Brünnhilde és Brünhilde

Hamar a két asszony szeme összevillant,
De csak a míg ember frissen egyet pillant,
Hidegen egymásnak azalatt benyelték
Ruháit, alakját, egész teste-lelkét.

Akkor Buda nője messze kitárt karral –
Fogadá vendégét nagy csók-zivatarral,
Ilda is ángyának örvend vala szintén,
Szavainak mézes csemegéjét hintvén.

Arany (1817 – 1882): Buda halála („1862. február végén – május 6-án 1863.”)[1]

1 Otterstedt Minna Planer (1809 – 1866) (1835)

Otterstedt: Minna Planer (1809 – 1866) 1835-ben

2 Sohn (1805 - 1867) Mathilde Luckemeyer (1828 - 1902) 1850

Sohn (1805 – 1867): Mathilde Luckemeyer (1828 – 1902) 1850-ben

Wagner (1813 – 1883) viharos szerelme Mathilde Wesendonck iránt, különösen egy elfogott levél után, Wagner felesége, Minna Planer előtt sem maradt titokban. Wagner, békítőleg, gyógykezelésre küldte Minnát, ami nem oldotta fel a konfliktust annak lezárulásáig. Szégyen a futás, de hasznos: Wagner 1858. augusztus 17-én Velencébe menekült. A Palazzo Giustinianban húzta meg magát nyolc hónapig, ott fejezte be életműve legszenvedélyesebb felvonását, a másodikat a Trisztán és Izoldából.

3 Palazzi_Giustinian_and_Ca_Foscari_from_Palazzo_Grassi

A Palazzo Giustinian és a Ca’ Foscari a Palazzo Grassiból

Aggályoskodott, hogy a 49-es drezdai operagyújtogatásai miatt kiadhatják, ezért onnan Luzernbe távozott. (Amint már említettük, 1859 augusztusában ott fejezte be a III. felvonást.)[2] Az „amorózus” természetű Wagner igazán szenvedélyes szerelemmel csak olyan nőket tudott szeretni, akik szellemi partnereik is voltak. Minna nem tartozott közéjük, Mathilde annál inkább. Nemcsak átlagon felüli volt a műveltsége, de mély ismeretekről tanúskodó, gördülékeny stílusú könyvek sorát írta, különös vonzalommal a germán mítoszvilág, a Nibelung- és Edda-ének iránt.

4 Natur_Mythen

Mathilde Wsendonck: Natur-Mythen (Természetmítoszok), 1865

Tekintve, hogy Wagner jóval korábban kezdett foglalkozni a Tetralógia gondolatával, mint hogy megismerkedtek, ilyen irányból érkező hatást kizárhatunk, de pusztán az, hogy a Wagner-tetralógia egyik hősnőjének neve címadója Mathilde Wesendonck egy ötfelvonásos színdarabjának[3], arra utal, hogy Wagner hathatott őrá.

6 scen_02

Az Istenek alkonyának ősbemutatója (Gutrune csak itt szerepel) ugyan csak 1876. augusztus 17-én volt Bayreuthban, a teljes szövegkönyv jóval hamarabb, 1852 végén már összeállt, sőt, korlátozott kiadásban Wagner 1853-ban meg is jelentette.[4]

5 Gudrun

Brünnhilde Nibelung-énekbeli alakjának Wagner hősnője nem pontos utánzata, ezt a Tetralógia teljes koncepciója nem tűrte el, ugyanígy Krimhilde is csak távoli őse Gutrunének. Wagner Gutrunéja ugyan nem jóságos, nem tekinthető „pozitív” figurának – ha ennek a kifejezésnek egyáltalán van tartalma a Ringben – , de semmiképpen sem az ősi, vad konfliktusuk mozgatja a cselekményt.

Ellentétben Arany nagyszabású, de a kritikák miatt torzóban maradt eposzával, a Buda halálával, amely a hun-germán viszály sajátságos beállításával – a hun-magyar mondakörre támaszkodva – mintegy ellendarabja a Nibelung-éneknek. A szerepek így felelnek meg egymásnak: Etele (Attila) Szigfrid, Ildikó (Krimhilda) Krimhilde (Wagner Gutrunéje), Buda (Bleda) Gunther és Gyöngyvér Brünnhilde. Természetesen némely párhuzam ezek közül elég laza, a rokoni kapcsolatok is eltérők: Gunther nem (vér szerinti!) bátyja Szigfridnek, ellenben vér szerinti bátyja Gutrunének. Aranynál a nők konfliktusa nem hogy középponti szerepű, de ez viszi előre a cselekmény egész gépezetét. A mozgatórugó a germán Detre és Krimhilda ármánya és hataloméhes gonoszsága.[5] Krimhilde így Wagnernél sápadtabb szereplő, mint a Nibelung-énekben és Aranynál.

7 Ramsund 1030k

Völsunga saga egy 1030 körüli ramsundi sziklavésetből

De magában a Nibelung-énekben és a másik Wagner-forrásban, a Völsunga sagában, ahol Krimhilde Gudrun néven szerepel, mondhatjuk, a vad Krimhilde és a vad Brünnhilde alakjának egyaránt ősforrása egy igazi Brünnhilde.

8 historiae

Tours-i Szent Gergely (538 – 594): Historiae

Vagy az a különös eset történt meg, hogy egy írásos mű, Tours-i Szent Gergely „heroikusan” nagyszabású műve, a Korunk története[6] (Historiae) szolgált az északi mondák alapjául egész a messzi Izlandig, ahol a Nibelung-ének egy kései változata megszületett, vagy egyik fő hősnője, a vizigót Austrasiai Brünhilde frank királynő hajmeresztő rémtettei véstek közvetlenül ilyen mély nyomot a néplélekbe.[7] Pályáját a lehető legvázlatosabban érintjük. Történészek tárgyilagosabb szemével nézve természetesen véres kezű uralma, sőt uralmai felfoghatók a központi hatalom, vagy gyermekei és unokái királyi méltóságáért folytatott harcként, mellyel ilyenképpen még nagyobb vérontásokat előzött meg, mi több, a régi római utak felújításával kiemelkedően fellendítette a kereskedelmet; annyi mindenesetre valószínű, hogy Tours-i Szent Gergely és II. Clothar frank király (584 – 629) túloz, amikor tíz király meggyilkolásáért tartja felelősnek.

9 Merovingian_dynasty

11 Szt_Guntram (532 - 592)

Szent Guntram (532 – 592)

10 I Sigebert (535 - 676)

Mindamellett feltűnő, hogy első (!) férje Austrasia királya, I. Sigebert volt. Ilyenképpen a „két n-es” wagneri Brünnhilde első szerelmének, Szigfridnek a történelmi I. Sigebert lehetett az előképe. (A mítoszváltozatok szereplőinek királyi funkciói meglehetősen homályosan megrajzoltak.) I. Sigebert atyjának, I. (Öreg) Clothar (497? – 561) frank királynak volt a fia Burgundiai Szent Guntram (neve jelentése: háborús holló, lásd Odin hírvivőjét). Alakja Gunther herceg (Gutrune bátyja) figurájának ősképe.

 

valaszto

A házasságkötés alkalmából tért át Brünhilde az ariánus hitről a katolikusra. (Már utaltunk rá, hogy az arianizmus nyugatra is átterjedt – ott, ha lehet, a keletinél is szövevényesebb volt.)

12 Szent Gergely (538k - 594k), Tours püspöke és Szent Szalviusz (++ 584k), Albi püspöke I. Chilperich (539 - 584) előtt. V. Károly (1338 – 1380) Nagy Krónikája

Szent Gergely, Tours püspöke és Szent Szalviusz († 584?), Albi püspöke I. Chilperich (539 – 584) előtt. V. Károly (1338 – 1380) Nagy Krónikája

Érdekes az is, hogy a valóságos Brünhilde első házassága is (566-ban vagy 567-ben) kettős kötésű volt, akár a Tetralógiában: egyidejűleg „révbe ért” Neustria királya, I. Chilperich és Brünhilde húga, Gailswintha (550? – 568?). Gailswinthát, fenyegetődzései miatt, Fredegunde, I. Chilperich szeretője hamarosan megölette (és helyébe lépett). Mint ahogy később I. Sigebert is szerepelt hosszú halállistáján: mérgezett seax okozta vesztét. Fredegunde hatalmi törekvéseit Brünhilde is veszélyeztette, őt Rouenben ejtette foglyul.

13 Philastre (1828 - 1886) 1846 Fils_-_Meurtre_de_la_reine_Galswinthe

ifj. Philastre (1828 – 1886): Gailswintha halála (1846)

15 I Sigebert meggyilkolasa

I. Sigebert meggyilkolása

16 Merowingian_seaxes

Meroving seaxok

17 fredegunde St Denis (545k - 597)1280

Fredegunde (545? – 597) 1280-ban készített síremléke a St. Denis-i Apátságban

Szabadulását követően ármányok hosszú során át, melyeket tulajdon vérrokonai ellen is folytatott, véres cselekedetei, például Berthoald majordomus († 604) meggyilkolása, valamint Uncelen gróf († 613?) megkínzatása és kivégzése után a Neustriát és Austrasiát véres harcok árán egyesítő II. Clothar fölébe kerekedett az agg Brünhildének. A VIII. századi Liber historiae Francorum (A frankok történetének könyve)[8] szerint a frank és burgund egyesült seregek közfelkiáltással mondták ki bűnösnek Brünhildét.

18 Diptych_Barberini_Louvre

Barberini-diptichon: Brünhilde megrendelésére Konstantinápolyban készített felajánlási elefántcsont faragvány

Lófarokhoz kötözve lehelte ki lelkét. A Tetralógia Brünnhildéje az egykor szent ló, Grane hátán ugrik a megváltó tűzbe.

19 Rackham (1867 - 1939)

Rackham (1867 – 1939): Brünnhilde halála

20 Brunhilda (543? - 613)

Brünhilde (543? – 613) halála

valaszto


[1] http://mek.oszk.hu/11400/11457/11457.htm

[2] http://datab.us/i/Tristan%20und%20Isolde

[3] A Trisztán és Izolda keletkezéstörténete

[4] A Short History of Opera

[5] Sőtér elemzése

[6] Korunk története

[7] Historiae

[8] Liber historiae Francorum

Advertisements

2 responses to “Brünnhilde és Brünhilde

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Frank Castorf Bayreuthban | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s