Halkioni napok

Im Winter darauf, unter dem halkyonischen Himmel Nizza’s, der damals zum ersten Male in mein Leben hineinglänzte, fand ich den dritten Zarathustra – und war fertig.

Nietzsche (1844 – 1900): Ecce homo (1888)[1]

A következő télen, Nizza halkioni ege alatt, mely akkor világított be életembe először, rátaláltam a harmadik Zarathustrára – és ezzel elkészültem.

Jégmadár” szavunk eddig ismert legkorábbi feltűnése 1641-ből származik, akkor mint „jégi-madár”.

1 kingfisher

A német Eisvogel tükörfordítása, utalva arra, hogy tájainkon télen bukkan fel, csillogó, „hideg” kék öltözetben. Már 1590-ben is emlegetik „tenger szigetebe toio madár” néven, később veszi fel a „hálcionmadár”, „halcion” alakokat. Se szeri, se száma a népnyelvi változatoknak, társneveknek, közülük legkedvesebbek talán a „dunapáva” és a „halászpéter”. Vajda Pétertől (1808 – 1846) a nyelvújításban 1841-ben a „közönséges jegér” nevet kapta, melynek előfordul „zöldeskék jegér” alakja is.

2 jegmadarHasi tollazatának színe száraz levélre emlékezteti áldozatait életük hátralevő idejére. Az északon élő jégmadarak vándormadarak, de a mérsékeltebb éghajlaton lakók is vándorolnak, azaz nem maradnak meg egy-egy szűkebb életterükön.[2] Az angol kingfisher szó eredetéről semmi biztosat nem tudnak.[3]

kiralyka1

Bár nem idegen nyelvi jelenség madarakat„sapkáikról”, tollbúbjaikról királyokká „szentelni”, így járt például a sárgafejű királyka (tudományosan „királyka királyka”, Regulus regulus), éppen a jégmadár esetében valószínűtlen, hogy fejdísze adta volna angol nevét. 1440 körül ugyanis kyngys fischare néven emlegetik, ami arra utal, hogy nem ő a király, hanem a birtokosa.[4]
A „hálcionmadár” és névváltozatai érdemesek leginkább a tanulságokra szomjas utókor figyelmére. Ha egy pillantást vetünk a tudományos névre – igen, jól sejtjük, Linné (1707 – 1778), 1758 –, azaz az Alcedo atthis ispidára[5], a nemzetségnév ugyanúgy Alcyone nevéből származik, mint az említett magyar névváltozatok. Az atthis „attikai nőt” jelent[6], bár a források nem tudnak Alcyone attikai származásáról. Az ispida alfaji megjelölés mára lekopott az elnevezésből, bár egy ideig magára a madárra alkalmazták, jelentése „borostás”. Tény, hogy a melegedni szándékozó, tollazatát felfúvó jégmadár eléggé torzonborz benyomást kelt.[7]
Alcyone történetéről beszámol a Kr.e. I. században élt Rodosi Kastor a hősi és mitológiai leírások alapvető forrásának tekintett Χρονικά αγνοηματα (Téves időrendek) című művében. A szerzőt Ál-Apollodorosnak is mondják, művét Könyvtárnak, I. Nagy Szent Fotios (810? – 893?) tévedése nyomán, aki a mű szerzőjét tévesen Athéni Apollodorosként (Kr.e. 180? – 120?) nevezi meg, a művet az ő könyvtárából valónak tulajdonítva.[8]

4 Thermopylae_480_bc

Ceyx (Keyx) trakhisi király feleségül veszi Aiolos leányát, Alcyonét (Alkyonét). A két ragyogó ember egymásra találása annyira boldog, hogy egymást, könnyedén, a főisten és felesége nevén nevezik. Ám Ceyx egyre komorabb, baljós előjelek gyötrik, ezért úgy dönt, áthajózik a jón Apollon-szentélybe jóslatért. (A kalandos utazások búfeledtető hatása nem lehetett ismeretlen a görög nép előtt.)

5 Ionia

Alcyone, immár ő is rosszat sejtve, óva inti őt a veszélyes tengeri úttól, ám Ceyx hajthatatlan. Zeus elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon. Forgószelet bocsát csapatukra, Ceyx súlyos sebet kap. Sejtelmét immár biztosra véve Alcyone végső tettre szánja magát. Innen folytassa Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?):

…Áll ott a haboknál
emberkézzel emelt töltés, min a tengeri hullám
megtörik és meglankad a víz rohanó dühödése.
Erre fölugrik a nő; csoda, hogy megtette: röpült már,
most-lett tollaival lebegő levegőben evezve,
s érintette a hab tetejét szárnyheggyel az árva,
s míg szálldos, szomorú hangot, tele bús panaszokkal,
csattogató vékony csőrén át cserdit a légbe.
És hogy a vérehagyott, elnémult testet elérte,
kedves tagjait ott mostlett két szárnnyal ölelte,
s rácsippenti hideg csókját csontcsőre, hiába.
Ceyx ezt érezte-e, vagy csak a habremegésben
látszik emelni fejét, kétlette a nép, de bizony hogy
érzett ő: s végül – hisz az ég is szánta – madárrá
vált ez a két szerető; s miután így végzetük egy volt,
megmaradott a szerelmük is, és e madári alakban
hitvesi hűségük: van nászuk, kél ivadékuk;
hét csöndes napon át, télvíz idején, üli mindig
Alcyone libegő fészkét a habok tetejében.
Akkor az ár nyugoszik: szeleket zár Aeolus, őriz,
mert unokáinak így kedvez, hogy az árt szelidíti.

Átváltozások: Ceyx és Alcyone. Az álom[9]
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása

Kastor szerint a két szerelmesből két különböző madár válik: Alcyonéből lesz a jégmadár, Ceyxből a szula.[10] (A „szula” szó az újlatin sula leszármazottja, melybe az óskandinávból került.[11] Tudományos neve Morus bassanus. Linné, 1758.[12] A nemzetségnév a görög μόρονból – moron – került át a latinba[13] és változatlan alakban az angolba, „bolondos” értelemben, a fajnév a legkiterjedtebb életterükre, a skóciai Bass Rockra utal.)

4 bass rock

szulák a skóciai Bass Rockon

Kevésbé megragadóan 65. darabként Gaius Julius Hyginus (Kr.e. 64? – Kr.u. 17) is Állatmeséi (Fabulae) közé iktatja. Ugyancsak hét halkioni napot emleget. Aki halkioni napokról beszél, nyilván úgy tartja, hogy a két ember ugyanazzá a madárfajjá vált.[14]
A jégmadarak tágabb értelemben madarak egész családját alkotják, az Alcedinidae-t. A család széles körű elterjedtségnek örvendhet világszerte.

6 kingfisher_range

A tudomány, ezen belül Bernard Germain de Lacépède (1756 – 1825) 1799-ben letette a garast: a Ceyx nemzetség is a jégmadarak családjához tartozik, ezen belül a vízijégmadáralakúak alcsaládjába (Alcedininae).[15] Jellegzetes Ceyx a vörhenyes jégmadár, a Ceyx erithaca. A fajnév a rómaiak erithacus madarára emlékezik (ma a vörösbeggyel azonosítják).[16]

7 vorhenyes_jegmadar
A „halkioni napok” kifejezést az angolban legalább az 1540-es évektől fogva használják (halcyon dayes) a görög αλκυονίδες χημέραι, alkyonides khemerai kifejezésből annak latin megfelelőjén, az alcyonei diesen át. (Nem hét, hanem tizennégy naposnak gondolták a költés békés, nyugodt időszakát.) A „halkion” szót a χαλς, khals, azaz „só” (lásd: „halogén”) és κύμα, kyma, azaz dagadó hullám (vagy mint dagadás: teherbe esés) összetételeként magyarázták, ám minden alap nélkül.[17]


Nietzsche „örök visszatérő” metaforája a halkion. Bár Lena Hadesnak igaza van abban, hogy az ógörögben a χαλκεῖον „kovácsműhely”[18], az az ötlete, hogy ez Nietzsche vissza-visszatérő képébe (mint „alkotóműhely”) belejátszhatott, egyelőre visszhangtalan.[19] Nietzsche életét végigkíséri az örök hullámzás egészség és kínzó, hányingerrel kísért fejfájás között. A halkioni napokkal mindig az alkotóképesség nyugodt, világos szakaszaira utal. A „halkioni napok” nem egyszerűen nyugalmat jelentenek: szomorúan rövid időszakot a hullámverésben. Nem sokkal az után, hogy az Ecce homo kefelevonatának korrekcióján dolgozott, benne a mottónknak választott „halkioni” idézettel, elközelgett a hagyományosan a halkioni napok végének tartott január harmadika. Nietzsche elméje éppen ezen a napon omlott össze örökre 1889-ben Torinóban.[20]


[1] http://gutenberg.spiegel.de/buch/ecce-homo-7354/11

[2] Állatnevek enciklopédiája

[3] kingfisher

[4] http://findwords.info/term/kingfisher

[5] http://avibase.bsc-eoc.org/species.jsp?avibaseid=B592950D2A6AC66B

[6] http://www.babynamespedia.com/meaning/Atthis

[7] https://www.wordnik.com/words/ispida

[8] http://www.jstor.org/stable/283301?seq=1#page_scan_tab_contents

[9] Átváltozások

[10] http://www.theoi.com/Text/Apollodorus1.html

[11] http://www.merriam-webster.com/dictionary/Sula

[12] a szula taxonómiája

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/Morus

[14] http://www.theoi.com/Text/HyginusFabulae2.html

[15] Alcedininae

[16] http://www.latin-dictionary.org/erithacus

[17] kingfisher

[18] kovácsműhely

[19] https://en.wikipedia.org/wiki/Also_Sprach_Zarathustra_(painting)

[20] Torino: a halkioni napok vége

Advertisements

One response to “Halkioni napok

  1. Visszajelzés: Megváltások a XIX. század végén | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s