik virágról – ahogy az „antológia” is „virágfüzér”, „virágos kert”. Autonoos a lovak gondozását családjára – élükön feleségére –­ és egy szolgára hagyta. Az anya, Hippodameia neve nem véletlenül „lógondozó”.[2] Ám egyszer a legelőjükre nem eresztett lovak megvadultak és halálos támadást intéztek Anthos ellen. A szolga és az atya megkövülve figyelték a tragédiát, egyedül Hippodameia próbálta felvenni a küzdelmet, mindhiába. Ereje csekély volt a dühöngő lovak megfékezéséhez. De Anthos segélykiáltása az Olymposig hatolt. Zeus és Apollo megkönyörült és csodát tett. Az egész társaságot valóságos kis állatkertté, de legalábbis madárházzá változtatta. Autonoosból első megközelítésben a fácánfélék családjába tartozó fürj lett; ugyanis, amint az archeológus Francis Celoria fordításában látjuk, elbátortalanodott megtenni kötelességét, azaz, angolul, quailed, és így a kegyes istenek választása értelemszerűen esett a quailre, azaz a fürjre. A két szóalak egybeesése merő véletlen. A quail mint „elbátortalanodik” az indoeurópai gwelh-, „átszúrni” gyökből, ám mint „fürj” az azonos jelentésű indoeurópai kwokt-ból ered.[3] A fordítás legenyhébb szóval is zseniális, hiszen aligha várható a klasszikus kor szerzőitől, hogy a későbbi angol nyelvfejlődés eredményeit figyelembe vegyék. Antoninos Liberalis ὄκνος-ról ír (hoknos), és lám, az ógörögben (de csak ott) a ὤκνησεν vagy κνησεν (hoknesen) jelentése: „bizonytalankodni”[4].

Ám hogy mi a ὄκνος, hoknos, már más lapra tartozik.[5] Egy Zeusz beavatkozására volna szükség, hogy még „fürjet” is jelentsen, ám a főisten nem olyan kegyes a nyelvkedvelőkkel, mint a más okból szenvedőkkel. Pausanias Periegetes („Leíró”, 110? – 180?) Görögország leírása című műve X. könyve 29. fejezetének első két szakaszához kell fordulnunk a megfejtésért. Itt a ὄκνον, hoknon „a legnagyobb és legszebb gémet” jelenti. A szépség dolgában nem vitatkozhatunk Pausaniasszal, de a nagyságban téved. A legnagyobb gém ugyanis, az óriásgém (minden további gémmel és kócsaggal együtt természetesen a gémfélék családjából), nem él Európában.[6] Vele még a nagy útleíró sem találkozhatott. Európa legnagyobb gémje a szürke gém, úgyhogy arra kell hajoljunk, hogy Autonoost gyászától a kegyes istenek nem fürjjé, de nem is óriásgémmé, hanem szürke gémmé változtatással szabadították meg.[7]

fürj, óriásgém, szürke gém

Pausanias leírásában azonban felfedezhetjük a nagybetűs Ὄκνον-t (Hoknon) is. Őt enerváltságáért az istenek arra ítéltek, az alvilágban fonjon kötelet, amit azonban, amint elkészült, ha nem is egy ló, de egy szamár azonnal szétrág. Egy jón szólást is felhoz Pausanias az értelmetlen munkavégzésre: „fonja Hoknon kötelét”. Többek gyanúját is megosztja velünk: hogy tudniillik Hoknon nagyon is szorgos, jámbor ember volt, és ez utóbbi nemes tulajdonságáért kapta rettenetes büntetését, mely annak a jelképes ábrázolása, hogy tűrte felesége zsarnokságát, azt, hogy elszedi tőle nehéz munkával megszerzett pénzét. Pausanias megemlíti azt is, hogy a Kr.e. V. században élt festő, Polygnotos éppen ebben az értelmezésben festette meg az esetről allegorikus képét.[8]

búbospacsirta

Forrásunk a többi szereplő átváltozásait is ismerteti a különféle magyarázatok megemlítésével. Hippodameia az isteni döntés következtében a pacsirtafélék családjába tartozó búbospacsirta lett, a maga kis harcias sisakjában, aki törékeny alkata ellenére bátran rontott a vészbe.

bölömbika

Herodios sorsáról sokan vitatkoznak. Egyesek szerint ő lett szürke gém, mások azt mondják, a gémfélék közé tartozó bölömbika. A szolga „kisebb és világosabb” fajta, amiből arra következtetnek, kiskócsag, nagykócsag vagy kanalas gém.

kiskócsag, nagykócsag, kanalas gém

barázdabillegető

Skoineos barázdabillegetőként gyarapítja a billegetőfélék családját, Akanthos a pintyfélék családjába tartozó csíz vagy kenderike, netán a cinegefélék kék faja lett belőle, Akanthys minden bizonnyal pintyféle: kenderike vagy zöldike.

csíz, kenderike, kékcinege

zöldike

A végére hagytam a tragédia legsúlyosabb sebesültjét, Anthost. Mondják kenderikének, pásztorgémnek, de a legszebb beazonosítás a a billegetőfélék családjába tartozó másik faj, a sárga billegető. Ez a madár, közli velünk Boios nyomán Antoninos Liberalis, azóta is kerüli a lovat, annak közeledtével riadva elszáll, miközben hangját utánozza.[9]

pásztorgém, sárga billegető

Ez az a pont, ahol Boios látomásának forrását felfedhetjük. Kr.e. 350-ben az Állatokról írt nagyszabású művében Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) többször ír az anthosról, és a IX. könyv 1. fejezetében megírja a madár viszolygását a lovaktól. Életmódjáról további érdekességeket is megtudunk. Folyópartokon, mocsarak szélén él, fűvel táplálkozik, és ha ló zavarja meg, megpróbálja elűzni, de ebben a ló a sikeresebb, mi több, olykor meg is öli. Kölcsönösen ellenséges viszonyban áll az akanthysszal és az αιγίθαλος-szal (aigithalos, cinege). Ez utóbbi vérével nem elegyedik az anthosé.[10] (Sújtsa átkom, aki effélével kísérletezik – teszem hozzá zárójelben.) Anthosról Aristoteles már korábban is szót ejt Kr.e. 355 körül írt Poétikájának IX. könyvében. A Kr.e. V. században élt Agathonnak ugyanis van egy ilyen (másképpen: Antheus) című drámája, mely mára elveszett. Kr.e. 416 és 406 között mutatták be.[11] Lehetségesnek látszik azonban, hogy egy másik Anthos a címszereplő. Vagy… Boios e kettőből, Aristoteles Anthosából és anthosából kovácsolta volna egybe a maga kis történetét?… De ne találgassunk. Aristoteles maga így ír a darabról:

Némely tragédiában egy-két ismert név van, a többi pedig kitalált, másokban viszont egyáltalán nincs ismert név, mint például Agathón Antheusz-ában, ahol a cselekmény és a szereplők neve egyként a szerző kitalálása, de azért semmivel sem kevésbé gyönyörködtet. Nem kell tehát feltétlenül arra törekedniük a költőknek, hogy ragaszkodjanak a hagyományos történetekhez, amelyekről a tragédiák szólnak. Nevetséges is lenne erre törekedni, mikor a legelterjedtebb történetek is csak kevesek számára ismerősek, mégis mindenkit gyönyörködtetnek.

Sarkady János (1927 – 2006) fordítása[12]

Id. Plinius (23 – 79) szintén úgy tudja A természet históriája X. könyvének 57. fejezetében, hogy az anthos utánozza a lónyerítést, ezzel bosszulja meg, hogy a ló elzavarja a legelőről.[13]

Claudius Aelianus (170? – 235?) Állatokról szóló nagyszabású műve V. könyvének 48. fejezetében így ír:

Vulpes circum odit, taurus corvum, et equum anthus.[14]

Róka a héját, bika a varjat, a lovat az anthos gyűlöli.

Mondhatjuk, a kegyes történet alapján világos a virág és a sárga billegető kapcsolódása egymáshoz: a virág adta Anthos nevét, Anthosból lett a madár. A nyelvészek azonban szeretik a szervesebb összefüggéseket. A sárga billegető ragyogó, aranyos tollazata alapján nyerhette a görög nevét. A Kr.e. VI. században élt megarai Theognis 452. elégiájában állítja kapcsolatba az örökké tiszta virágzást és a finomított aranyat. Mindkettő az őt tisztító víz, amikor kedvese füröszti őt. Az eredeti szöveg ismerete nélkül meg sem kísérelhetem a fordítását, azért kell tartalmi ismertetésre szorítkoznom.[15] Annyit megállapíthatunk, hogy Theognis a χαλκήϊον ἄνθος, khalkeion anthos képpel illeti a fém ragyogását.[16]
Maga az ἄνθος, anthos, „virág” szó feltehetőleg az indoeurópai hendhos vagy andh, „virágzani” nyelvi leszármazottja. Ebből egyebek mellett a szanszkrit अन्धस, andhas, „fű”, „káposzta” származik (más irányt véve, mint a költőkben gazdag Hellasban), valamint az óörmény անդ, and, „mező”.[17] Különösen költői eredmény a középír ainder, „fiatal lány” és a walesi anner (ugyanez tehénben).

Az ógörög ἀνθηρός, antheros, „virágzó” lett az újlatin anthera alapja, mely virágokból kivont gyógyszereket jelölt, és ami anther alakban a XVI. században már ismert volt Angliában.[18] 1791-ben már a mai botanikai értelemben is használták.[19] A portok tudományos neve: anthera.

amarillisz portokja

nilgiri pityer

A billegetőfélék családjába tartozó pityerek nemének 1805-ben Johann Matthäus Bechstein (1757 – 1822) adta az Anthus nevet.[20]


[1] Πέρσαι

[2] Hippodameia

[3] quail

[4] ὤκνησεν

[5] Átváltozások két nyelven

[6] http://www.oiseaux-birds.com/card-goliath-heron.html

[7] http://www.arkive.org/grey-heron/ardea-cinerea/

[8] Görögország leírása, X / 29

[9] Átváltozások angolul, jegyzetekkel

[10] Aristoteles az anthosról

[11] http://www.apgrd.ox.ac.uk/ancient-performance/performance/353

[12] http://mek.oszk.hu/04100/04198/04198.htm

[13] A természet históriája X / 57

[14] Claudius Aelianus az anthosról

[15] Theognis elégiái

[16] a virág mint ragyogás

[17] https://en.wiktionary.org/wiki/anther

[18] anther

[19] a botanikai szakszó

[20] az Anthus nem

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s