A görög kórusról

korus

A bristoli Isten dicsősége-katedrális kórusa

A görög dráma fogalmainak egyik legnagyobb – finoman fogalmazva – átértelmezése, hogy a kar vagy kórus vigyázzállásban, görögösnek elképzelt fehér öltözékben áll a színpad hátterében, hogy megtegye kommentárjait. Valójában a görög kórus tánckar volt. 

A kórus és a kar szavaink eredete ugyanaz, a kar a szokásos szóvégmetszés terméke, mint az „advent” és „angyal”. A latin chorus, „kar”, „kartánc” a közvetlen forrás, amely viszont az azonos értelmű görög khoros átvétele.[1] Nem zárható ki az indoeurópai gher, „magába foglal” mint ősforrás, mely a körtánc alakzatára utal.[2]
A magyar kórus három jelentése (előadóegyüttes – előadott mű – a templomnak az a területe, ahol énekel a kórus, más szóval a karzat) az angolban alakilag kétféle: a choir az előadó csapat és a templomi karzat, a chorus a kórusmű. (Mint emberek speciális csoportja a „kar” olyan kifejezésekben fordul elő, mint tanári kar, tisztikar.)


2 oedipus_rexSofokles (Kr.e. 497? – 405?) az először Kr.e. 429 körül bemutatott Oidipus királyban a lassan előrearaszoló rettenetes végkifejlet idegtépő perceiben a kórussal ezt mondatja a 895-896. sorban[3]:

ποια χρεία τον ιερόν χορόν
να χορεύω…

valaszto

– nyersen: „mi szükség a szent táncot táncolni”. Babits (1883 – 1941) fordításában, a szövegösszefüggéssel együtt:

Azt aki gőgben él,
gőggel jártatja kezét és szavát,
nem fél a Jog istenétől,
az eget sem tiszteli,
kerítse kezébe a Végzet,
baljós kéjek ostora,
ha igazság nélkül használja hasznát,
tilos utakra tántorul
s bántani bátorúl a Bánthatatlant.
Ki hiheti,
hogy a bosszu nyilai
elkerüljék így a lelkét?
Hogyha íly gaz
büszkén élhet s boldogan,
mit ér ez a kórus?

Oedipus király [4], 882 – 896.sor

3 Oedipus

Oidipus király a XIX-XX. század fordulójának színpadán

Babits erősen, de hatásosan tömöríti a görög megfogalmazást. Sofoklestől más helyen sem idegen az efféle ismételgető szóhasználat. Szentkuthy Miklós (1908 – 1988) ezt a módszert a hétköznapiasságra, játékosságra törekvés jelének látja[5], én inkább – csak szerényen! – mágikus zsongításnak. Szentkuthy megemlíti, hogy a Babitsot közvetlenül megelőző Csíki Gergely (1842 – 1891)-féle fordítás a fennköltebb utat választja: az imát mondja szükségtelennek. Hasonlóan jár el a nagy klasszikus angol fordítás is[6]:

valaszto

If honour to such lives be given,
What needs our choir to hymn the power of Heaven?

Lewis Campbell (1830 – 1908) fordítása

– nyersen: „ha ilyen életek becsületet kapnak, mi szükség kórusainkra, hogy az Ég hatalmának himnuszát zengjék?”

Egyik fordítás sem adja tehát vissza az eredeti gondolatot, a szent táncot. Jobbnak látják megkerülni a görög kórus eredeti funkcióját. (Ez is körtánc bizonyos értelemben.)

4 Max Ernst (1891 - 1976) Oedipus-rex-1922

Max Ernst (1891 – 1976) Oidipus király, 1922


[1] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[2] chorus

[3] Sofokles műve görögül

[4] http://mek.oszk.hu/05700/05772/05772.htm#2

[5] Szentkuthy: Babits Mihály: Szophoklész-fordítások. Magyar Csillag, 1942. február

[6] Sofokles műve angolul

Reklámok

One response to “A görög kórusról

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s