Pleyel címkéhez tartozó bejegyzések

Homály és napfény: Haydn-vonósnégyesek

Minden idők leghíresebb vonósnégyes-tétele, állítja Howard Chandler Robbins Landon (1926 – 2009) és Alan Walker Tyson (1926 – 2000), Haydn op.3 Nr.5-ös (HobIII:17) F-dúr művének 2., Andante cantabile tétele, a népszerű Szerenád.[1] (2009 óta a helyzet megváltozásáról nincs értesülésünk.)

A tétel éppen abban a kétféle értelemben híres, amelyben Beethoven (1770 – 1827) Für Elise-e (WoO59). Bővebben…

Haydn és Pleyel kölcsönös triói

Thomas Hardy: Ignaz Pleyel

Thomas Hardy: Ignaz Pleyel

Thomas Hardy: Joseph Haydn

Thomas Hardy: Joseph Haydn

Ignaz Pleyel (1757 – 1831) határozottan tehetséges tanítványa volt Haydnnak (1732 – 1809). Két hegedű-zongoraszonátáját a mester kicsit átpofozta, gordonkaszólammal látta el, és 1785-86-ban kiadta saját neve alatt Londonban Guilliam (William) Forster (1739 – 1808) kiadónál: mint rendesen, rendkívül elfoglalt volt, és a három megrendelt trióért felkínált hetven fontot sem kívánta veszni hagyni, így sebtében írt egy saját triót, a másik kettőt pedig egyszerűen hozzájuk csapta. A triók meg is jelentek op.40-ként. Hogy Pleyel maga tudott-e erről a kiadásról, bizonytalan, mindenesetre a triókat a saját neve alatt kiadta Bécsben.

Bővebben…