Sa naqba imuru…
Szinleqi Unninni (Kr.e. XIII. sz.?): Gilgames-eposz, I. tábla
Aki a mélységet [vagy: mindent] látta…
Komoróczy Géza fordítása (1963)[1]
He who has seen everything…
Maureen Gallery Kovacs fordítása (1989)[2]
Aki mindent látott…
Zászlós Levente fordítása (2004)[3]
Van abban valami jelkép, hogy az ember első írásos eposzemlékének első szavai egy olyan személyről beszélnek, aki már mindent látott, aki számára a megismerés befejezett tény. A tizenkét kőtábla eredeti szövegének keletkezési ideje bizonytalan Kr.e. 2150 és 1400 között. Első ma ismert lejegyzője, Szinleqi Unninni nem „közönséges” írnok volt, de többek feltételezésével szemben nem is masmassu, varázslópap, hanem, legalábbis amint Gilgamesh and Heroes at Troy: Myth, History and Education in the Invention of Tradition, Gilgames és a trójai hősök. Mítosz, történelem és nevelés a hagyomány megalkotása során című, 2017-ben megjelent tanulmányában Stephanie Dailey írja, kalu, azaz siratópap. Az elmélet nem tőle származik. Dailey Paul-Alain Beaulieu 2000-ben megjelent The descendants of Sin-leqi-unnini, Szinleqi Unninni utódai című tanulmányára hivatkozik.[4]
Maga Gilgames, az opállá nemesült fatörzs, a legnagyobb valószínűség szerint emberként kezdte beláthatatlan ívű pályafutását a kultúrtörténetben. A korai dinasztikus kornak[5] is az elején, azaz valamivel Kr.e. 2900 után lehetett a sumer Unug (akkád nyelven: Uruk) városállam királya. Apja, Lugalbanda pap-király neve feltűnik két sumer költeményben, melyek megelőzik a Gilgames-eposzt. Lugalbanda, talán a történet érdekességének fenntartása céljából, varázslói képességekkel is bírt. A Gilgames név sumér eredetije, Bilgames annyit tesz, „a vérrokon hős”. A Kr.e. XXII. században élt unugi sumér király, Utu-hengal védőistenévé tette Gilgamest, akinek tisztelete Ur környékére is kiterjedt.[6]
A szöveg akkád változatát Austen Henry Layard (1817 – 1894) találta meg 1849-ben Ninivében az Assur-ban-apli (Asszurbanipál, Kr.e. 685? – 627) könyvtárában[7]. Layard expedíciójának célja biblikus események tárgyi bizonyítékának feltárása volt, de ehelyett a biblikus kornak a biblia szóhasználata szerint vett időszaka előtti események (például a vízözön) mitikus lejegyzéseire találtak rá.[8] Például Lilit a Bibliában hapax legomenonként, azaz egyszeri említéssel szerepel a Kr.e. VIII. században élt „első” Ézsaiásnál. Ez azonban nem ennyire egyszerű. A héberben:
SUNYIVERZUM 