Liebestod és Izolda szerelmi halála

1 Wagner_Tristan_opening

Mikor Wagner (1813 – 1883) a könnyednek szánt, mégis az általában sem könnyűnek mondható életmű legnehezebb, legalábbis legsúlyosabb darabját, a legcsekélyebb „engedményt” sem tevő Trisztán és Izolda partitúráját, hosszú évek munkájának gyümölcsét 1859 augusztusában befejezte, nyilvánvalóan sejtelme sem lehetett a zenetörténet – jóval az ő halála után, a századforduló körül – eljövendő egyik legnagyobb tömeghipnózisáról, a Trisztán-kultuszról.

2 Thomas Mann (1875 - 1955) 1905-ben

Thomas Mann (1875 – 1955) 1905-ben

(A Wagnert „gyűlölve szerető” Thomas Mann utal erre 1902-es Trisztán című novellájában.[1]) Azt sem sejthette, hogy a puszta bemutatóért további hat évig kell küzdenie.

Wagner az operáinak kevesebb, mint felét illette az „opera” műfaji megjelöléssel. A legszebb talán a Trisztán és Izoldáé: Handlung (cselekmény). Még kész sem volt a partitúrával, amikor akkori jó barátja, Hans von Bülow 1859 március 12-én Prágában már elvezényelte az előjátékot.[2]

1830 in Dresden-1894 in Kairo deutscher Klaviervirtuose, Komponist, Dirigent und Kapellmeister. Heiratete Liszts Tochter Cosima, spätere Geliebte Richard Wagners.

Hans von Bülow (1830 – 1894)

A Tannhäuser botrányos párizsi felújítására tekintettel az ottani bemutató ötlete fel sem merült Wagnerben, helyette előbb Karlsruhéra gondolt, aztán 1861-ben Béccsel próbálkozott.[3] Ott kedvezően fogadták, kitartásukra mi sem jellemzőbb, mint hogy csak bő hetven hiábavaló próba után mondtak le az előadásról.

4 Becsi Opera 1869

A Bécsi Udvari Opera 1869-ben

Ifj. Johann Strauss kitűnő kapcsolatot ápolt korának azokkal az egymással is viszálykodó nagy zeneszerzőivel, akik életművének nem volt lényeges kapcsolódási pontja az övéhez. A Bécsi Udvari Opera döntése után 1862-ben elvezényelte az előjáték és az opera zárójelenete zenekari átiratának nagyon is stílszerű, motivikusan egymásra utaló összekapcsolását.

5 ifj Johann Strauss (1825 - 1899)

ifj. Johann Strauss (1825 – 1899)

Diszkrét csend övezi, ki készítette az átiratot. Johann Strauss nemcsak briliáns hangszerelő és kitűnő stílusérzékű átíró volt, de tökéletes mesteri érzéke volt a „bonyolult” és „egyszerű” technikai terminusaihoz is. A zenekari átirat hangszerelése jóval átláthatóbb, egyszerűbb az eredeti operarészletnél. Wagner ilyen természetű munkálatokat a műveivel – például hangszerelést – gyakran engedett át másoknak. Mégsincs rá perdöntő bizonyíték, hogy Johann Strauss lenne az átíró. A források egy része Wagnerről mint „beleegyezőről”, a részletek ilyen összekapcsolásának „jóváhagyójáról” beszél finoman.[4] A legalaposabb, már idézett Bülow-életrajz  úgy tudja, egy efféle átirattal már maga Bülow is próbálkozott a prágai előadáson, amit Wagner nem vett rossz néven, de a maga részéről a későbbiekben a saját átiratával helyettesítette. Nehéz itt tisztán látnunk, hiszen a partitúra egésze el sem készült addigra. A szerves összekapcsolás gondolata mindenesetre világos módon megfelelt Wagner szándékainak, hiszen ezt a kompozíciót – de hogy kitől származó hangszereléssel? nem tudjuk – 1863. december 27-én maga is elvezényelte Bécsben.[5]
Vizsgáljuk meg közelebbről a kompozíció nevét. A librettó (Wagner saját szavával: a költemény) II. felvonásának 2. jelenetében a kettős csúcspontjához közel ez áll:

O ew’ge Nacht,
süsse Nacht!
Hehr erhabne
Liebesnacht!
Wen du umfangen,
wem du gelacht,
wie wär’ ohne Bangen
aus dir er je erwacht?
Nun banne das Bangen,
holder Tod,
sehnend verlangter
Liebestod!

– nyersen:

Ó, örök éj,
Édes éj!
Fenséges, magasztos
Szerelem-éjszaka!
Akiket átöleltél,
Akikre ránevettél,
Hogy ébredhetnének belőled
Félelem nélkül?
Űzd most el a félelmet,
Gyönyörű halál,
Vágyott, kívánt
Szerelem-halál!


A Liebestod Wagner költői szóalkotása, az opera előjátékát is így nevezte. A zárójelenetet Verklärungnak, azaz megvilágosodásnak, megdicsőülésnek mondta. Ennek megfelelően a wagneri elnevezés helyesen Liebestod und Verklärung vagy Liebestod und Isoldes Verklärung (Szerelmi halál és megdicsőülés, illetve Szerelmi halál és Izolda megdicsőülése) lenne.[6]

6 Ludwig Ferdinand (1836 - 1865) Schnorr von Carolsfeld és Malvina (Garrigues) (1825 – 1904) Schnorr von Carolsfeld Joseph Albert (1825 - 1886) fényképe 1865-bol

Ludwig Ferdinand (1836 – 1865) Schnorr von Carolsfeld és Malvina (Garrigues) (1825 – 1904) Schnorr von Carolsfeld: az első Trisztán és Izolda. Joseph Albert (1825 – 1886) fényképe 1865-ből

De itt jött Wagner későbbi apósa, Liszt (1811 – 1886), aki előbb 1867-ben[7], majd, finomítva, 1875-ben zongoraátiratot készített Izolda zárójelenetéből, amit Wagner szándékával ellentétesen Izolda szerelmi halálának nevezett (S447). Ez a megjelölés átragadt a zenekari kompozícióra is, mely így az „Előjáték és Izolda szerelmi halála” nevet viseli.

7 Ludwig (1889 – 1951) és Paul Wittgenstein (1887 – 1961)

Ludwig (1889 – 1951) és Paul Wittgenstein (1887 – 1961)

A gépészmérnökként kevésbé, filozófusként annál ismertebb Ludwig Wittgenstein bátyja, a világhírű zongorista, Paul Wittgenstein az I. világháborúban elveszítette a jobb karját, ám bal kezével virtuóz előadásokat tartott. Ravel (1875 – 1937) zongoraversenyt írt neki. Paul Wittgenstein Liszt önmagában sem könnyű átiratát továbbírta bal kézre. A vele készült felvétel fennmaradt.

Richard Strauss (1864 – 1949) fiatalkori remekművét, a Halál és megdicsőülés című szimfonikus költeményt (op.24) 1890-ben mutatták be Eisenachban. A cím, Tod und Verklärung nyílt utalás az „Előjáték és Izolda szerelmi halála” Wagner szándékával megegyező „igazi” címére. A művet egy hosszan tartó súlyos betegségéből történt felgyógyulás ihlette. Amikor mintegy hatvan évvel később Strauss a halálos ágyában feküdt, a kegyes történet szerint ezt mondta menyének: éppen olyan, mint ahogy a Halál és megdicsőülésben megírtam.[8]


[1] http://mek.oszk.hu/02200/02283/02283.htm#1

[2] Kenneth Birkin: Hans Von (sic!) Bülow: A Life for Music

[3] http://www.musicwithease.com/tristan-isolde-history.html

[4] http://bhco.co.uk/pages/node/306

[5] http://www.virginiasymphony.org/file/ClassicValentine_Feb.pdf

[6] http://m.kennedy-center.org/home/program/2849

[7] http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=1014384

[8] http://www.clarkguides.com/notes/strauss-tod

Advertisements

13 responses to “Liebestod és Izolda szerelmi halála

  1. “A művet egy hosszan tartó súlyos betegségéből történt felgyógyulás ihlette.”
    Ezt a motivumot korábban már érintettük Beethoven op. 132-es a-moll vonósnégyesének alkalmából: Heiliger Dankgesang eines Genesenen an die Gottheit, in der lydischen Tonart.

    Kedvelik 1 személy

    • Love and death in Wagner’s Tristan und Isolde—an epic anticholinergic crisis

      In Wagner’s opera Tristan und Isolde the main protagonists take a love potion, which has various side effects and possibly causes Isolde’s death. Gunther Weitz argues that the symptoms fit with severe anticholinergic syndrome

      In the opera Tristan und Isolde Richard Wagner reports the poisoning of Tristan and Isolde by a “love potion.” Shortly after ingestion of the potion, the protagonists declare their love, and both die during the opera. The opera has been extensively interpreted by psychoanalysts1-3 and musicologists,4-6 but, although at least Isolde’s death remains unexplained and might be due to the potion, the medical profession has not yet analysed the case. I present evidence to suggest that the lovers were affected by a severe anticholinergic syndrome and that this is the most likely cause of Isolde’s death.

      The story of Tristan and Isolde (Iseult), who fell in immortal love after drinking a magic potion, originated in the 6th century and was told in England, Ireland, and the north of France. It first appeared in writing in the 12th century, and Wagner used as his source the poetry of Gottfried von Strassburg, from around 1210.7 Although Strassburg was familiar with alchemy,8 he did not report the side effects of the love potion. Wagner’s detailed description of the symptoms suffered by the protagonists may indicate his attention to possible ingredients.

      http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC300813/

      Kedvelés

    • A különböző teljesítményfokozó illetve tudatmódosító szerek, mint pl. a szerelmi bájitalok, túladagolása, abúzusa mindig is komoly közegészségügyi probléma volt, és máig is az. Minket, matematikusokat leginkább a koffein és az amphetaminszármazékok abúzusa fenyeget.

      Kedvelik 1 személy

  2. Richard Dawkins idézi valakitől, hogy Wagner jobb zeneszerző annál, mint amilyennek hallatszik. 🙂 😉

    Kedvelés

  3. Erdős Pál is úgy fejezte ki magát, hogy a kávé a matematikus inputja, és az output a tétel.
    A szerelmi bájitalhoz: Izolda a szolgálólányát, Brangänét halálital kikeresésére kéri, de a szolgálólány szántszándékkal a bájitalt adja kettejüknek. (Részint ez a magyarázata a különféle halál-játékoknak a darabban.) A II. felvonásban Brangäne súlyos szemrehányásokkal illeti magát az önkényes cseréért (mert kívülállóként már úgy ítéli, így jártak rosszabbul). Izolda azt feleli: balga lány, azt hiszed, a te kezed nyúlt az italért? Frau Minne (a Sors) választott.

    Kedvelik 1 személy

    • Mi is volt ez a nagy tömeghipnózis, ez a bizonyos Tristan kultusz? Kicsit googliztam, de nem találtam erre utaló adatokat. Netán szerelmesek kezdték el mérgezgetni magukat ill. egymást? Én az ilyesmit a földön két lábon erősen álló, racionális emberként soha nem voltam képes megérteni. Egy kihívóan nehéz matematikai probléma a maga rejtelmes szépségeivel, illetve egy Bach kompozíció hasonló attributumokkal, nos, az igen! De irracionális mérgezgetés, nem, nem. Wagner továbbra sem az én emberem.

      Kedvelés

  4. Mindenkinek meg kell tanulnia az érzelmei menedzselését, az érzelmi kitörésein való, a homloklebeny vezérelte uralkodást. A szerelmi problémákra a halál nem adekvát válasz. Ha már másért nem is, a fiatalságnak okulásul nagyon hasznos ez a kiváló blog bejegyzés.

    Kedvelés

  5. Továbbá, nem nagyon látom sorjázni Wagnertől a vonósnégyeseket, triokat, zongoraszonátákat, és akkor a misékről, oratóriumokról, passiókról, egyházi kantátákról még nem is szólottunk. 😦

    Kedvelés

  6. Visszajelzés: Brünnhilde és Brünhilde | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: Újabb rejtélyek, ezúttal Mödlingben | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s