Ha egyszer a lódög kinyitja a száját…

upon the brash
turnip-hearted skunk cabbage
slinging its bunches leaves up
through the chilling mud.

Mary Oliver: Skunk Cabbage

a hetyke
fehérrépa szívű büdös káposzta
felköti csomós leveleit
a hideg sáron át.

Büdös káposzta. Gyukics Gábor fordítása[1]

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az élővilág fejlődésének jellegzetes típusa az, amikor egy-egy biokémiai reakció „mellékhatása” „fő hatássá” válik a túlélés érdekében. Valamelyest ebbe a típusba sorolható az ingerületátadó kálium-nátrium-pumpa átalakulása makroszkopikus elektromos szervekké, amint ezzel már foglalkoztunk. Nem fellengzős az élet egyik alapjának tekintenünk az energiagazdálkodás megszervezését, melyben a sejtek mitokondriumai játsszák az irányító szerepet. Az ott lejátszódó bonyolult biokémiai folyamatok egy része szinte szükségképpen hőtermelő, és bizonyos esetekben az élőlény éppen ezt fordítja a maga javára. Ennek két fő típusa közül az egyik a termogenin („hőtermelő”) nevű enzim működése a mitokondriumban. A hidrogén kationjai (azaz a protonok) áramlásának kifinomult kialakítása olykor megköveteli, hogy egy részük visszakerüljön a mitokondrium mátrixába, azaz alapanyagába. Az egyik ilyen áramlást a termogenin irányítja, és a kísérő reakciók hőtermeléssel járnak. Termogenin található például a téli álmot alvó emlősök barna zsírszövetében.[2] Ilyen kiegészítő megoldásokhoz nyúl a természet vegykonyhája, ha a szükség úgy hozza. Bár megállapították, hogy a burgonyában hasonló mechanizmus működik, a növények alapvetően egy másik reakciót aknáznak ki erre a célra, melyet egy alternatív oxidáz nevű enzim irányít az oxidációs folyamatok katalizálásával.[3] Ez a vegyület csak növényi mitokondriumokban fordul elő. De miért is szükséges egy növény számára a meleg? Természetesen hirtelen érkező hideg idő átvészeléséhez is szüksége lehet ilyen eszközökre, leginkább azonban a virágzás olykor nagyon bonyolult folyamatai kívánják meg az állandó hőmérséklet fenntartását legalább néhány napon át. Néhány száz ilyen fajt ismer a botanika jelenleg mintegy tíz családba sorolva. Roger Seymour, a növényi hőtermelés kutatója a kontyvirágfélék családjába (Araceae) tartozó elefántfül-filodendronon érezte először a hatást. A kertbe ültetve a virág tövénél 30-36°C fokos hőmérsékletet is mért. A virág őt nemcsak hőmérsékletével emlékeztette arra, amire ferde fantáziájú olvasóimat.

elefántfül-filodendron: más, mint aminek látszik

Roger Knutson már 1974-ben megfigyelt hasonló viselkedést a szintén a kontyvirágfélék családjába tartozó büdös káposztán. 1996-ban Seymour és Paul Schultze-Motel azt is észrevették, hogy a lótuszfélék családjába tartozó indiai lótusz is hőt termel. De a szintén kontyvirágféle lódög-kontyvirágon egyik sem képes túltenni.
A növényt tudományosan elsőként ifj. Carl von Linné (1741 – 1783) kategorizálta. A binómen, a Helicodiceros muscivorus első tagja „csavart kettős szarv”, mely vélhetőleg a virág szirmának és nyelének együttesére utal. A fajnév, a „légyevő” azonban igazságtalan. A növény nagy intenzitással dögszagot ont. Amikor lebocsátkoztunk a bűz alvilágába, a rothadó káposzta illatfelhőjében már találkoztunk a dimetil-szulfiddal. A kén, ha nem is olyan mértékben, mint a szén, hajlamos rövidebb láncok képzésére. Egy ilyen sorozatba tartozik a lódög-kontyvirág illatának két fő komponense, a dimetil-diszulfid és a dimetil-triszulfid.[4] A hatás érzékeltetéséül: az előbbi a szájszag egyik alkotója[5], természetes úton hagymafélékből vonják ki[6], bár az amerikai virágvámpírok családja, azaz különleges virágporzó denevérek számára annyira vonzó, hogy egyes növények kifejezetten rászoktak a termelésére[7]; az utóbbitól illatozik (egyebek mellett) a főtt hagyma, a brokkoli, a káposzta, a limburgi sajt, az állott sör és szaké[8]. Ezek az összetevők koncentrálódnak a döglött sirályfélék kipárolgásaiban is.

egy fémeslégy-féle: selymes döglégy

Több sem kell a fémeslégy-féléknek. A lódög-kontyvirág különös virágzásához szükséges az állandó hőmérséklet fenntartása. Ugyanazon a növényen belül található a porzós és a bibés virágzat egy szűk tölcsérben. Felül helyezkednek el a porzós virágok. A virágzás kezdetekor a porzósok még éretlenek. Az ujjszerű kitüremkedés ontja a hőt, egyidejűleg a bűzt is. (A hőt egy középen található, termőképtelen porzósréteg sejtjeinek mitokondriumai termelik.) Egyúttal természetesen a bűz is jobban terjed a megemelkedett hőmérsékleten. Az oda sereglő, dögöt kereső fémeslegyek egy másik példány virágporát viszik át a lentebbi bibékre. Ezzel a megoldással kerüli el a lódög-kontyvirág az önbeporzást. Szőröcskéivel, szűkös járataival elejét veszi annak, hogy a tölcsér mélyébe zuhant legyek időnek előtte kikászálódjanak, hiszen ez oda vezetne, hogy virágpor nélkül távoznak. A bibék termőképessége gyorsan, egy nap alatt megszűnik (máskülönben a saját virágporát tovább vivő legyek elpusztulnának), és ekkor a virág útjukra bocsátja a maga virágporában „megfürdött” közvetítőket. De nem eszi meg őket, ez nem szolgálná érdekeit.
A szintén ebbe a családba tartozó taróról, melyet latin nevével, arumként emleget, id. Plinius (23 – 79) azt írja A természet históriája XIX. könyvének 30. fejezetében, egyiptomi eredetű csemege (már ami gyökérgumóit illeti). A latin szó közvetlen eredete mindenesetre a görög ἄρον, haron, és ezt a szót látjuk a családnévben, az Araceae-ben is. A lódög-kontyvirág angol neve így nem véletlenül dead horse arum vagy dead horse arum lily.
A futógyíkok Podarcis nemzetsége gazdagon belepi Európa déli felét, Észak-Afrikát és Kisázsiát.[9] A Baleári-szigeteken a baleári faligyíknak (tegnapi háttérhősünknek) temérdek alfaja él.[10] A Menorcához tartozó Aire szigetén élő csoport, az itt endemikus Podarcis lilfordi lilfordi[11]  különös életmódváltásba kezdett. David Attenborough 2008-as Élet hidegvérrel című sorozatának első epizódjában elmondja, akkor mintegy két évtizede az ott élő baleári faligyíkok felfedezték, hogy a lódög-kontyvirág igénytelennek tűnő termésében számukra ízletes magvakat találnak. A magvak csírázóképességét elősegíti, ha áthaladnak a gyík tápcsatornáján. (Feltehető, hogy ez korábbi magszállítókkal együttműködve alakult így, amit az új „felállás” kihasznál.) Az együttélés kirobbanó sikerrel járt a lódög-kontyvirágra nézve. Amint azt Valentín Pérez-Mellado előadásából megtudjuk, 1999 és 2005 között Airén a virág népsűrűsége több mint ötszörösére emelkedett.[12] A virág tavasszal virágzik, és a világra jövők nemét a hőmérséklet befolyásolja. A környezet hőmérsékletének emelkedése a populációt a hímek irányába tolja el. Ezt a baleári faligyíkok airei csapatában Pérez-Mellado kétséget kizáróan ki is mutatja.[13]

idill Airén

A virágzási szakasz is előnyökkel kecsegteti a gyíkokat. Hidegvérűként számukra nagy hasznot hajt egy kis hőt lopni a virágnyélről (David Attenborough stábja hőkamerás felvételekkel bizonyítja a tényt), és egy-egy légy is horogra akadhat.[14] Ugyanakkor a meleg a beporzó rovarok energiafelhasználását is csökkenti. Így tehát megeshet, hogy a növények hőtermelésének eredete másutt keresendő, mint a virágok „jól temperálása”, azaz hogy csalóka módon itt is egy másik, korábbi funkció új felhasználását látjuk.

Leonard Thien különösen ősi családokat megvizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy körükben a hőtermelés gyakori, így például a legősibb zárvatermő család, az amborellafélék esetében is. Ez új megközelítéshez vezethet. Éppen mivel ez a hő kedvez a beporzóknak, Seymour szavaival, eredetileg az éjszakára is oda kényszerült rovarok számára tartottak fenn a növények „night clubokat”, de ezt a koncepciót kiszorította a nektárok „fast foodja”.[15]


[1] Skunk Cabbage / Büdös káposzta

[2] termogenin

[3] alternatív oxidáz

[4] a lódög-kontyvirág illatkomponensei

[5] dimetil-diszulfid

[6] https://www.banglajol.info/index.php/BJAR/article/view/11759

[7] amerikai virágvámpírok és a dimetil-diszulfid

[8] dimetil-triszulfid

[9] futógyíkok

[10] a baleári faligyík alfajai

[11] http://birdingmarc.blogspot.com/2013/05/lilfords-wall-lizard.html

[12] http://www.lacerta.de/AS/Bibliografie/BIB_1848.pdf

[13] tavasszal több a hím baleári faligyík

[14] https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=82&id=12495

[15] Melegvérű növények

Reklámok

One response to “Ha egyszer a lódög kinyitja a száját…

  1. Visszajelzés: A nem neme: miért nem beszélünk a baleári faligyíkról? | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s