A pávián-rejtély

1 hamadryasbaboon

Az Északkelet-Afrikában élő galléros pávián, Papio hamadryas hamadryas. (Amadryasról, a fában élő driádról és gyermekeiről, az amadryadokról sok élőlényt neveztek el tudományosan, melyekből ezen kívül kettő bizonyult maradandónak: egy lepkenemzetség és egy boglárkaféle, a Hamadryas argentea.)

2 PapioA páviánokat hagyományosan öt fajba sorolják[1], ám ezt többen vitatják [2]. Ha magyarázatot akarunk találni a mai időkben szokatlanul széleskörű elterjedtségükre, Attenborough számos beszámolója alapján, intelligenciájukon és rendkívüli fizikai erejükön túlmenően, a különösen erős családi és olykor keményen erőszakos közösségi egyben tartást, összetartást sejthetjük emögött.[3] De nézzük a pávián nevének eredetét. Az, hogy a magyar szó a német Pavian átvétele, nem kérdéses. Ez a holland baviaanból, az pedig a francia babouinból vezethető le.[4] Ám az, hogy ez a „népi latin”, vagy közelebbről „angol-latinbabevynusból eredne, már megkérdőjelezhető. A XIII. században a szavak terjedési iránya nem az angol → francia volt. Másik forrásunk szerint is az áramlás iránya éppen ellentétes volt. A babevynus alak közbenső állomás, a francia babouin szónál kell tovább folytatni a nyomozást. A francia babine, „lefittyedt ajak” merül fel elődként.[5] Ám találunk alaposabb vizsgálatot is. Az ófranciában a baboin általános értelemben jelentett majmot, még korábban ez a szó „együgyűt” jelentett. A baboue, „grimasz” szó ennek ősforrásául éppúgy nem zárható ki, mint az első etimológiai kísérlet esetében. De felmerül a hangutánzó francia babil (angolban babble), azaz gügyögés is mint alapszó. (Amint azt a „blablá”-ban is látjuk.)

3 Princeton gargoyle

A Princetoni Egyetem neogótikus vízköpője

Az angol nyelvben eleinte, a francia átvételt követően szintén általában vett majmot jelentett, de tátott szájú figurát, közelebbről vízköpőt is a gótikus épületeken, éppúgy, mint a franciában.[6]

valaszto

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Nürnbergben élő vörös vagy guineai (korábban: szavanna-) pávián, Papio papio.

A tudományos latin nemzetségnév, a Papio eredetvizsgálata újabb lehetőséget villant fel. A spanyol papiónra, a „vörös pávián”-ra alapozva Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707 – 1788) vezette be Általános és Különös Természettanában (Histoire naturelle générale et particulière, 1749-80).

5 BabiEzt a spanyolok viszont Afrikából vették át. Egyiptomban azonban nagy tiszteletnek örvendett Babi páviánistenség.[7]

Azaz: a pávián szó végső eredeteként felmerülhet a gügyögés, a grimasz vagy Babi, az egyiptomi páviánistenség. Netán ezek varázslatosan véletlenszerű egybeömlése.

valaszto


[1] páviánokról

[2] http://pin.primate.wisc.edu/factsheets/entry/yellow_baboon

[3] David Attenborough: Living with baboons

[4] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[5] http://dictionary.reference.com/browse/baboon

[6] baboon

[7] Állatnevek enciklopédiája

Reklámok

One response to “A pávián-rejtély

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s