A pintyő

A Szarvas Gábor (1832 – 1895) által alapított Magyar Nyelvőr XXXVIII. évfolyamában, 1909-ben Korányi Emil joghallgató kisebb horderejű tudakozódását olvashatjuk. Kezébe került Az Ujság egy 1908-as száma, mely beszámol róla, hogy a keleti és nyugoti pályaudvar előcsarnokában és valószinüleg sok más vasúti állomáson is mérlegeket állítottak fel egy művészeti szempontból sikerültnek alig mondható oroszlánszáj alatt a következő felírással: 1-oroszlanszajAz Ujságot és a joghallgatót egyaránt irritálja a fordítás. A Magyar Nyelvőr ismerteti Az Ujság egy héttel későbbi magyarázatát Szabó Zoltán dr. tollából. Mint írja, a Löwenmaul nemcsak az oroszlán száját jelenti, hanem így (vagy Garten-Löwenmaulnak) nevezik németül az Antirrhinum majust, magyar nevén ebfejüfüvet, borjuorru füvet vagy medveszájat (mai napság: tátika vagy, németből tükörfordítva, kerti oroszlánszáj). Megtudjuk azt is, hogy Diószegi Sámuel (1761 – 1813) és sógora, Fazekas Mihály (1766 – 1828) 1807-es nagy közös vállalkozásában, a Magyar Fűvész Könyvben a mesterkélt pintyő nevet használja. A Magyar Nyelvőr recenzense, Philanthus („kertszerető”) még hozzáteszi ehhez a Czuczor-Fogarasi-féle álláspontot is, mely számos további név, például a lenlevelüfű említése mellett elmagyarázza a „pintyő” név eredetét is[1]: 2-pintyo_jelenteseA tátika korábbi megnevezése, a boryu orru fü, feltehetőleg az általunk is többször idézett Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspöktől származik az akkori német Kalbsnaße tükörfordításaként. Horhi Melius Peter a nevet meg is magyarázza: a magva a levele között mint egy borjunac az orra. Bár a növénynevek valósággal tobzódnak az állatvilágból vett megnevezésekben, valószínűleg az állatnév miatt fordult el ettől Diószegi és Fazekas, és a Megállított (megállapított) Nevek között az „aranyevő pintyő” név mellett döntenek.[2] (Kevés sikerrel.)
Az Antirrhinum nemet is, a tátika fajt is Linné (1707 – 1778) vezette be. A nemnév Theofrastostól (Kr.e. 371? – 287), a nagy görög botanikustól származik, ő nevezte így (vélhetőleg) a tátikát. Az általa használt αντίρρινον, antirrhinon „orrszerűt” jelent.[3] A majus fajnév jelentése: „nagyobb”. A „borjú” mint névadó itt nem játszik szerepet, de nemcsak a német és a magyar, hanem például a francia is rá asszociál a mufle de veau, „borjúpofa” névvel. Mint olyannyiszor, most is tanulságos elolvasnunk id. Plinius (23 – 79) álláspontját. A természet históriája XXV. könyve 80. fejezetében egy közeli rokonról. A kisebb virágú vetési oroszlánszájról azt írja, magva a borjúpofára emlékeztet, egész megjelenése a lenre, neve pedig antirrhinum vagy anarrhinon. Varázslók meggyőződése szerint magunkra dörzsölve megjelenésünk határozottan felfejlődik, karperecként hordva pedig megoltalmaz bennünket mindenféle káros anyag és méreg hatásától.[4] A vetési oroszlánszájat Linné azonosította Antirrhinum orontium néven, ám ezt később Constantine Samuel Rafinesque-Schmaltz (1783 – 1840) javaslatára átsorolták az általa alkotott Misopates nembe.[5] A nevek most sem érdektelenek. A Misopates, ógörögül μισόπαθος, misopathos, azaz „fájdalomgyűlölő” eredetileg Pedanios Dioskorides (40 – 90) szava volt egy máig be nem azonosított virágra. Romantikus magyarázat szerint a szeretetre méltó virág nem fájdalomcsillapítóként használt, hanem ezzel a névvel igyekeztek távol tartani az óvatlan letaposóit. Az orontium latinizálódott fajnév a görög ὄρος, oros, „hegy” szóra támaszkodva egyszerűen „hegyit” jelent.[6]
A mai magyar nyelvben a „pintyő” nemcsak az István név egyik becézett alakja[7] (illendőbb nagyságú kezdőbetűvel), hanem a tátikáról áttevődött egy harmadik rokonra, melyet ma kőfali pintyőnek vagy zsidószakállnak hívunk.[8] Joggal nevezzük rokonnak a három virágot, nemcsak megjelenésük és életmódjuk alapján: valamennyien az útifűfélék családjába tartoznak.

3-utifuvek

útifűfélék: tátika, vetési oroszlánszáj, kőfali pintyő

A kőfali pintyő kétségkívül jó szolgálatot tett az embernek a skorbut pusztítása idején. C-vitamint tartalmaz, és amint Arthur Reginald Horwood (1879 – 1937) írja 1919-ben a British Wild Flowers in their Natural Hauntsban (Britanniai vadvirágok a természetes élőhelyükön), bár fanyar íze volt, a zsázsához hasonlóan salátaként ették, mert jó szolgálatot tett a betegség ellen.[9] De ma, minden szépsége és haszna ellenére kissé bőségesnek tűnik az áldása. Észak-Olaszországból indult el diadalútjára[10], és tűnődhetünk, Magyarországon inkább invazívnak, vagy szelídebben csak adventívnek (buzgó „jövevénynek”) tekintsük-e.

4-csucsa

a csucsai Boncza-Goga-kastély

Mindenesetre jellegzetes, fontos „forrása” magyar földön a csucsai Boncza-Goga-kastély parkja volt, ahol tömegében élt.[11] Általában romokon, régi várfalak repedéseiben szeret élni, kevés talajjal is beéri. (Egyik francia neve a Ruine-de-Rome, „Róma romja”.[12]) Olyannyira eluralkodik egyes várfalakon, hogy a közkeletű angol neve a Kenilworth ivy, „kenilworthi borostyán” az ottani várromon egykor hatalmas fürtökben tenyésző kőfali pintyőnek.

5-kenilworth

a XIX. századi kenilworthi várrom fényképen és Cole (1801 – 1848) festményén

De hívják még sok egyéb mellett Coliseum ivynak is, azaz, a francia névre emlékeztetve „colosseumi borostyánnak”.[13] Az angol elsődleges név ivy-leaved toadflax, szó szerinti fordításban „borostyánlevelű varangylen”, azaz az angoloknak is szembetűnt a hasonlósága a lennel, bár itt a hasonlóság külsődleges, hiszen a len, értelemszerűen, a lenfélék családjába tartozik. A kőfali pintyő tudományos neve Cymbalaria muralis. A nemnév a görög κύμβαλον, kymbalon, „cintányér” szó latinosodott változatából, a cymbalumból alakult, utalva egyes fajai kerek levelére. (Magától értetődik, hogy „cimbalom” szavunk is erre a görög eredetire vezethető vissza.[14]) A fajnév értelemszerűen a latin murusból („fal”) képződött. A nemnevet John Hill (1716 – 1775) alkotta meg[15], magát a fajt egy 1800-ban közösen írt cikkében Philipp Gottfried Gaertner (1754 – 1825), Bernhard Meyer (1767 – 1836) és Johannes Scherbius (1769 – 1813) határozta meg.[16]
Hogy mivel magyarázzuk a kőfali pintyő sikerét? Képzeljük el, amint egy kis kar, annak végén egy kis kéz kinyúlik a szárából odafenn a szédítő magasban, majd ez a kecses alakulat elülteti a magvakat a fal repedéseibe. Ezt a látványt köszönhetjük David Attenborough A növények magánélete című sorozata egyik emlékezetes időszűkítő (time-lapse) felvételének.[17]


Végezetül nem kerülhetjük ki, hogy megemlítsük: a pintyőnek további jelentése is van. Ez a másik neve a hörpencsnek, azaz a nyelv szélén keletkező pattanásnak, mely „akkor gyün elő, és annak a nyelvén, aki kineveti a …”. Helyszűke miatt a továbbiak iránt is érdeklődő nyájas olvasóimat magához a forráshoz irányítom.[18]


[1] Magyar Nyelvőr

[2] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1244/124409.htm

[3] orrszerű virág

[4] A természet históriája, XXV / 80

[5] Misopates

[6] Pedanios Dioskoridesig visszamenőleg

[7] Pintyő mint becenév

[8] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1264/126404.pdf

[9] saláta

[10] a kőfali pintyő eredete

[11] http://www.adatbank.ro/html/cim_pdf1108.pdf

[12] Ruine-de-Rome

[13] Kenilworth ivy

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/cimbalom

[15] Cymbalaria

[16] Cymbalaria muralis

[17] http://www.bbc.co.uk/programmes/p00lxtp7

[18] pintyő mint büntetés

Advertisements

2 responses to “A pintyő

  1. Óhhh, hát persze, páthosz=szenvedés, fájdalom, és innen jön a fáldalmak, szenvedés tudománya, stúdiuma, a pathológia:

    http://www.etymonline.com/index.php?term=pathology

    (Meg hát persze a patetikus szó is.)

    https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/03/27/a-szenvedes-es-szenvedely-gyumolcsei/

    Kedvelik 1 személy

  2. Ezidáig megesküdtem volna, hogy a pintyőke madár. Ezt a helyszűkés motivációt pedig beépítem a tanítási módszereim közé.

    Kedvelik 2 ember

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s