Tömör nagyszülő-tan

Gondolhatnánk, a „nagy” és „öreg” fogalmi összekapcsolódása olyan szavainkban, mint „öregujj”, „öregtorony”, „öreglyuk” valamiképpen az idős emberek iránt érzett tiszteletből következik, mint ahogy azt a „nagyszülő”, „nagyapa”, „nagyanya” szavakban is látjuk (más nyelvekben is). Ezt azonban mégis valószínűtlenné teszi, hogy a gyenge megalapozottságú finnugor etimológiával szembeállított magyarázat az „öreg” szót a türk irik, „durva”, „vastag” és kirgiz ири, iri, „vastag”, „nagy” szavakból vezeti le.[1] Az irány ezek szerint fordított. A tisztelet valóban fennállt az idős felmenők iránt azok megnevezésében, de előbb voltak nagyok, mint öregek, legalábbis nyelvi értelemben. Az „öregapa”, „öreganya” szavakból vonódhatott el az „öreg” melléknév.

A nővér régi „néne”[2] szavának felel meg egy generációval feljebb a „nagynéne” vagy „nagynéni”. Az orosz няня és az angol nanny, „dajka”[3], a magyar „nyanya” (és ebből a „néni”), a görög νάννα, nanna, „nagynéni”[4] valamennyien legalább valószínűsíthetően gyermeknyelvi szavak. Ennek tükrében figyelemre méltó, hogy a maláj nenek, „nagymama” szó nem a gyerekek jellegzetes szóképzése. Ma a „nagypapa” maláj szava datuk, de ez nem volt mindig így. Ahogy sok nyelven a „gyerek” nemtől független szó, például az angol child és a maláj anak is, ugyanígy a malájban a „nagyszülő” is nemtől független szó volt, ez volt összefoglalóan nenek. Richard James Wilkinson (1867 – 1941) 1901-ben kiadott maláj-angol szótárában nemcsak ezt a tényt említi, hanem a nanti alakkal együtt az arab nuktah szóra vezeti vissza. Az arab نكته, nuktuh „tréfát” jelent, és az öregek iránti tisztelethez ez közelebb áll, mint első pillantásra tűnik. A hindi नुक्ता, nuktah jelentése „pont”, mely tréfák „poénjére” is utal. Az ősi urdu چین, nuktah kínálja a megoldást. Ez ugyancsak „tréfa csattanóját” jelenti, de „rövid verset”, azaz „epigrammát” is, ugyanakkor összetételekben egyfelől (mint „bántó él”, „élc”) „kötekedőt”, „gáncsoskodót” (még mindig távoli a megoldás), másfelől azonban „bölcs embert” is.[5] Aki talán gáncsoskodó, de vág az esze, mint a borotva.

1-ganesha-duduk

temuan Ganesha duduk (ülő Ganésa)

Az, hogy magyarázatunk nem merő spekuláció, egy gyors pillantás a maláj népcsoporthoz tartozó temuanok nyelvére máris bizonyítja. Ez a nép a nenek, „nagyszülő” szó mellett rájuk a gajah, „elefánt” szót is használja, ami a nagy tisztelet jele, hiszen az állatvilágot illető értékrendjükben az elefánt közvetlenül a listavezető tigris után következik.[6]
Végül érdemes egy pillantást vetnünk a kínai fogalomalkotásra, mely sokkal korábban lépett a differenciálódás útjára. A kínaiban mind a négy nagyszülőre külön szót használnak:

valaszto

  • 祖父, zufu, „apai nagyapa”
  • 外祖父, waizufu, „anyai nagyapa”
  • 奶奶, nainai, „apai nagyanya”
  • 外婆, waipo, „anyai nagyanya”.

Mint látjuk, az „anyai” külön jelző, , wai, „mellékes”, mely első pillantásra lekicsinylőnek tűnik, de a nyugati „oldalági” fogalmi megfelelője. A többi jel értelme sem „mellékes”. A , zu jelentése „ősi”, a , fu „apa”. Ezzel nem mondtunk sokat a „nagyapa” fogalmáról. Az „anyai nagyapa” tehát „oldalági ősi apa”. A gyermeki szónak hangzó, a nyugati megfelelő hölgyalakokra emlékeztető奶奶, nainai kettős jelű szóban a, nai jelentése „tej” és „hölgy”. A外婆, waipo második tagja, a, po jelentése „idős hölgy”, „matróna”. Ugyanakkor ha a kínai az általános „nagyszülő” fogalmát kívánja megjelölni, a 祖父母, zufumu szót használja, mely az „ősi”, az „apa” és az „anya” szavak összetétele. Nem meglepő, hogy maga a „szülő” 父母, fumu, azaz „apaanya”.


[1] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[2] http://www.nyest.hu/hirek/ki-az-angyom

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/nanny

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/nanny

[5] http://learningurdu.com/urdu_dictionary.html

[6] http://www.magickriver.net/glossary.htm

Reklámok

One response to “Tömör nagyszülő-tan

  1. Visszajelzés: A fóka nagyapja | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s