A pirosvállú csiröge és Fönícia

Így azután, édes fiam, én tőled nem akarnék
hátramaradni, de még úgy sem, ha az isten igérné,
hogy viruló fiatallá tesz, ráncom kisimítja:
mint voltam, mikor elhagytam szépasszonyu Hellászt,
hogy ne civódjam apámmal, Amüntór Ormenidésszal:
mert ő feldühödött énrám egy széphaju lányért,
kit szeretett, s közben feleségét semmibe vette,
édesanyámat; anyám folyton kért, térdem ölelve,
háljam el azt a leányt, hogy majd megutálja az aggot:
megtettem, hallgatva reá. Sejtette apám ezt
rögtön, s szörnyü Erínüszeket kért sűrü imával,
hogy tőlem született fiusarj sose üljön a térdén.
Átkos imáit meg célhoz segitette az isten,
Zeusza a földmélynek s riadalmas Perszephoneia.

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Iliász, IX.
Devecseri Gábor (1907 – 1970) fordítása[1]


1-pirosvallu_csirogeA pirosvállú csirögével, másik nevén vörösszárnyú gulyamadárral már találkoztunk, amikor a harisról írtunk. Területvédő hajlama olyannyira túlfejlett, hogy nála nagyobb állatok kiűzését is megkísérli, mint például az emberét vagy a lóét. Tizenöt éves példányát is megfigyelték, bár ez a madárvilágban nem mondható rendkívülinek. 2-agelaius_phoeniceus_svgEgy-egy hím egy-egy párzási időszakban olykor tizenöt nőstényt is felügyel átmeneti ideig, bár, mivel háremtartásról nem számolnak be forrásaink, ez egyúttal a nőstények promiszkuitásáról is árulkodó adat (hogy a politikai korrektség rovására ezúttal a logikai korrektséget preferáljuk). A csirögefélék családjának fajai rendszerint kitűnnek színpompás tollazatukkal.

A magyar nyelv különösen gazdag olyan madarak neveiben, amelyek nemhogy Magyarországon, de Európában sem honosak, és a történelmi ismeret sem hozta közel hozzánk, mint például a struccot vagy az albatroszt. Ezeknek a neveknek egy része a madár életmódjára utal kisebb-nagyobb leleménnyel: „tüskebujkáló”, „szuharbújó”, „víztaposó”, „hernyófaló”, más részük a tudományos vagy az angol, ritkábban más nyelvű elnevezés magyar hangrendbe illesztése: „csukár”, „frankolin”, „noddi”, „mejnó”, „asztrild”, „tangara”, „timália”, „trupiál”. Ám elvitathatatlanul azok a legszebbek, melyek az adott faj, nem vagy család esetében önálló szóként (például a hangutánzás szándékával) tűntek fel, mint a „kuhi”, „fú”, „csiröge”. Ha ez utóbbiak eredetét firtatjuk, meglepő fordulatot tartogat számunkra a Herman Ottó (1835 – 1914) által alapított Aquila („Sas”) madártani folyóirat 105-106. évfolyamában a Környezetvédelmi minisztérium Természetvédelmi Hivatalának hivatalos tájékoztatója (A Nyugat-Palearktiszban előfordult madárfajok magyar nyelvű névjegyzéke). A magyar szavak születése mögött értelemszerűen nem a nép szóalkotási kedve húzódik meg, de nem is a nyelvújítás idejéből származó egységes koncepció hozta létre a szócsoportot. Különféle írásos, de nem hivatalos hagyományok alapján (mint például a Brehm-könyv múlt század eleji fordítása!) előbb Keve András (1909 – 1984) állította össze a jegyzéküket, majd miután azt ifj. Tildy Zoltán (1917 – 1994) önkényesen átírta, Schmidt Egon tett rendet a listában. Végül 2000-ben előttünk áll a hivatalos megnevezések jegyzéke.[2] A „pirosvállú csiröge” mindenesetre kedvesebb szóalkotás az amerikai red-winged blackbirdnél („vörösszárnyú fekete madár”).


3-blackbird

pirosvállú csirögék vonulása

A madár besorolása Linnétől (1707 – 1778) származik. A tudományos név Agelaius phoeniceus.[3] A latin nemnév a görög ἀγελαῖος, agelaios, „társas”, „csoportos” alakulata.[4] (Gyanítom, a madár magyar társneve, az alig használt „vörösszárnyú gulyamadár” a „gulyajáró” mintájára abból a hamis feltételezésből fakadt, hogy a gulyajáróhoz hasonlóan a pirosvállú csiröge is gulyák nyomában járva szedné össze betevő falatját, és ezt mutatná ilyen alapon a nemnév.) Valójában a pirosvállú csiröge, bármennyire autonóm lélek is, ha területének védelme forog kockán, költözködéskor hatalmas rajokba verődik, sőt, csatlakozik más fajok rajaihoz.[5] Nagyobb rejtélyek vannak azonban a fajnévben.


Tekintettel arra, hogy a φοινῑ́κεος, foinikeos görög szóból alakult phoeniceus fajnév jelentése „rőtvörös”, úgy tűnik, semmi dolgunk annak vizsgálatával, hogy mi köze lehet a Föníciát sosem látott madárnak a levantei néphez. Tévednénk. A kapcsolat bensőségesebb, mint elsőre látszik. Theofrastos (Kr.e. 371? – 287), a nagy görög botanikus és id. Plinius (23 – 79) a datolyát a phoinix szóváltozataiként emlegeti (ez alapján a datolyapálmák nemének Linné a Phoeniceus nevet adta). A datolya ilyen nevének eredete nem világos. Három magyarázat is született rá. Az egyik szerint Föníciából származik, a másik Foinikost gyanítja mögötte, aki az Iliász mottónkban is szereplő alkalmi mesemondója, a harmadik a főnixmadarat[6] (talán a kiterjesztett tollazata és a pálma leveleinek hasonlósága alapján). Ezek a magyarázatok azonban szorosan összefüggnek. Többen, köztük az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) az Etimológiák IX. könyve II. fejezetének 55. szakaszában azt a (konyhai) etimológiáját adják Fönícia nevének, hogy legendás alapító, Kadmos[7] fivére volt Foinikos. A főnix etimológiája szintén kérdéses. Az egyiptomiak által tisztelt bjnw madárral való kapcsolata ugyan világos, de ennek eredete már nem; feltehetőleg egy sémi nyelvből származik. Ugyanakkor a φοῖνιξ, foinix, azaz „főnix” neve eredhet a tűzvörös szárnyából, amint arra korábban már utaltunk.[8] Az, hogy a datolya Theofrastos és id. Plinius által emlegetett neve származna a „rőtvörösből”, nem merül fel, fordítva azonban igen.[9]


Magának Föníciának az szóeredet-vizsgálata előtt hasznos lesz egy futóbbnál is futóbb pillantást vetnünk a történetére. Ennek azt a mesés epizódját már áttekintettük, hogy amint Szicíliai Diodoros (Sikeliotes, Kr.e. 90? – 27?) Bibliothekéje V. könyvének 19. fejezetében[10], átvéve Herodotos (Kr.e. 484? – 425) álláspontját, olvashatjuk, kereskedelmi terjeszkedésükben körbehajózták volna Afrikát; ezt azonban ezt Klaudios Ptolemaios (98 – 168) csattanósan cáfolja. Történetük kezdete a Kr.e. 1200 körüli időkre vezethető vissza, és ahogy a fáma tartja, Karthágót is ők alapították. A görögök nekik köszönik a betűvetés mesterségét, de kiemelkedők voltak a libanoni cédrus feldolgozásában és az üveggyártásban, és amint erről már többször is megemlékeztünk, legkeresettebb árucikkük a bíborcsigákból kivont, különösen értékes, mély színű tíriai bíborfesték volt.[11] Egy etimológia a φοινῑ́κεος, foinikeos, „rőtvörös” szót nem a föníciai datolyából, hanem a föníciai bíborból eredezteti.[12] Egy másik közvetetten és megfordítva: a kelmefestők vörösre színeződött bőrének színárnyalatát teszi meg a „Fönícia” szó forrásának[13], amit nem vethetünk el azonnal, hiszen maga a bíbor nem lenne vörös.

4-tyr

Roberts (1796 – 1864): Tíria (Tiros) romjai (1858)

Ám ezeket a költői próbálkozásokat az újabb kori nyelvtudomány a konyhába utalja. Ez Fönícia ógörög elnevezését, Φοινίκη-t (Foinike) mykenei közvetítéssel az egyiptomi fnḫw-ra vezeti vissza, amellyel kánaáni és szír népeket jelöltek.[14]


Ha tehát összefoglaljuk a szómagyarázók álláspontjait a rőtvörösről, Föníciáról, a datolyáról, a főnixről és Foinikosról, hol azt látjuk, hogy a „rőtvörösből” vezetik le Fönícia nevét, hol ennek megfordítását; a „rőtvörös” származhat a „datolyából”, fordítva nem; a „datolya” eredete lehet „Fönícia”, lehet Foinikos neve és lehet a „főnix”; „Fönícia” eredhet Foinikos nevéből is; végül a „főnix” eredete lehet a „rőtvörös”. Értelmező ábránkon tehát a nyilak jó része konyhai, a „rőtvöröst” pedig stiláris okokból tíriai bíborral helyettesítettem. 5-etimologia


[1] http://www.mek.oszk.hu/00400/00406/html/01.htm#9

[2] magyar madárnevek

[3] Linné besorolása

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/Agelaius

[5] pirosvállú csiröge

[6] phoinix mint datolya

[7] http://phoenicia.org/cadmus.html

[8] φοῖνιξ

[9] rőtvörös

[10] Bibliotheke, V.

[11] Fönícia

[12] http://haliburtonb.tripod.com/phoeniciansherm.html

[13] http://www.ancient.eu/phoenicia/

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/Phoenicia

Advertisements

2 responses to “A pirosvállú csiröge és Fönícia

  1. Látom, az itt idézett ifj. Tildy Zoltánban az egykorvolt köztársasági elnök úr fiát tisztelhetjük: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tildy_Zolt%C3%A1n_(f%C3%A9nyk%C3%A9p%C3%A9sz)

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Újabb kalamitások: a kadmium | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s