Sólet

Sólet, ékes égi szikra,
Elysium lánya, te!
Zengené a Schiller-óda,
Ízlelt volna sóletet csak.

Heine (1797 1856): Sabbath hercegnő
Molnár Imre fordítása[1]

1 solet

sólet

A sólet az egyik legősibb étel az ember kultúrtörténetében. Induktív érveléssel: annyi országban terjedt el, annyi név- és receptváltozattal, hogy már ez a tény önmagában is gyanút kelt; ez természetesen szoros összefüggésben áll azzal, hogy hagyományos zsidó eledelről van szó. A magyar sólet és a nyugatabbi területeken ismert tsholnt vagy cholent mindamellett erősen eltér.

2cholent

cholent

A Magyarországon fogyasztott változat sűrűbb, laktatóbb. Általános törekvés, hogy kétféle bab legyen benne, például tarkabab (de erős a fehérbab-hívők tábora is) és gyöngybab; kétféle hús, melyek közül az egyik füstölt, például liba, a másik például marhának „cupákosabb” része vagy színtiszta szegy; libazsírt adnak hozzá és gerslit, azaz árpagyöngyöt, gyakran még ugyancsak laktató főtt tojást is. Az afféle elvilágiasodott túlkapások, mint a „magyaros” tejfölös-csülkös gazdagítások természetesen a hagyomány absztrakt és konkrét tisztelői számára egyaránt elfogadhatatlanok. Idehaza pedig furcsállnánk az „egyhúsú” amerikai változatba szeletelt répát. A szigorúbb felfogás csak borssal engedi fűszerezni, mások paprikától, babértól sem riadnak vissza.[2]

 

3 ricset

ricset

A ricset, neve sugallata dacára, nem gazdagabb, hanem szegényebb változat, a „szegények sóletjének”[3] is hívják. (Magát a sóletet pedig a „szegények pörköltjének”, de ez nyilván tudománytalan.[4]) Egyes vélekedés szerint a hús teljes hiánya különbözteti meg a sólettől, és így a „vegetárius sólet” contradictio in adiectójához válik hasonlóvá, tudományos megfigyelések azonban azt mutatják, a ricset legfőbb jellemzője a gersli eluralkodása.[5] Ami kétségtelenül szegényíti az összhatást. Ám van, aki ezzel szemben úgy véli, a ricsetben, ellentétben a sólettel, éppen gersli nincs, a receptjében azonban feltünteti, árpagyöngy néven.[6] Hiába, sosem volt könnyű eligazodni a tudomány berkeiben. Mindenesetre a ricsetben nem „áll meg” a kanál.

4 hamin

hamin

A spanyol „vörösre főtt tojás”, huevos haminados kifejezésből rövidült a szefárd sóletváltozat, a hamin.[7] (Húsokkal együtt főzve a tojás felvesz valamit azok színéből.)
A sólet lényege nem az, hogy kóser, azaz „alkalmas” étel, ha megfelelően készítik és eltekintenek az említett kiábrándító túlkapásoktól. Ez magától értetődő alapkövetelmény. Az eledelt a vallási előírások tisztelete, a sabbath megtartása hívta életre. Még a pénteki sötétedés beállta előtt elkészítik, és melegen tartják egy álló napig, kályhában, kemencében vagy akár paplanok, dunyhák alatt. Ez magyarázza az összetételt. Ennyi ideig melegen tartani pontosan efféle ételféleségeket lehet károsodás, ízromlás nélkül.


Max Weinreich (1894 – 1969) gondolatébresztő alapműve, A jiddis nyelv története behatóan foglalkozik a sólet etimológiájával.[8] A jiddis nyelvet semmiképpen se tévesszük össze a Magyarországra viszonylag későn érkezett német-zsidó elegynyelvvel, mely olyannyira gyengült változata volt a nyugat-európai zsidóság nagy része által egy évezrede beszélt nyelvnek, hogy egy időben a német nyelv egy dialektusaként aposztrofálták. Mára mint beszélt nyelv a holokauszt pusztításának betudhatóan eltűnt, bár egykori fő használóik, az askenázok igyekeznek életben tartani. (Maga a „jiddis” szó a jiddis nyelven zsidót jelent.)[9] Mielőtt az etimológiai vizsgálatra rátérnénk, Weinreich figyelemfelhívása nyomán vessünk egy pillantást az alábbi barátságtalan szövegre.[10] Juvenalis (50? – 130?) nem mondható zsidógyűlölőnek, megemlékezik ügyes és hasznos kereskedőtehetségükről, legismertebb szatírájában azonban, melyben egy Rómából, a bűnös városból történő megcsömörlött távozást ír le, romlásként aposztrofálja egy szentély és környező ligete bérbeadását zsidóknak. Minket azonban a folytatás érdekel.

…nunc sacri fontis nemus et delubra locantur
Iudaeis, quorum cophinus fenumque supellex.

Juvenalis: III. szatíra[11] (102 és 129 között)

5 Juvenalis_cimlap

6 Juvenalis

Itt pedig, érvel Weinreich, a kosárban a szénacsomó semmi más célt nem szolgálhatott, mint a kosár tartalmának melegen tartását. (Azaz, kimondatlanul is, esetleg éppen a sóletét, de előfordulhat, hogy egyszerűen vízét. Ez a szombati munka-nem-végzés hagyománya szempontjából mellékes.) A kosárra alkalmazott szó, a cophinus nagy piaci kosarat jelent, és nyilván nem véletlen, hogy a számos lehetséges latin szó közül a költő éppen ezt választotta. Weinreich rámutat, hogy a szó görög eredetű (kofinos), és ki tudja, ez nem arra utal-e, hogy a liget bérlői a görög zsidók, azaz a javanik közül kerültek ki. (Görögország héberül Javani, a javanik görög betűkkel írtak héberül, jelentős csoportját alkották a zsidóságnak.[12]) A tsholnt bonyolult úton rokoni kapcsolatban áll a francia chaud, „meleg” szóval, de hangtanilag Weinreich kizárja, hogy a lotharingiai központú korai európai zsidóság, a loezek calent szava a sóletre a francia chaud átvétele lehetne. Inkább azt tartja valószínűnek, hogy a közös eredet latin, méghozzá legkézenfekvőbb módon a calentem, „melegített”, mely egyébként olyan „ősmagyar” szavaink alapja is, mint a kalória és a nonsalansz. (Utóbbiban a „salansz” az „égni”, azaz aggódni valamiért – így lett tehát a nonsalansz hanyag hidegvér.[13]) Ilyen hangtani latin hatás nem érkezhetett az V-VI. századnál korábban. Clnt alakban a sólet első ízben Bécsi Izsák rabbi könyvében, a XIII. sz. eleji Or Zaruában tűnik fel. Az Or Zaura a Zsoltárok Könyvének kifejezése: „Világosság támad”.

Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívűekre öröm.

Zsolt.97:11[14]

Hangfejlődéstani vizsgálatai Weinreich számára azt mutatják, a fejlődési vonalban a clnt nem lehetett az indító, vagyis a szó az V. századnál később, de a XIII. század előtt alakult ki. A sólet szó végződése ugyanakkor különféle spekulációk forrása. Egyesek szerint a lent, azaz a francia „lassú” szó a forrás, mások a francia lit, ágy szót hozzák gyanúba. Ezek az elméletek nem igazolhatók, lehetséges, hogy a t lágyult nt-vé.


[1] http://terebess.hu/keletkultinfo/solet.html

[2] http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20121019-solet.html

[3] tökéletes sólet

[4] http://kosherbeefjerky.net/?p=140

[5] De mi_az_a_ricset?

[6] http://daisyterme.blogspot.hu/2010/02/ricset-avagy-solet-kistestvere.html

[7] http://www.haaretz.com/misc/iphone-article/.premium-1.575594

[8] History of the Yiddish Language

[9] http://www.nyest.hu/hirek/az-europai-zsidok-letunt-nyelve-a-jiddis

[10] Juvenalis szatírái

[11] http://www.thelatinlibrary.com/juvenal/3.shtml

[12] http://www.jochnowitz.net/Essays/HistoryYiddish.html

[13] nonchalant

[14] http://biblia.hit.hu/bible/21/PS/97

Advertisements

2 responses to “Sólet

  1. Kész. Annyi a mai fogyókúrás diétámnak! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Meglepett a kétféle jiddis nyelv létezése: Nem tudtam róla, köszönöm a tájékoztatást.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s